Lukovo (Zengg)

falu Horvátországban, Lika-Zengg megyében

Lukovo falu Horvátországban, Lika-Zengg megyében. Közigazgatásilag Zengghez tartozik.

Lukovo
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeLika-Zengg
KözségZengg
Jogállásfalu
PolgármesterDarko Nekić
Irányítószám53284
Körzethívószám+385 053
Népesség
Teljes népesség26 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság20 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 51′ 23″, k. h. 14° 53′ 35″, k. h. 14° 53′ 35″
A Wikimédia Commons tartalmaz Lukovo témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése

Zengg központjától 21 km-re délre, a Velebit-hegység lábánál, a Velebit-csatorna partján fekszik. Az Adria-parti főútról egy 3 km-es bekötőúton közelíthető meg.

Története

Területe már az ókorban lakott volt. A Klis nevű magaslaton illír erődített település maradványait találták meg. A többnyire csak hajóval megközelíthető lukovói sziklákon késő középkori, emberek és hajókat ábrázoló rajzokat találtak. A falut a 17. század közepén, 1654 körül telepítették be a török terjeszkedés elől menekülő bunyevácok harmadik hullámával. Nevét Szent Lukács evangélista tiszteletére szentelt 1772-ben épített régi templomáról kapta. A mai templomot 1842-ben építették. A falunak 1857-ben 590, 1910-ben 448 lakosa volt. 1920-ig Lika-Korbava vármegye Zenggi járásához tartozott. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. 2011-ben 33 állandó lakosa volt, akik főként állattartással és halászattal foglalkoznak. A turistaforgalom aránylag kicsi, ezért a nyugalomra vágyóknak alkalmas pihenőhely. A szállások magánházaknál bérelhetők.

Lakosság

Lakosság változása[2][3]
1857186918801890190019101921193119481953196119711981199120012011
59063258656856244838343342244533615390573633

Nevezetességei

  • Szent Lukács evangélista tiszteletére szentelt templomát 1842-ben építették.
  • Védett terület a Malta-félsziget különleges sziklaformáival. A félszigetnél még mindig láthatók a tunerák a tonhalak becserkészésére szolgáló, az öböl felett ferdén magasodó, létraszerű egykori figyelőállások, ahonnan a halászok a halrajok haladását figyelték. A tonhalak kipusztulása miatt mára elveszítették eredeti funkciójukat.[4]
  • A Malta-félszigeten egy halászházikóban kis falumúzeum is található. A múzeumot 2001-ben alapította a falu krónikása és lelkes kutatója Branko Rogić, aki már hosszú évek óta gyűjtötte a helyi néprajzi tárgyakat és a régiségeket. A gyűjtemény legnagyobb részét népviseletek, népi tárgyak, földműves és halász szerszámok, hangszerek, hajómakettek, különböző típusú amforák (1. – 4. század) képezik.
  • Területén több prehisztorikus régészeti lelőhely található. Ilyenek a Brinovača, a Lukovačke Grede, a Klis, a Glavičica és a Gredina nevű várhelyek, valamint a Štrapovača-barlang, ahol szintén leletek bizonyítják, hogy már a történelem előtti időkben is lakott volt.

Források

További információk

Zengg információs portálja (horvátul)

Jegyzetek