IFK Göteborg

Bővebben: Az IFK Göteborg története

A klubot 1904. október 4-én alapították a Café Olivedalban,^[1] ezzel az IFK 39. tagja lett.^[2] A történelmi első meccs 4–1-es győzelemmel végződött egy helyi csapat, az IK Viking ellen.^[3] Az IFK volt, a kisebb klubokat leszámítva, Göteborg második labdarúgócsapata az Örgryte IS után, melyet 1887-ben alapítottak.^[4]

1907-ben az IFK lett négy év után az első csapat, amely legyőzte az Örgrytét.^[5] 1908-ban megszerezték első bajnoki címüket a Svenska Mästerskapet megnyerésével. Érdekesség, hogy ez ma egy kupának felelne meg, akkoriban azonban az országban ennek megnyerése számított bajnoki címnek. Ebben az évben egyébként a csapat három játékosa bekerült a válogatottba,^[5] valamint az IFK először játszott külföldi csapatok ellen, az ellenfél az Østerbro BK és a Boldklubben af 1893 voltak.^[5]

1910-ben először játszottak a ma is használt kék-fehér csíkos mezben. 2 évvel később 1–1-es döntetlent játszottak a svéd olimpiai válogatottal, ezután a korabeli svéd sajtó minden idők legjobb svéd csapataként emlegették az IFK-t.^[6] 1917-ben, zsinórban ötödször a csapat megnyerte a Svenska Serient, ami ekkoriban a legmagasabban jegyzett bajnokság volt. A kezdetektől egészen 1921-ig a játékosok edző nélkül játszottak, ekkor a magyar Bródy Sándort szerződtették, aki azonban csak két évvel később állt munkába.^[7] A jelenlegi bajnokság, az Allsvenskan első szezonja 1924 második felében indult. A Göteborg végül második lett, és ebben az évben mutatkozott be a csapatnál a legendás Filip Johansson.^[8] „Svarte-Filip” első szezonjában 22 mérkőzésen 39 gólt szerzett, ez a teljesítmény az IFK történetének legtöbb szerzett gólja egy szezon alatt.^[9]

Első bajnoki címüket 1935-ben nyerték, miután az előző tíz szezonban egyszer sem végzett a negyedik helynél hátrébb.^[10] Ebben az időszakban a göteborgi csapatok, vagyis az IFK és az Örgryte domináltak a bajnokságban.^[11] 1938-ban az IFK meglepetésre kiesett az első osztályból, a következő szezonban azonban rögtön vissza is jutott.^[12] A bajnokság a második világháború kitörése ellenére is folytatódott, az IFK ebben az évben második lett. 1942-ben rendkívül erős csapatuk volt, ennek ellenére csak nehézségek árán szerezték meg újabb bajnoki címüket.^[12] A csapatban szerepelt az a Gunnar Gren is, aki az 1946-47-es szezonban gólkirály lett, megnyerte a svéd aranylabdát, a Guldbollent, valamint 1948-ban olimpiai aranyérmet is szerzett a svéd válogatottal.^[13] Miután Gren 1949-ben elhagyta a csapatot, az a következő szezonban rögtön kiesett. Ahogy az korábban is volt, a következő szezonban rögtön visszajutottak, 1958-ban pedig már az európai porondon is szerepelhettek, a BEK-ben. A nemzetközi szereplés nem tartott sokáig, a második körben ugyanis kiestek az SC Wismut által. Az IFK nevéhez fűződik az Allsvenskan legmagasabb nézőszáma, a városi rivális Örgryte ellen az Ulleviben 52 194-en foglaltak helyet.^[14]

Egy sikertelen időszak után a klub korábbi játékosa, Bertil Johansson lett a klub edzője, majd 1969-ben hatalmas meglepetésre bajnoki címet szereztek.^[12] Az ezt követő időszak viszont a klub egyik legsötétebb időszaka, ugyanis az előző kiesésekkel ellentétben csak 6 évvel később, 1976-ban kerültek vissza az első osztályba.^[15] Ekkor a későbbi sikeres tréner, Sven-Göran Eriksson lett a klub edzője, aki rögtön bevezetett egy átalakított 4-4-2-es formációt, amit Swenglish-nek neveztek el.^[16][17] Eriksson első szezonjában a bajnokságban ezüstérmes lett, emellett a kupagyőzelmet is megszerezte, a klub története során először.

