Mexikóváros
Mexikóváros (spanyolul: Ciudad de México, ejtsd: [szjudá de mechiko] ⓘ) Mexikó fővárosa és legnagyobb városa, a Mexikóvárosi főegyházmegye érseki székvárosa. Lakossága elővárosokkal együtt (az ún. Zona Metropolitana) több mint 21 millió fő (2020-as adat), ezzel a világ egyik legnagyobb városa.[2] A települést magában foglaló közigazgatási egység 2016-ig a Distrito Federal (D. F.), vagyis a „Szövetségi Körzet” nevet viselte. Mexikóváros az országon belül önálló közigazgatási egységet alkot (melynek hivatalos rövidítése 2016 óta: CDMX), amely egyetlen államhoz sem tartozik.
Földrajz
Fekvése
Mexikóváros a Mexikói-fennsík déli részén terül el, délről a Vulkáni-kereszthegység csúcsai határolják. Területének nagy része a tengerszint felett körülbelül 2230–2250 méter magasságban fekvő sík terület, de a külső kerületek utcái már a hegyekre kúsznak fel. Legmagasabb pontja a délnyugati részen, a Tlalpan nevű kerületben emelkedő Ajusco (ennek két csúcsa a Cruz del Marqués és a Pico del Águila), melynek magassága a 3900 métert is meghaladja.[3]
Éghajlat
A város nagy területe miatt a hőmérsékleti és a csapadékadatok is eltéréseket mutatnak a különböző városrészekben. A belváros évi átlagos hőmérséklete 17–18 °C körül van, a csapadék mennyisége kb. 700 mm. A legmelegebb hónap a május 20 °C feletti átlaghőmérséklettel, a leghidegebb a január 15 °C alattival. Minden hónapban mértek már 30 °C feletti hőséget, a téli hónapokban időnként gyenge fagyok is előfordulhatnak. A csapadék időbeli eloszlása igen egyenetlen: a júniustól szeptemberig tartó 4 hónapos időszakban hull az egész éves eső mintegy háromnegyed része, novembertől márciusig pedig alig esik néhány mm.
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 30,5 | 32,0 | 32,5 | 34,5 | 35,5 | 33,5 | 29,5 | 29,5 | 30,0 | 30,0 | 30,5 | 30,5 | 35,5 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 23,6 | 25,0 | 27,4 | 28,0 | 27,9 | 26,0 | 24,8 | 25,1 | 24,8 | 24,6 | 24,3 | 23,4 | 25,4 |
| Átlaghőmérséklet (°C) | 14,6 | 15,9 | 18,4 | 19,7 | 20,3 | 19,6 | 18,6 | 18,8 | 18,6 | 17,6 | 16,2 | 15,1 | 17,8 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 5,6 | 6,7 | 9,4 | 11,3 | 12,8 | 13,2 | 12,5 | 12,4 | 12,3 | 10,7 | 8,1 | 6,7 | 10,2 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | −2,5 | −1,0 | −0,5 | 5,0 | 7,5 | 7,5 | 8,0 | 6,0 | 4,5 | 2,5 | 0,5 | 0,0 | −2,5 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 7 | 5 | 10 | 28 | 69 | 129 | 146 | 112 | 111 | 52 | 5 | 4 | 677 |
| Forrás: Servicio Meteorológico Nacional[4] | |||||||||||||
Történelem
A várost Tenochtitlán néven az aztékok alapították 1325 körül.
1519 novemberében érkezett a vidékre Hernán Cortés konkvisztádor több száz katonával. A feljegyzések szerint elámultak a város szépségén, épületein, a kődomborművekkel és stukkókkal díszített piramisépítményeken.[5] Később, 1521 májusában azonban megkezdődött a város három hónapig tartó ostroma. A bosszúra vágyó leigázott népek segítségével a spanyolok megtörték az aztékok szervezett ellenállását. Augusztus 13-án partra szálltak a városban és aznap több mint 200 ezer lakost öltek meg.[6] Becslések szerint a hóditás során közel 300 ezer embert mészároltak le.[forrás?] Az azték főváros nagy része elpusztult az ostrom alatt; ami megmaradt belőle, azt a hódítók lerombolták.
