Műugrás és toronyugrás

vízi sport

A mű- és toronyugrás vízi sport, amelynek során a versenyzők rugalmas ugródeszkáról, vagy szilárd felületről ugranak a vízbe, különböző magasságokról és különböző nehézségű szaltók és/vagy forgások bemutatása közben. A versenyzők mindig fejjel előre, előre tartott kezekkel érnek a vízbe, a cél a függőleges érkezés és a minél kisebb csobbanás. Műugráskor az ugródeszkák 1 méter vagy 3 méter magasságban vannak a víz felületétől, míg toronyugrás esetén szilárd felületről ugranak el, általában 10 méter magasságból. A szólóversenyeken kívül páros, úgynevezett szinkronversenyeket is rendeznek, amikor a két versenyző ugyanazt a gyakorlatot hajtja végre (szinkronban).

Korszerű mű- és toronyugrás helyszín

A sportág

Ingrid Krämer-Gulbin 1964-ben (Köln)

A műugrás állítható rugalmasságú ugródeszkákról zajlik. A deszkák 1 méter és 3 méter magasságban lehetnek a víz felületétől. Toronyugrás esetén a versenyzők szilárd felületről ugranak el, világbajnokságokon és olimpiákon 10 méter magasságból (más versenyeken rendezhetnek 5 méteres és 7,5 méteres versenyeket is). Szinkronugráskor két versenyző ugyanazt a gyakorlatot hajtja végre, a lehető legnagyobb szinkronitással. Ritkán látható érdekesség, hogy az ugrók ugyanazt a gyakorlatot eltérő forgásiránnyal mutatják be (a szabályok megengedik).

A sportág első évtizedeiben az amerikai versenyzők voltak az egyeduralkodók, manapság pedig a kínai versenyzők uralják a világversenyeket. A mű- és toronyugró sport legnagyobb férfi versenyzőjének Greg Louganist tartják, aki olyan univerzális versenyző volt, hogy mind műugrásban, mind toronyugrásban szerzett világbajnoki és olimpiai címeket. A nők között az NDK-beli Ingrid Krämer volt hasonló kvalitású versenyző, de ő még a világbajnokságok előtti időszakban versenyzett (1950–60-as évek).

A mű- és toronyugrást világbajnokságokon (Úszó, műugró, műúszó, hosszútávúszó és vízilabda világbajnokság, angolul World Aquatics Championships) együtt rendezik a különböző úszó versenyszámok és a vízilabdázás versenyszámaival.

Szabályok

A mű- és toronyugrás érvényes szabályait a Magyar Úszószövetség szabálykönyve tartalmazza.[1] Ezek a szabályok minden olimpiai, világbajnoki, ifjúsági világbajnoki és világkupás versenyekre vonatkoznak. Azok az ugrók, akik a verseny évének december 31. napjáig nem töltötték be a 14. életévüket, nem versenyezhetnek olimpiai játékokon, világbajnokságokon és világkupákon.[2]

Korcsoportok

Valamennyi ugró abban a korcsoportban jogosult ugrani, amilyen évet betölt a verseny megrendezésének évében január 1-jétől december 31-ig:

  • A-korcsoport (akik a verseny megrendezésének évében december 31-ig betöltik a 16., 17. vagy 18. életévüket);
×A-lány és A-fiú műugrás 1 és 3 méteren, toronyugrás 5, 7,5 és 10 méteren.
  • B-korcsoport (akik a verseny megrendezésének évében december 31-ig betöltik a 14. vagy 15. életévüket);
×B-lány és B-fiú műugrás 1 és 3 méteren, toronyugrás 5, 7,5 és 10 méteren.
×A-B összevont korcsoport lányok és fiúk szinkronugrás 3 méteren.
  • C-korcsoport (akik a verseny megrendezésének évében december 31-ig betöltik a 12. vagy 13. életévüket);
×C-lány és C-fiú műugrás 1 és 3 méteren, toronyugrás 5 és 7,5 méteren.[2]

Pontozás

Mű- és toronyugró versenyeken a résztvevőknek egy sor különböző, adott követelményeknek megfelelő ugrásfajtát kell bemutatniuk. Az ugrások különböző számú, előre és hátra végrehajtott szaltókból (a test kereszttengelye mentén) és forgásokból (hossztengely körüli) tevődnek össze. Az elugrás pozíciója és testhelyzete változatos, történhet helyből és nekifutással, szemben és háttal állva, vagy toronyugrásnál kézállásból is. A vízbe érkezés fejjel előre, előre tartott kezekkel történik.

