1904

Határozott dátumú események

• február 6. – A Japán Birodalmi Haditengerészet megindítja az első támadásait az orosz haditengerészet ellen, az orosz–japán háború kezdete.
• február 9. – Japán támadás indul Port Arthur ellen.
• március 19. – X. Piusz pápa kiad egy motu propriót, amelyben elrendeli a latin egyház kánonjogának felülvizsgálatát és kodifikálását. (Az új gyűjtemény, a Codex Juris Canonici (Kánonjogi kódex) 1917-re készült el.)^[1]
• április 8. – Londonban aláírják a francia-angol egyezményt, megalakul az antant.
• április 12–13. – Szerbia és Bulgária a mürzstegi egyezménynek megfelelő megállapodást köt.^[2]
• május 5. – František Veselovský szlovák ellenzéki parlamenti képviselőt a pozsonyi törvényszék egyévi börtönbüntetésre ítéli, a magyar nemzet elleni izgatásért.^[3]
• május 21. – A FIFA megalapítása Párizsban.
• június 12. – Újjáalakul az Apponyi Albert vezette Nemzeti Párt.
• június 15. – A PS General Slocum kirándulóhajó katasztrófája
• július 28. – Szentpéterváron eszer forradalmárok meggyilkolják Vjacseszlav Konsztantyinovics von Plehve orosz belügyminisztert.
• október 20. – Sir John Fisher tengernagyot nevezik ki a Brit Haditengerészet élére (első tengeri lorddá).^[4]
• október 26. – A Körber-féle osztrák kormány átalakításakor az ócseh párti Antonín Randa személyében ismét betöltik a cseh tartományi miniszteri tárcát.^[3]
• november 1. – A Csehszláv Szociáldemokrata Munkáspárt VI. kongresszusán a küldöttek elutasítják a polgári pártokkal való együttműködés taktikáját, s mint a politikai harc eszközét elfogadják az általános sztrájkot.^[3]
• november 13. – A Lengyel Szocialista Párt (PPS) oroszellenes tüntetést szervez Varsóban, tiltakozásul az orosz-japán háború kapcsán a lengyeleknek az orosz hadseregbe történő behívása ellen.^[5]
• november 18. – Az Országgyűlés új házszabályt fogad el, mely nem teszi lehetővé az obstrukciót (zsebkendőszavazás).^[6]
• november 19. – Az ellenzék közös „vezérlőbizottságának” felállításával megalakul a szövetkezett ellenzék.
• november 28. – Szerbia kereskedelmi szerződést köt Németországgal.^[2]
• december 13. – Botrányos ülés az Országgyűlésben (Az újra összeült parlamentben az ellenzéki képviselők lehetetlenné tették az ülés megtartását és heves ordibálás és vitatkozás közepette gyakorlatilag szétrombolták a terem berendezését; annak darabjaival még a kiérkező karhatalmi erőkre is rátámadtak.).
• december 22. – A Horvát Népi Parasztpárt megalakítása.^[2]
• december 29. – A Horvát Haladó Párt megalakítása.^[2]

Határozatlan dátumú események

• az év folyamán –
  • A hegy- és dombvidékek vízenergiájának hasznosítására Magyarországon több helyen épül vízerőmű. (Például Besztercebányán, Boksánbánya mellett, a Felka-patakon, Eperjesen, Resicabányán)^[7]
  • Porosz-Lengyelországban a porosz kormány letelepedési törvényt ad ki, melyben megtiltják, hogy lengyel telepesek a felparcellázott telkeken lakó- és gazdasági épületeket emeljenek. (A porosz kormány célja, hogy lengyel területeken német gazdagparasztok letelepítése.)^[5]
• december – Pénzügyi egyezmény Magyarország és Horvátország között, ami gyakorlatilag nem hoz semmilyen lényeges gazdasági változást.^[2]

Államok vezetőinek listája 1904-ben

1904 a légi közlekedésben

1904 a vasúti közlekedésben

1904 a filmművészetben

• Utazás a lehetetlenbe – Georges Méliès

1904 az irodalomban

• Csehov Cseresznyéskert (dráma).

1904 a zenében

• november 18. – Kacsóh Pongrác János vitéz c. daljátékának bemutatója – Király Színház, Budapest.
• Bartók Béla megírja a Rapszódia zongorára és zenekarra c. művét.

1904 a tudományban

• John Ambrose Fleming elkészíti az első elektroncsövet (dióda).
• Joseph John Thomson atommodellje.
• Ramón y Cajal neuron-tana.

1904 a sportban

• május 12. – november 18. III. nyári olimpiai játékok megrendezése St. Louis-ban, 11 ország sportolóinak részvételével.
• Az MTK nyeri az NB 1-et. Ez a klub első bajnoki címe.