Miután a keretet megerősítették néhány drága játékossal,^[18] 1981-ben a csapat a második helyen végzett, az UEFA-kupában pedig a negyeddöntőig jutott. A következő évben az IFK majdnem csődbe ment, a szurkolói klubtól kellett kölcsönkérni, hogy elutahzassanak Valenciába, hogy lejátszhassák az UEFA-kupa negyeddöntőjének visszavágóját.^[19] Ezt követően végül minden jóra fordult, a csapat mindent megnyert, amin elindult, a bajnokságot, annak rájátszását, a svéd kupát, valamint az UEFA-kupát is, ahol a döntőben a Hamburgot győzte le, összesítésben 4–0-ra.^[20] A következő 15 évben a Göteborg volt a legjelentősebb svéd csapat, ezalatt az időszak alatt 10 bajnoki címet és három kupagyőzelmet szereztek, továbbá még egyszer megnyerték az UEFA-kupát.

A csapat a következő években is erős maradt, 1983-ban és 1984-ben is megnyerték a bajnokságot, előbbi évben a kupát is. 1986-ban egészen a BEK elődöntőjéig jutott, az FC Barcelona ott is csak büntetőkkel tudta búcsúztatni.^[21] 1987-ben egy tehetségekkel teletűzdelt csapat ismét megnyerte az UEFA-kupát, a döntőben a Dundee United legyőzésével, valamint a bajnoki címet is megszerezték.^[20] 1990-ben a januiorcsapat trénere, Roger Gustafsson került a korábbi vezetőedző, Gunder Bengtsson helyére, vele 1990 és 1995 között a hat évből ötször bajnokok lettek.

1993-ban, a bajnoki cím után a Bajnokok Ligájában indulhattak. A csoportkörben az FC Barcelona, a Manchester United FC és a Galatasaray SK volt a svéd együttes ellenfele. Mindenki előre elkönyvelte a Göteborg kiesését, azonban a svédek hatalmas meglepetésre továbbjutottak csoportjukból.^[22][23] A küzdelem a negyeddöntőben ért véget számukra, ahol a Bayern München búcsúztatta őket, idegenben lőtt góllal.

A centenárium előtti évek nem sikerültek jól, ugyanis a csapat csak egy ezüstérmet tudott felmutatni 1997-ből. 1998-ban nyolcadikok lettek, ezután a csapatnál edzőváltás történt ebben az évben és 1999-ben is. Korábban a csapatnál sohasem volt példa arra, hogy két egymást követő évben is szezon közben cseréljenek edzőt.^[24] 1999-ben valamennyit javult a csapat teljesítménye, a hatodik helyen végzett a bajnokságban. A következő szezonok változatos eredményeket hoztak, ugyanis bár 2002-ben kiestek, 2001-ben, 2004-ben és 2005-ben is esélyesek voltak a bajnoki címre. 2007-ben a Göteborg 11 év után ismét bajnoki címet szerzett, egy évvel később pedig a kupát is elhódította. Az IFK-t annak ellenére a három legnagyobb svéd csapat között emlegetik, hogy az elmúlt tíz évben mindössze két győzelemmel büszkélkedhet a bajnokságból és a kupából.^[21][25]

Az IFK összes csapatának hagyományos mezszínei a kék és a fehér, ez alól a labdarúgócsapat sem kivétel. A klub első meze szinte teljesen kék volt, a felső közepén egy egyszerű, vízszintes fehér csíkkal és egy négyágú csillaggal, hasonlóan az IFK címeréhez.^[26] A következő évben sima fehér vagy kék mezt használtak, csík nélkül. Ezt követően 1910-ben változott a klub meze, ekkor kék-fehér csíkos lett, hozzá kék nadrággal. A mezt a Kjøbenhavns Boldklub csapatának szerelése alapján készítették.^[27] 1982-ben az ICA cég logója került fel a mezre, ez volt az első reklám a csapat szerelésén.^[28][29][30] Az ICÁ-n kívül semmilyen egyéb szponzor neve nem került fel sohasem a mezre.^[30]

A klub idegenbeli meze hagyományosan piros-fehér, különféle stílusokban, de volt már például narancssárga-fehér is a 90-es években. A piros-fehér színösszeállítás 2005-ben lett ismét bevezetve. A szurkolók kérésére 2007-ben egy harmadik mezt is készítettek, amely szinte teljesen fehér.^[31]