A versenyzők teljesítményét nagy versenyeken hét, szinkronugrásnál kilenc pontozóbíró értékeli, akik egyenként maximálisan 10 pontot adhatnak egy gyakorlatra. A pontozó összbenyomásának megfelelően a következő osztályozási feltételek lehetnek:[2]

FeltételPont
teljesen elvétett ugrás0 pont
nem megfelelő ugrás0,5 – 2 pont
hiányos ugrás2,5 – 4,5
megfelelő ugrás5 – 6 pont
jó ugrás6,5 – 8 pont
nagyon jó ugrás8,5 – 10 pont
A sportágat szimbolizáló ikon

A minősítés során értékelik többek között az előre bejelentett ugrásfajta végrehajtását, a felugrás, a légmunka és a vízbe érkezés („csobbanás”) milyenségét. Az egyes ugrásfajták bonyolultságát nehézségi fokkal jelzik, amivel a bírói pontozás összeredményét megszorozzák.

Egyéni számok pontozásakor a titkárok kihúzzák a két legnagyobb és a két legalacsonyabb pontszámot (ha hét pontozóbíró értékel). Ha kettőnél több pontszám azonos a kihúzandóval, csak két azonos pontszám húzható ki. Amennyiben öt pontozóbíró értékel, akkor a legmagasabb és a legalacsonyabb pontszámot húzzák ki. Szinkronugrásban az egyéni kivitelezésre, valamint a szinkronitásra adott legmagasabb és legalacsonyabb pontszámot húzzák ki (ha kettő vagy több pontszám azonos a kihúzandóval, bármelyik kihúzható).

Az ugrás összpontszámának megállapításához a titkárok egymástól függetlenül összeadják a megmaradt pontokat, amit beszoroznak az ugrás nehézségi fokával. Például:

8,0 7,5 7,5 7,5 7,5 7,5 7,0 = 22,5 × 2,0 = 45,0.

Ugrás

Kézállásos ugrás

A különböző ugrásokat betűk és számok kombinációjával jelölik. Az első számjegy mindig az ugráscsoportot jelzi. Az ezután álló számjegyek a csoporttól függően jelentheti a szaltók és a csavarok számát, a forgásirányt. A kód végén szereplő betű az ugrás testhelyzetére utal.[2]

Ugráscsoportok

Általában véve hat ugráscsoportot különböztetnek meg:

  1. Előreugrások: az ugró a vízzel szemben áll ki az elugróhelyre, és elugrás után előre forog.
  2. Hátraugrások: az előzővel ellentétben a versenyző háttal áll ki az elugróhelyre, és hátrafelé forog az ugrás során.
  3. Auerbach-ugrások: a versenyző a vízzel szemben áll ki, majd az elugráskor hátra forog.
  4. Delfinugrások: háttal áll ki a versenyző, és az elugrás után előre forog.
  5. Csavarugrások: a test hossztengelye mentén történő forgások.
  6. Kézállásos ugrások: a versenyző az ugrást kézenállásból indítja (csak toronyugrásnál fordul elő).

Ugrás testhelyzetek

Az ugrások végrehajthatók:[1][2]

Nyújtott testtel (A) A nyújtott testtel végrehajtott ugrásnál a testet nem lehet sem térdben, sem csípőben behajlítani, a lábfejeknek zártnak és a lábujjaknak pedig leszorítottnak kell lenniük, a karok helyzete tetszőleges. A nyújtott testű csavarugrásoknál a csavar nem kezdhető meg sem a deszkáról, sem pedig a toronyból.
Csukamozdulattal (B) A csukamozdulattal végrehajtott ugrásnál a test csípőben meghajlik, de a lábak zárva, és térdben nyújtottak, a lábujjak pedig leszorítottak. A karok helyzete tetszőleges. A csuka mozdulatnak tisztán kivehetőnek kell lennie.
Felhúzott térdekkel (C) A felhúzott térdekkel történő ugrásoknál a test összehúzódik, s csípőben és térdben hajlítottnak kell lennie, a térdek és a lábfejek összeszorítottak, a kéz az alsó lábszáron van, és a lábfejek le vannak szorítva.
Szabad testtartásban (D) Szabad testtartásban a test helyzete tetszőleges lehet, de a lábak össze vannak szorítva, a lábfejek pedig leszorítva.

