Kókusz-sziget
| Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
| Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A lakatlan Kókusz-sziget (spanyolul Isla del Coco, angolul Cocos Island) 500 km-re Costa Rica partvidékétől a Csendes-óceánban fekszik.
| Kókusz-sziget | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Costa Rica |
| Tartomány | Puntarenas |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 0 fő |
| Földrajzi adatok | |
| Fekvése | Csendes-óceán |
| Terület | 23,85 km² |
| Hosszúság | 7,49 km |
| Szélesség | 4,61 km |
| Tengerszint feletti magasság | 283 m |
| Legmagasabb pont | Cerro Iglesias (634 m) |
| Világörökségi adatok | |
| Világörökség-azonosító | 820 |
| Típus | Természeti helyszín |
| Kritériumok | IX, X |
| Felvétel éve | 1997 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
  Kókusz-sziget Pozíció Közép-Amerika térképén | |
 é. sz. 5° 31′ 41″, ny. h. 87° 03′ 40″, ny. h. 87° 03′ 40″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kókusz-sziget témájú médiaállományokat. | |
Földrajz
Területe 24 km². A kiemelkedően magas éves csapadéknak köszönhetően egyedülálló esőerdei övezeti flóra és fauna jellemzi a szigetet. A szigeten megtalálható számos páfrány, bazídiumos gomba és lombosmoha faj.
Története
A sziget a kalózok kedvelt búvóhelye volt, akik több száz éven keresztül rejtették ide összerabolt zsákmányaikat, és közben kutatták szorgalmasan elődeik hagyatékát. Edward Davis angol kalóz a 17. század végén helyezte el itt először értékeit, ám hamarosan meghalt, így nem térhetett vissza értük. Davis példáját egészen a 19. századig bezáróan többen is követték, például Benito Bonito portugál kalóz, aki 1819-ben Acapulco kirablása után rejtette itt el a város kincseit. 1823-ban, a Simón Bolívar elől menekülő gazdag spanyolok is itt szabadultak meg értékeiktől, köztük egy ember nagyságú, színarany Madonna-szobortól. Az egyik legkitartóbb kincskereső a német August Gissler volt, aki 1889 és 1908 között a szigeten élt. Ő volt az első és utolsó kormányzója a területnek. Gissler több, földalatti alagútrendszert hozott létre, amelyeket a számos földrengés ellenére még ma is be lehet járni. A szigeten megfordulók persze számos térképet hagytak hátra maguk után, ami kincsvadászok hadát csábított oda a századfordulóra, ám igazi áttörést csak a fémdetektor feltalálása jelentett, amelynek segítségével 1932-ben már egy 1 millió dollár értékű aranyleletre bukkantak.
Ma azonban a sziget már egy védett nemzeti park, melyet 1997-ben a világörökség részévé nyilvánított az UNESCO. A turisták csak külön hatósági engedéllyel léphetnek a sziget területére, amit még aznap el is kell hagyniuk.
Robert Louis Stevenson regénye, A kincses sziget itt játszódik. A szerző 1880-ban szerzett tudomást a helyről és az állítólagos limai kincsről.
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Cocos-Insel című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Külső hivatkozások
- http://www.an-no.hu/index.php?cikk=1528 Archiválva 2007. február 11-i dátummal a Wayback Machine-ben