Az IFK címere a város, Göteborg címerén alapul. A címer közepén egy oroszlán áll a Tre Kronort tartva macsában. Mindkét szimbólum benne van Svédország címerében is.^[32]

Bővebben: Gamla Ullevi (1916) és Gamla Ullevi (2008)

Eredetileg az IFK Göteborg stadionja a Gamla Ullevi, ahol mérkőzéseik legnagyobb résézt játszották. 1992-ben az Ulleviben (Nya Ullevi) játszottak, a nagyobb mérkőzéseket, például a GAIS vagy az Örgryte IS elleni rangadókat, vagy a nemzetközi mérkőzéseket még mindig itt rendezik meg, a Gamla Ullevibe csak 18 ezren, míg a Nya Ullevibe több, mint 43 ezren férnek be.^[33][34]

Az eredeti Gamla Ullevit 2007-ben lebontották, és ugyanezen a néven egy új stadiont építettek a helyére. Ennek a stadionnak a befogadóképessége 18 800 fő. Bár az építkezés 2008 végén befejeződött, a stadiont egészen a 2009-es szezon kezdetéig nem nyitották meg, a nyitómérkőzés a bajnokság első fordulójában, a Djurgårdens ellen volt, ami 6–0-s győzelemmel végződött.^[35]

A csapat ezeken kívül három további stadiont használt. Első stadionja az Idrottsplatsen volt, amelyet 1896-ban építettek, és 1905-től 1916-ig, a Gamla Ullevi megépítéséig volt használatban. A stadion a Göteborgs Velocipedklubb-ban épült, és eredetileg pályakerékpáros versenyeket tartottak rajta. 1909b-en a Göteborg játszott az Örgryte IS stadionjában, a Balders Hagéban is, az Idrottsplatsen tulajdonosaival történt vita miatt.^[36] A harmadik stadion, ahol több hazai meccset is játszottak, a Walhalla Idrottsplats volt. Egy további stadionban, a Slottskogsvallenben is játszottak mérkőzéseket, ám ezt nem tekintik a Göteborg stadionjának.^[37]

Bővebben: Supporterklubben Änglarna

Az IFK létrejötte előtt a legnagyobb klub a városban az Örgryte IS volt, melynek szurkolói inkább a középosztályból, később pedig a még gazdagabbak közül kerültek ki, míg az IFK szurkolói pedig leginkább munkásosztálybeli emberek voltak, ez is okot adott a rivalizálásra. Bár a kor szurkolói inkább úriemberek voltak, tapsoltak az ellenfélnek is, a két csapat szurkolói között megjelent a kezdeti „futballhuliganizmus” is, ugyanis a rivális drukkerek sokszor verekedésben törtek ki, vagy tömegesen berohantak a pályára.^[38]

Az első világháború után az ellentét lecsillapodott, a két szurkolótábor ekkoriban igen jó viszonyt ápolt egymással. Ez szinte csak a hazai mérkőzéseken nyilvánult meg, ugyanis az IFK szurkolói továbbra is összetűzésekbe keveredtek hol a rendőrökkel, hol az ellenfél szurkolóival. Ez 1939-ben csúcsosodott ki, amikor mintegy 1500 IFK Göteborg-drukker keveredett harcba a Boråsi rendőrökkel.^[38]

Mint Európa nagy részén, úgy Svédországban is a szurkolói kultúra szinte teljesen mentes volt a botrányoktól. Ez a 60-as években kezdett megváltozni, leginkább az angol foci befolyása által. Nem sokkal később jöttek létre a legismertebb szurkolói klubok, az AIK-nál a Black Army, a Djurgårdennél a Blue Saints (később Järnkaminerna), a Göteborgnál pedig az Änglarna (angyalok). A szurkolói klub 1969-ben jött létre, azonban 1973-ban, a csapat kiesésével megszűnt, majd legközelebb 1973-ban alakult meg újra. Ezt tekintik az alapítás évének.^[39]

Az Änglarna az európai sikerek idején sokat segített a klubnak, ugyanis a szurkolók kölcsönének köszönhető, hogy a csapat le tudta játszani a Valencia CF elleni UEFA-kupa-mérkőzést. 1992-ben a klub majdnem úgy döntött, hogy marad a Nya Ulleviben, azonban a szurkolók a régi stadionba való visszaköltözés mellé álltak, és végül elérték céljukat.^[19][40]

A máshol már megszokott ultrák csak az új évezredben kezdtek megjelenni a svéd stadionokban, így az Ulleviben is, ekkor újabb szurkolói csoportok, mint például az Ultra Bulldogs, a Young Lions vagy a West Coast Angelz.