1904 a jogalkotásban

• január 11. – Németh Andor magyar földbirtokos, közgazdász, újságíró, lapszerkesztő, országgyűlési képviselő († 1983)
• január 22. – Arkagyij Petrovics Gajdar, orosz ifjúsági író († 1941)
• január 27. – Gaál József bugaci főintéző († 1993)
• január 29. – Gallai Rezső, Magyarország legidősebb férfi állampolgára († 2014)
• február 10. – Bitskey Zoltán, úszó, edző († 1988)
• február 14. – Hans Morgenthau, amerikai jogász, politikatudós († 1980)
• február 25. – Török Sándor, író († 1985)
• február 28. – Tabák Lajos, a magyar szociofotográfia megteremtője, legkiemelkedőbb alkotója († 2007)
• március 1. – Glenn Miller amerikai zenész († 1944)
• március 3. – Pálffy József magyar földbirtokos, főispán, országgyűlési képviselő († 1988)
• március 4.
  • George Gamow fizikus († 1968)
  • Vlaj Lajos szlovéniai magyar nemzetiségi politikus, költő († 1966)
• március 10. – Kellner Béla orvos, onkológus, az MTA tagja († 1975)
• április 7. – A. Tóth Sándor, festőművész, bábművész, rajztanár († 1980)
• április 18. – Barsi Ödön, magyar színész, író, rendező († 1963)
• április 22. – Robert Oppenheimer amerikai fizikus († 1967)
• május 5. – Greguss Zoltán színész († 1986)
• május 6. – Moshe Feldenkrais, a Feldenkrais-módszer megalapítója († 1984)
• május 11. – Salvador Dalí katalán-spanyol festőművész († 1989)
• május 12. – Julesz Miklós orvos, belgyógyász, endokrinológus, az MTA tagja († 1972)
• május 13. – Babos Zoltán magyar vízépítő mérnök († 1977)
• május 15. – Paul D. Harkins amerikai tábornok, a Dél-Vietnámban szolgáló az amerikai csapatok parancsnokságának első parancsnoka volt 1962 és 1964 között († 1984)
• május 17. – Jean Gabin francia színész († 1976)
• május 17. – Hincz Gyula festőművész, grafikus († 1986)
• május 23. – Palotai Boris író († 1983)
• június 2. – Johnny Weissmuller, magyarországon született (bánsági sváb) amerikai sportoló, filmszínész († 1984)
• június 11. – Ivánovics György kétszeres Kossuth-díjas orvos, mikrobiológus, bakteriológus, egyetemi tanár, az MTA tagja († 1980)
• június 26. – Peter Lorre magyar származású amerikai színész, rendező († 1964)
• július 16. – Goffredo Petrassi olasz zeneszerző († 2003)
• július 23. – Palló Imre magyar tanár, újságíró, országgyűlési képviselő († 1981)
• július 24. – Molnár Dezső magyar építészmérnök, országgyűlési képviselő († ?)
• augusztus 1. – Bálint Sándor, néprajzkutató († 1980)
• augusztus 12. – Lossonczy Tamás, Kossuth-díjas festőművész († 2009)
• augusztus 16. – Genda Minoru japán katona, a Pearl Harbor-i támadás tervezője († 1989)
• szeptember 5. – Kuthy Sándor agrokémikus, biokémikus, az MTA tagja († 1971)
• szeptember 6. – Keresztury Dezső irodalomtörténész († 1996)
• szeptember 15. – Szergej Joszifovics Jutkevics szovjet filmrendező († 1985)
• október 2. – Graham Greene amerikai író († 1991)
• október 24. – Apátfalvi Czene János festőművész († 1984)
• október 31. – Kulin Sándor magyar agrármérnök, egyetemi tanár († 1994)
• november 25. – Nádasdy Kálmán, Kossuth-díjas magyar színházi rendező, színházigazgató, színészpedagógus († 1980)
• november 25. – Urr Ida, magyar költő, orvos († 1989)
• november 27. – Rösler Endre, Kossuth-díjas magyar operaénekes (tenor) († 1963)
• november 30. – Dienes András, író, Petőfi-kutató († 1962)
• december 9. – Horthy István, Horthy Miklós kormányzó idősebb fia, kormányzóhelyettes, gépészmérnök, repülőfőhadnagy († 1942)
• december 13. – Borsos István József rajztanár, festő- és szobrászművész († 1936)
• december 14. – Petschauer Attila kardvívó, újságíró († 1943)

• január 2. – James Longstreet az amerikai polgárháború konföderációs, déli erőinek egyik tábornoka volt (* 1821)
• január 31. – Ujfalvy Károly Jenő Közép-Ázsia és Nyugat-Himalája néprajzi kutatója, nyelvész (* 1842)
• március 4. – Perczel Miklós, politikus, az 1848–49 évi szabadságharcban honvéd ezredes, az amerikai polgárháborúban az északi hadsereg ezredese, Perczel Mór honvéd tábornok öccse (* 1812)
• május 5. – Jókai Mór író, országgyűlési képviselő (* 1825)
• május 10. – Sir Henry Morton Stanley walesi születésű amerikai újságíró és Afrika-kutató (* 1841)
• május 19. – Dzsamszedzsi Tata, „az indiai ipar atyja” (* 1839)
• június 15. – Szontágh Pál, Nógrád megyei földnirtokos, a főrendiház tagja, Madách Imre közeli barátja (* 1820)
• július 15. – Anton Pavlovics Csehov orosz író, drámaíró (* 1860)
• augusztus 29. – V. Murád, az Oszmán Birodalom 34. szultánja (* 1840)
• szeptember 6. – Czetz János honvéd tábornok (* 1822)
• október 13. – Lotz Károly festő (* 1833)

• A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek, illetve intézményeknek.

• ↑ Baló–Lipovecz: Baló György–Lipovecz Iván. Tények Könyve '92. Ráció Kiadó Kft., [Budapest] (1992) 

A Wikimédia Commons tartalmaz 1904 témájú médiaállományokat.