Merülés

A vízbemerülés minden esetben függőleges vagy a függőlegeshez közel álló nyújtott testtel történik, miközben a lábak zártak és a lábujjak nyújtottak. Minden fejjel történő vízbeérésnél a karok a fej felett, nyújtott állapotban vannak a test vonalában, és a kezek szorosan össze vannak szorítva. A lábbal történő vízbeérésénél a karok szorosan a test mellett helyezkednek el, és könyökben nem lehetnek hajlítottak. Az ugrás akkor tekinthető befejezettnek, ha az egész test a víz alá került.[1]

Mű- és toronyugró világversenyek győztesei

Olimpiák

Férfi versenyszámok

Év, helyszín3 m műugrás10 m toronyugrás3 m szinkronugrás10 m szinkronugrás
1904 St. LouisGeorge Herbert Sheldon
1908 LondonAlbert Zürner Hjalmar Johansson
1912 StockholmPaul Günther Erik Alderz
(egyszerű és összetett)
Erik Alderz (5 és 10 m)

1920 AntwerpenLouis Edward Kuehn
(1 és 3 m)
Clarence Pinkston
(5 és 10 m)

Arwid Wallman
1924 PárizsAlbert Cosad White Richmond Eve (egyenes)
Albert White (vegyes)

1928 AmszterdamPeter Desjardins Peter Desjardins
1932 Los AngelesMichael Galitzen Harold Smith
1936 BerlinRichard Degener Marshall Wayne
1948 LondonBruce Ira Harlan Samuel Lee
1952 HelsinkiDavid Browning Samuel Lee
1956 MelbourneRobert Lynn Clotworthy Joaqnin Capilla Pérez
1960 RómaGary Tobian Robert David Webster
1964 TokióKenneth Sitzberger Robert David Webster
1968 MexikóvárosBernard Charles Wrightson Klaus Dibiasi
1972 MünchenVlagyimir Vaszin Klaus Dibiasi
1976 MontréalPhillip Boggs Klaus Dibiasi
1980 MoszkvaAlekszandr Portnov Falk Hoffmann
1984 Los AngelesGreg Louganis Greg Louganis
1988 SzöulGreg Louganis Greg Louganis
1992 BarcelonaMark Edward Lenzi Szun Su-vej
1996 AtlantaHsziung Ni Dmitrij Szautyin
2000 SydneyHsziung Ni Tien Liang Hsziao Haj-liang
Hsziung Ni
Igor Lukasin
Dmitrij Szautyin
2004 AthénPeng Bo Hu Jia Nikolaosz Sziranidisz
Tomasz Bimisz
Liang Tian
Csing Hui
2008 PekingHe Chong Matthew Mitcham Wang Feng
Csin Kaj
Yue Lin
Liang Huo
2012 LondonIlja Zaharov David Boudia Lo Jü-tung
Csin Kaj
Cao Jüan
Csang Jen-csüan
2016 Rio de JaneiroCao Jüan Csen Aj-szen Chris Mears
Jack Laugher
Csen Aj-szen
Lin Jüe
2020 TokióHszie Sze-ji Cao Jüan Vang Cung-jüan
Hszie Sze-ji
Tom Daley
Matthew Lee