A svéd csapatok közül az IFK a legnépszerűbb, egy 2004-es felmérés szerint a svéd futballszurkolók 13 százaléka vallotta magát IFK-drukkernek.^[41] A csapat Göteborgban is a legnépszerűbb, a város szurkolóinak 55 százaléka szurkol az IFK Göteborgnak. A fővárosban, Stockholmban a negyedik legnépszerűbb (az AIK, Djurgårdens IF and Hammarby IF után), Malmőben pedig a második a Malmö FF mögött.^[41]

A bajnokságban

Helyezések a bajnokságban 1930-ig
#	1908	1910	1918	1924-1925	1925-1926	1926-1927	1927-1928	1928-1929	1929-1930
1	Bajnok	Bajnok	Bajnok
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12

1930 és 1940 között
#	1930-1931	1931-1932	1932-1933	1933-1934	1934-1935	1935-1936	1936-1937	1937-1938	1938-1939	1939-1940
1					Bajnok
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12

1940 és 1950 között
#	1940-1941	1941-1942	1942-1943	1943-1944	1944-1945	1945-1946	1946-1947	1947-1948	1948-1949	1949-1950
1		Bajnok
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12

1950 és 1960 között
#	1950-1951	1951-1952	1952-1953	1953-1954	1954-1955	1955-1956	1956-1957	1957-1958	1959
1								Bajnok
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12

1960 és 1970 között
#	1960	1961	1962	1963	1964	1965	1966	1967	1968	1969
1										Bajnok
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12

1970 és 1980 között
#	1970	1971	1972	1973	1974	1975	1976	1977	1978	1979
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
Egyéb					5. a másodosztályban

Az 1974-es, másodosztályban elért ötödik hely a csapat történetének legrosszabb helyezése..

1980 és 1990 között
#	1980	1981	1982	1983	1984	1985	1986	1987	1988	1989
1			Bajnok	Bajnok	Bajnok			Bajnok
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14

1990 és 2000 között
#	1990	1991	1992	1993	1994	1995	1996	1997	1998	1999
1	Bajnok	Bajnok		Bajnok	Bajnok	Bajnok	Bajnok
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14

Helyezések 2000 óta
#	2000	2001	2002	2003	2004	2005	2006	2007	2008	2009
1								Bajnok
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
Egyéb			Osztályozó (VF)

Aranyérmes: 18

Ezüstérmes: 11

Bronzérmes: 14

Negyedik: 8

Kupa

Helyezések a kupában 1980 és 1990 között
#	80-81	81-82	82-83	83-84	84-85	85-86	86-87	87-88	88-89	89-90
Győztes		Győztes	Győztes
Döntős
Elődöntő

1990 és 2000 között
#	90-91	1991	92-93	93-94	94-95	95-96	96-97	97-98	98-99	99-00
Győztes		Győztes
Döntős
Elődöntős

2000 óta
#	2000	2001	2002	2003	2004	2005	2006	2007	2008	2009
Győztes									Győztes
Döntős
Sämre

2021. március 9. szerint.

# Poszt Név 1 K Giannis Anestis 2 V Jesper Tolinsson 3 KP Pontus Wernbloom 4 V Carl Johansson 5 V Alexander Jallow 6 V Rasmus Wikström 7 KP Sebastian Eriksson 8 KP Hosam Aiesh 9 CS Robin Söder 10 CS Patrik Karlsson Lagemyr 11 CS Kolbeinn Sigþórsson 12 K Ole Söderberg

# Poszt Név 14 KP Gustaf Norlin 15 KP Jakob Johansson 17 KP Marek Hamšík 18 KP Isak Dahlqvist 19 KP August Erlingmark 20 KP Simon Thern 21 KP Noah Alexandersson 22 KP Tobias Sana 23 KP Kevin Yakob 27 V Yahya Kalley 28 KP Alhassan Yusuf 30 V Mattias Bjärsmyr

Bővebben: Az IFK Göteborg játékosainak listája

A Göteborgs-Posten csapat.