A piramisok köveiből, azok helyén építették fel palotáikat, templomaikat és az új várost, ami bölcsője lett a mai metropolisnak, Mexikóvárosnak.
Az újjáépülés után az indián lakosság lassan visszatért ősei városába, és 1525-ben már 30 ezer lakosa volt.[5] 1535-ben az első alkirály megérkezésekor Új-Spanyolország fővárosa lett. Az első egyetemet 1551-ben alapították.
A gyarmati időszak alatt viszonylag békésen fejlődött. Miután a környező sekély tó részben kiszáradt, részben feltöltötték, terjeszkedésre is volt lehetőség.[5] 1821-ben lett a független Mexikó fővárosa.
Népessége
Az ENSZ 2016-os becslése alapján az agglomeráció lakossága 2030-ban mintegy 24-25 millió fő lehet, de már a 2010-es években is meghaladta a 20 millió főt.[7]
A város népességének változása (elővárosok nélkül):
| Lakosok száma | 8 918 653 | 8 918 653 | 9 209 944 |
| 2015 | 2016 | 2020 |
| Népességváltozás | ||
|---|---|---|
| Év | Népesség | Vált. (%) |
| 1950 | 3 365 000 | — |
| 1960 | 5 479 000 | +62,8% |
| 1970 | 8 830 000 | +61,2% |
| 1980 | 13 027 000 | +47,5% |
| 1990 | 15 640 000 | +20,1% |
| 2000 | 18 457 000 | +18,0% |
| 2010 | 20 136 000 | +9,1% |
| 2020 | 21 800 000 | +8,3% |
| Forrás: Mexico City Population | ||
A város közigazgatása
| Szám | Kerület | Terület km²-ben | Lakosság 2010 | Népsűrűség fő/km² |
|---|---|---|---|---|
| 01 | Álvaro Obregón | 93,67 | 727 034 | 7762 |
| 02 | Azcapotzalco | 34,51 | 414 711 | 12 017 |
| 03 | Benito Juárez | 26,28 | 385 439 | 14 667 |
| 04 | Coyoacán | 59,19 | 620 416 | 10 482 |
| 05 | Cuajimalpa de Morelos | 72,88 | 186 391 | 2558 |
| 06 | Cuauhtémoc | 32,09 | 531 831 | 16 573 |
| 07 | Gustavo A. Madero | 91,46 | 1 185 772 | 12 965 |
| 08 | Iztacalco | 21,84 | 384 326 | 17 597 |
| 09 | Iztapalapa | 124,46 | 1 815 786 | 14 589 |
| 10 | La Magdalena Contreras | 62,19 | 239 086 | 3844 |
| 11 | Miguel Hidalgo | 46,02 | 372 889 | 8103 |
| 12 | Milpa Alta | 268,63 | 130 582 | 486 |
| 13 | Tláhuac | 88,44 | 360 265 | 4074 |
| 14 | Tlalpan | 309,72 | 650 567 | 2101 |
| 15 | Venustiano Carranza | 33,07 | 430 978 | 13 032 |
| 16 | Xochimilco | 134,58 | 415 007 | 3084 |
| Összesen | 1499,03 | 8 436 369 | 5628 |
forrás: Instituto Nacional de Estadística Geografía e Informática
Közlekedés
Közút
Pesero
A pesero tipikus félhosszú utasbusz (mikrobusz), amelyek 22 ülő utast és 28 álló utast szállíthat. 2007-ben a hozzávetőlegesen 28 ezer pesero a város utasainak 60%-át szállította.[8]
Légi közlekedés
Mexikóváros nemzetközi repülőtere a Benito Juárez nemzetközi repülőtér, ahonnan Mexikó és a világ többi országának számos más városa elérhető.[9] Bár az országban ez a legforgalmasabb reptér, világszinten nem tartozik a szűk élmezőnybe: egy 2011-ben és 2012-ben végzett felmérés szerint éves utasszáma (28 723 306 fő) alapján csak az 52. helyet foglalja el, a felszálló és leszálló járatok száma (370 136) alapján a 26., míg teherfogalma szerint (403 885 tonna) az 50. a világon. Latin-Amerika repülőterei között viszont kiemelkedő helyet foglal el: a járatok számában első, utasszám alapján csak São Paulo, teherforgalom alapján pedig csak São Paulo és Bogotá előzi meg.[10]
.png)
Metróhálózat
Mexikóváros metróhálózata 12 vonalból áll: az első kilencet 1-től 9-ig számozták, a következő kettő jele A és B lett, majd a 12-es következik. Mindegyik járat saját színnel rendelkezik. Üzemideje munkanapokon 5–24 óra, szombaton 1, vasárnap 2 órával később kezdődik.[11] A hálózatnak összesen 195 állomása van, melyekből 44-en van átszállási lehetőség más vonalra. A 195 állomás közül 115 föld alatti, 54 felszíni és 26 föld feletti emelt szitű.[12] A jegy ára igen alacsony, a világ legolcsóbbjai közé tartozik: 2013-ban is csak mindössze 3 peso volt (kb. 54 Ft).[13]
Kultúra
Színházak és kulturális intézmények
- Szépművészeti Palota: 1904 és 1934 között építették.