Női versenyszámok

Év, helyszín3 m műugrás10 m toronyugrás3 m szinkronugrás10 m szinkronugrás
1912 StockholmMargareta Johansson
1920 AntwerpenAileen Riggin Stefani Fryland-Clausen
1924 PárizsElizabeth Anna Becker Caroline Smith
1928 AmszterdamHelen Meany Elizabeth Pinkston-Becker
1932 Los AngelesGeorgia Coleman Dorothy Poynton
1936 BerlinMarjorie Gestring Dorothy Hill-Poynton
1948 LondonVictoria Manalo Draves Victoria Manalo Draves
1952 HelsinkiPatricia McCormick Patricia McCormick
1956 MelbournePatricia McCormick Patricia McCormick
1960 RómaIngrid Krämer Ingrid Krämer
1964 TokióIngrid Engel-Krämer Lesley Leigh Bush
1968 MexikóvárosSusan Gossick Milena Duchková
1972 MünchenMaxine Joyce King Ulrika Knape
1976 MontréalJennifer Chandler Jelena Vajcehovszkaja
1980 MoszkvaIrina Kalinyina Martina Jäschke
1984 Los AngelesSylvie Bernier Csou Csi-hung
1988 SzöulKao Min Hszü Jan-mej
1992 BarcelonaKao Min Vu Min-hszia
1996 AtlantaVu Min-hszia Vu Min-hszia
2000 SydneyVu Min-hszia Laura Wilkinson Vera Iljina
Julija Pahalina
Li Na
Hszüe Sang
2004 AthénKuo Csing-csing Chantelle Newberry Kuo Csing-csing
Vu Min-hszia
Lao Li-si
Li Ting
2008 PekingKuo Csing-csing Csen Zso-lin Kuo Csing-csing
Vu Min-hszia
Vang Hszin
Csen Zso-lin
2012 LondonVu Min-hszia Csen Zso-lin He Ci
Vu Min-hszia
Csen Zso-lin
Vang Hao
2016 Rio de JaneiroSi Ting-mao Zsen Csien Si Ting-mao
Vu Min-hszia
Csen Zso-lin
Liu Huj-hszia
2020 TokióSi Ting-mao Csüan Hung-csan Si Ting-mao
Vang Han
Csen Jü-hszi
Csang Csia-csi

Világbajnokságok

Férfi versenyszámok

Év, helyszín1 m3 m10 m3 m szinkron10 m szinkron
1973 BelgrádPhil Boggs Klaus Dibiasi
1975 CaliPhil Boggs Klaus Dibiasi
1978 Nyugat-BerlinPhil Boggs Greg Louganis
1982 GuayaquilGreg Louganis Greg Louganis
1986 MadridGreg Louganis Greg Louganis
1991 PerthEdwin Jongjeans Kent Ferguson Sun Shuwei
1994 RómaEvan Stewart Yu Zhuocheng Dmitrij Szautyin
1998 PerthYu Zhuocheng Dmitrij Szautyin Dmitrij Szautyin Sun Shuwei,
Tian Liang
Xu Hao,
Yu Zhuocheng
2001 FukuokaVang Feng Dmitrij Szautyin Liang Tian Bo Peng,
Kenan Wang
Liang Tian,
Jia Hu
2003 BarcelonaXu Xiang Alekszandr Dobroszkok Alexandre Despatie Alekszandr Dobroszkok,
Dmitrij Szautyin
Matthew Helm,
Robert Newbery
2005 MontréalAlexandre Despatie Alexandre Despatie HU Jia HE Cson,
Vang Feng
Dmitrij Dobroszkok,
Gleb Galperin
2007 MelbourneLo Jü-tung Csin Kaj Gleb Galperin Csin Kaj,
Vang Feng
HUO Liang,
LIN Yue
2009 RómaCsin Kaj Ho Csung Tom Daley Csin Kaj,
Vang Feng
HUO Liang,
LIN Yue
2011 SanghajLi Si-hszin Ho Csung Csiu Po Csin Kaj,
Lo Jü-tung
Huo Liang,
Csin Po
2013 BarcelonaLi Si-hszin Ho Csung Csiu Po Csin Kaj,
Ho Csung
Sascha Klein,
Patrick Hausding
2015 KazanyHszie Sze-ji Ho Csao Csiu Po Cao Jüan,
Csin Kaj
Csen Aj-szen,
Lin Jüe
2017 BudapestPeng Csian-feng Hszie Sze-ji Tom Daley Jevgenyij Kuznyecov,
Ilja Zaharov
Csen Aj-szen,
Jang Hao
2019 KvangdzsuVang Cung-jüan Hszie Sze-ji Jang Csien Cao Jüan,
Hszie Sze-ji
Cao Jüan,
Csen Aj-szen
2022 BudapestVang Cung-jüan Vang Cung-jüan Jang Csien Cao Jüan,
Vang Cung-jüan
Lien Csün-csie,
Jang Hao