Ravelli Svensson Hysén Erlingmark Fredriksson Gren Strömberg Johansson Berndtsson Johansson Nilsson

• 1900-as-1920-as évek: Erik Börjesson (1907), Filip 'Svarte-Filip' Johansson (1924)
• 1930-as-1940-es évek: Arne Nyberg (1932), Gunnar Gren (1940)
• 1950-es-1960-as évek: Bengt 'Fölet' Berndtsson (1950), Bertil 'Bebben' Johansson (1954), Donald Niklasson (1967)
• 1970-es évek: Torbjörn Nilsson (1975), Tommy Holmgren (1977), Glenn Hysén (1978), Ruben Svensson (1978), Glenn Strömberg (1979)
• 1980-as évek: Stig Fredriksson (1980), Roland Nilsson (1983), Håkan Mild (1988), Thomas Ravelli (1989)
• 1990-es évek: Magnus Erlingmark (1993), Niclas Alexandersson (1996)

• 1910–1940: Nagy József (1945)
• 1950–1989: Bertil 'Bebben' Johansson (1967), Sven-Göran Eriksson (1979)
• 1990 óta: Roger Gustafsson (1990), Bosse Johansson (2003)

Hazai

• Bajnokság:
  • Győztes (18): 1908, 1910, 1918, 1934–35, 1941–42, 1957–58, 1969, 1982, 1983, 1984, 1987, 1990, 1991, 1993, 1994, 1995, 1996, 2007
  • Második (10): 1924–25, 1926–27, 1929–30, 1939–49, 1979, 1981, 1986, 1988, 1997, 2005
• Mästerskapsserien:
  • Gyúztes (1): 1991
• Svenska Serien:
  • Győztes (5): 1912–13, 1913–14, 1914–15, 1915–16, 1916–17
• Fyrkantserien:
  • Győztes (1): 1918, 1919
• Svenska Mästerskapet:
  • Győztes (3): 1908, 1910, 1918
• Kupa:
  • Győztes (5): 1978–79, 1981–82, 1982–83, 1991, 2008
  • Döntős (4): 1985–86, 1998–99, 2004, 2007
• Szuperkupa:
  • Győztes (1): 2008
  • Döntős (1): 2009

Nemzetközi

• UEFA-kupa:
  • Győztes (2): 1981–82, 1986–87
• BEK:
  • Elődöntős (1): 1985-86
• Royal League:
  • Döntős (1): 2004–05

• Legnagyobb hazai győzelem: 9–1 (IK Sleipner, 1925), 8–0 (Hammarby IF, 1925; Stattena IF, 1930)
• Legnagyobb idegenbeli győzelem: 9–2 (IFK Eskilstuna, 1933), 7–0 (IK Sleipner, 1941)
• Legnagyobb hazai verseség: 2–9 (Malmö FF, 1949)
• Legnagyobb idegenbeli vereség: 0–7 (IFK Norrköping, 1960)
• Legmagasabb nézőszám (Nya Ullevi): 52 194 (Örgryte IS, 1959)
• Legmagasabb nézőszám (Gamla Ullevi): 31 064 (GIAS, 1955)
• Legmagasabb nézőszám (Slotsskogsvallen): 21 580 (AIK
• Legtöbb mérkőzés: Mikael Nilsson (609, 1987–2001)
• Legtöbb gól: Filip Johansson (333, 1924–1934)
• Legtöbb gól egy szezonban: Johansson (39, 1924-25)

• Glanell, Tomas (ed.), Havik, Göran (ed.); Lindberg, Thomas (ed.); Persson, Gunnar (ed.) & Ågren, Bengt (ed.). 100 år: Svenska fotbollförbundets jubileumsbok 1904-2004, del 1. Vällingby: Stroemberg Media Group (2004). ISBN 91-86184-59-8 
• Göransson, Mattias, Josephson, Åke (ed.). Blåvit gryning. Göteborg: Offside Fanatik (2005). ISBN 91-85279-03-X 
• Jönsson, Ingemar (ed.), Josephson, Åke (ed.). IFK Göteborg 1904-2004: en hundraårig blåvit historia genom elva epoker. Göteborg: IFK Göteborg (2004). ISBN 91-631-4659-2 
• Nylin, Lars. Den nödvändiga boken om Allsvenskan: svensk fotboll från 1896 till idag, statistik, höjdpunkter lag för lag, klassiska bilder. Sundbyberg: Semic (2004). ISBN 91-552-3168-3 
• Persson, Gunnar (ed.), Glanell, Thomas; Lundgren, Lars; Stark, Janne & Strömberg, Robert. Allsvenskan genom tiderna. Stockholm: Strömbergs idrottsböcker (1988). ISBN 91-86184-35-0