- Ballet Folclórico Nacional de México – Nemzeti folklórbalett.
- Auditorio Nacional – Nemzeti Auditórium
Múzeumok
- Instituto Nacional de Antropología e Historia – Nemzeti Antropológiai és Történeti Intézet
- Museo Nacional de Antropología – Nemzeti Antropológiai Múzeum
- Museo Nacional de Arte – Nemzeti Művészeti Múzeum
- Museo Nacional de las Culturas – Kultúrák Nemzeti Múzeuma (a Nemzeti Palota épületében)
- Soumaya Múzeum – művészeti múzeum két telephelyen
- El Borceguí Cipőmúzeum
Igazi különlegesség a Cuauhtémoc kerületben, a Colonia Juárez városrészben található Csokoládémúzeum (Mundo Chocolate, rövidítve MUCHO), ahol mindent megtalálhatunk kiállítva, ami csak a kakaóbabbal, a kakaóval és a csokoládéval kapcsolatos, és a hozzá tartozó csokoládézókban a látogató meg is ízlelheti, az üzletekben meg is vásárolhatja, amit a kiállításokon látott.[14]
Oktatás
A város egyetemei:
- Mexikói Autonóm Nemzeti Egyetem (Universidad Nacional Autónoma de México) – 1551-ben alapított egyetem.
- Universidad Tecnológica de México
- Mexikóvárosi egyetem
- Universidad Iberoamericana
- Universidad Intercontinental
- Universidad Pedagógica Nacional
- Universidad Panamericana
Látnivalók
Főbb látnivalók:
- Városi katedrális (Catedral Metropolitana)
- Építését 1573-ban kezdték, alapanyagául Tenochtitlán azték főpiramisának köveit használták.
- Templo Mayor
- A városi katedrális mellett van.
- Chapultepec Kastély (Castillo de Chapultepec)
- A kastély építését 1795-ben kezdték, később Habsburg Miksa birodalmi palotája lett, majd elnöki otthonként szolgált.
- Chapultepec Park (Bosque de Chapultepec)
- Guadalupei bazilika (Basílica de Nuestra Señora de Guadalupe)
- A város északi végében emelték. Itt vannak Mexikó legfontosabb vallásos témájú festményei.
- Három kultúra tere (Plaza de las Tres Culturas)
- Itt együtt láthatjuk három kultúra építészetének darabjait; egy azték szertartási központ romjait, egy 16. századi spanyol gyarmati templomot és a Külügyminisztérium modern épületét.