Női versenyszámok

Év, helyszín1 m3 m10 m3 m szinkron10 m szinkron
1973 BelgrádChrista Köhler Ulrike Knape
1975 CaliIrina Kalinyina Janet Ely
1978 Nyugat-BerlinIrina Kalinyina Irina Kalinyina
1982 GuayaquilMegan Neyer Wendy Wyland
1986 MadridKao Min CSEN Lin
1991 PerthKao Min Kao Min FU Ming-hszia
1994 RómaCSEN Li-hszia TAN Su-ping FU Ming-hszia
1998 PerthIrina Lasko Julija Pahalina Olena Zsupina Irina Lasko,
Julija Pahalina
Olena Zsupina,
Szvetlana Szerbina
2001 FukuokaBlythe Hartley KUO Csing-csing MIAN Hszu Vu Min-hszia,
KUO Csing-csing
Qing Duan,
Xue Sang
2003 BarcelonaIrina Lasko KUO Csing-csing Emilie Heymans Vu Min-hszia,
KUO Csing-csing
LAO Li-si,
LI Ting
2005 MontréalBlythe Hartley KUO Csing-csing Laura Ann Wilkinson LI Ting,
KUO Csing-csing
JIA Tong,
PEJ Lin-juan
2007 MelbourneHo Ce KUO Csing-csing VANG Hszin Vu Min-hszia,
KUO Csing-csing
JIA Tong,
Csen Zso-lin
2009 RómaJulija Pahalina KUO Csing-csing Paola Espinosa Vu Min-hszia,
KUO Csing-csing
Csen Zso-lin,
VANG Hszin
2011 SanghajSi Ting-mao Vu Min-hszia Csen Zso-lin Vu Min-hszia,
Ho Ce
Vang Hao,
Csen Zso-lin
2013 BarcelonaHo Ce Ho Ce Sze Ja-csie Vu Min-hszia,
Ho Ce
Liu Huj-hszia,
Csen Zso-lin
2015 KazanyTania Cagnotto Si Ting-mao Kim Kukhjang Si Ting-mao,
Vu Min-hszia
Csen Zso-lin,
Liu Huj-hszia
2017 BudapestMaddison Keeney Si Ting-mao Cheong Jun Hoong Csang Ja-ni,
Si Ting-mao
Zsen Csi-an,
Sze Ja-csie
2019 KvangdzsuCsen Ji-ven Si Ting-mao Csen Jü-hszi Si Ting-mao,
Vang Han
Lu Vej,
Csang Csia-csi
2022 BudapestLi Ja-csie Csen Ji-ven Csen Jü-hszi Csang Ja-ni,
Csen Ji-ven
Csen Jü-hszi,
Csüan Hung-csan

Források

  • Kahlich Endre – Gy. Papp László – Subert Zoltán: Olimpiai játékok 1896-1976. Sport kiadó, Budapest, 1977.
  • Kahlich Endre – Gy. Papp László – Subert Zoltán: Olimpiai játékok 1980. Sport kiadó, Budapest, 1981.
  • Kozák Péter, Rochy Zoltán szerk.: Olimpiai almanach. Tarsoly kiadó, Budapest, 2000.
  • Peter Matthew, Ian Morrison, Radó Péter szerk.: Guinness sport-enciklopédia. Solaris Kft., 1991.

Jegyzetek

További információk

  • Kassay Albert: Műugrás, toronyugrás. Az előszót írta Nagybányai vitéz ifj. Horthy Miklós; Merkantil Ny., Budapest, 1938
  • Úszás és műugrás az MHK-ban; Sport, Budapest, 1951 (M.H.K. kiskönyvtár)
  • Mazurov: Műugrás; ford. Mátrai Sándor; Sport, Budapest, 1952
  • Dömény László: A műugrás oktatása; Sport, Budapest, 1954
  • Bárány István–Balla Béla–Schlenker Antal: Úszás, műugrás, vízilabdázás; Sport, Budapest, 1966 (Gyakorló sportoktatóképző tanfolyamok anyaga)
  • Úszás, műugrás, vízilabdázás; szerk. Temes Judit; 2. átdolg. kiad.; Sport, Budapest, 1987 (Verseny- és játékszabályok)
  • Hencsei Pál–Ivanics Tibor: Magyar úszók, műugrók, műúszók az olimpiai játékokon; Quint, Sopron, 2004