- Az Heras y Soto grófok palotája
- Auditorio Nacional (hangverseny- és rendezvényközpont)
- Mercado de la Merced (piac)
Felhőkarcolók
- Terület
- Paseo de la Reforma
- Santa Fe
- Toronyházak
Múzeumok
- Nemzeti Történelmi Múzeum
- Soumaya Múzeum
- Mexikói Nemzeti Embertani Múzeum
- Szépművészeti Palota: Szépművészeti Múzeum és a Nemzeti Építészeti Múzeum
A környéken
Városkép, magas épületek
Bár Mexikóban gyakoriak a földrengések, és Mexikóvárosban is több pusztító erejű rengés is előfordult már (például 1985-ben[15]), mégis egyre több és egyre magasabb felhőkarcolót építenek itt, főleg a Paseo de la Reforma térségében. 2017-ig folyamatosan mexikóvárosi épület volt az ország legmagasabb épülete (például a Torre Ejecutiva Pemex, majd a Torre Mayor, később a Torre BBVA Bancomer, végül a 246 méter magas Torre Reforma),[16] azonban 2017-ben mindezeket túlszárnyalta a San Pedro Garza Garcíában felavatott Torre KOI.[17]
Legmagasabb épülete, a Torre Reforma
Torre Latinoamerica
A Paseo de la Reforma út
A felhőkarcolók előtt a Cuauhtémoc-emlékmű
Santa Fe
A Paseo de la Reforma felhőkarcolói
Toronyház
.jpg)
Gazdaság
A város Latin-Amerika egyik legfontosabb gazdasági központja. Egy tanulmány szerint a Mexikóváros GDP-je 2009-ben 390 milliárd dollár volt, amellyel a világ nyolcadik leggazdagabb városa és a leggazdagabb Latin-Amerikában.[18]
Egy 2014-es tanulmány szerint Mexikóváros tágabb régiója 404 milliárd amerikai dollár (PPP) bruttó hazai terméket termel. Gazdaságilag ekkor a világ legerősebb nagyvárosi régióinak rangsorában a 19. helyet szerezte meg.[19]
Az ország ipari termelésének több mint a fele Mexikóvárosban vagy annak közelében keletkezik. Gyógyszereket, vegyszereket, textil- és elektronikai cikkeket, acél- és szállítóeszközöket, valamint könnyűipari termékeket, élelmiszereket és fogyasztási cikkek széles választékát gyártják itt.
A nagyváros egy kialakulóban lévő ipari öv központja, amely a nyugati Guadalajarától a keleti Mexikói-öböl partján fekvő Veracruzig húzódik. A tőzsdéje Latin-Amerikában az egyik legnagyobb.
2015 márciusában magyar kereskedőház is nyílt itt.[20]
2002-ben Mexikóvárosnak a humán fejlettségi index értéke 0,915 volt,[21] amely megegyezett Dél-Koreáéval.
Itt található a Canadian Pacific Kansas City vasúttársaság egyik mexikói székhelye.
Sport
Guadalajara mellett Mexikóváros az ország legkedveltebb sportjának, a labdarúgásnak az egyik fellegvára. Amellett, hogy a mexikói labdarúgó-válogatott legtöbb mérkőzését itt, az Estadio Azteca stadionban játssza, a legsikeresebb klubcsapatok többsége is mexikóvárosi. A Club América, a Cruz Azul és a Pumas UNAM egy 2013-as felmérés szerint az ország négy legnépszerűbb csapata közé tartozik,[22] de sokáig itt játszott a Necaxa is, amely 2003-ban költözött Aguascalientesbe.[23] Szintén mexikóvárosi klub a CF Atlante, amely azonban 2007 és 2020 között Cancúnban szerepelt.[24]
Mexikóváros több, világviszonylatban is jelentős sporteseménynek adott otthont, többek között itt rendezték az 1968-as nyári olimpiai játékokat, valamint az 1970-es és az 1986-os labdarúgó-világbajnokság számos mérkőzését, köztük a döntőket is.
Testvértelepülések
Los Angeles (USA) (1969)
Nagoja (Japán) (1978)
San Salvador (El Salvador) (1979)
Madrid (Spanyolország) (1983)
Cuzco (Peru) (1987)- Chicago (USA) (1987)
Szöul (Dél-Korea) (1992)
Berlin (Németország) (1993)
Havanna (Kuba) (1997)
Kijev (Ukrajna) (1997)
Peking (Kína) (2009)[25]
Santa María Huatulco (Mexikó) (2011)[26]
Nicosia (Ciprus) (2012)[27]
Képek
A városi székesegyház (Catedral Metropolitana)
Felhőkarcolók a Paseo de la Reforma térségében
Az értéktőzsde épületei
További információk
- Hivatalos oldal (spanyol)
- Turistainformációk Archiválva 2013. július 30-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Vogel Dávid., MAX Egy Habsburg a mexikói trónon
Jegyzetek
 | Ez a mexikói településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |