1924. évi nyári olimpiai játékok

• Ez volt az utolsó olimpia, amit Pierre de Coubertin NOB-elnöksége alatt rendeztek. 1925-ben Coubertint a Nemzetközi Olimpiai Bizottság élén a belga Henri de Baillet-Latour váltotta.
• Coubertin javaslatára bevezették az ötkarikás mottót: Citius, Altius, Fortius (Gyorsabban, Magasabbra, Erősebben).
• A művészeti versenyek bíráló bizottságába meghívták Bartók Bélát is, aki azonban más irányú elfoglaltsága miatt nem tudott eleget tenni a meghívásnak.
• Újdonság az olimpiai falu, mint a versenyzők befogadó, elszállásoló létesítménye.
• Az Egyesült Államok ötpróbázója Robert LeGendre távolugrásban világrekordot ugrott, harminckét centiméterrel túlszárnyalva a távolugrásban aranyérmes honfitársa William DeHart Hubbard eredményét. LeGendre a távolugrásra nem volt benevezve.
• Az antwerpeni olimpián háromszoros bajnok futó, Paavo Nurmi Párizsban öt aranyérmet nyert. A finn atléta az 1500 méteres és az 5000 méteres síkfutást úgy nyerte meg, hogy a két szám döntője között fél óra pihenő állt rendelkezésére. Nurmi mindkét számban új olimpiai csúcsot futott.
• Komjádi Béla legendás vízilabda csapata a játékok történetének leghosszabb összecsapásán győz - több mint két óra, kétszeri hosszabbítás, hét játékrész után - a négyszeres olimpiai bajnok Nagy-Britannia ellen 7:6-ra.
• Az 1896. évi olimpia magyar úszóbajnoka, Hajós Alfréd a művészeti versenyeken építészet kategóriában ezüstérmet nyert,^[2] így máig ő az egyetlen magyar olimpikon, aki két különböző sportágban nyert olimpiai érmet.
• Johnny Weissmuller, a Tarzan-filmek későbbi főszereplője a párizsi olimpia úszóversenyein három arany- és egy bronzérmet nyert.
• Először szerepelt a programban női vívás. Az első olimpiai bajnok női vívó a dán Ellen Osiier lett.
• Ez volt az első nyári olimpia, amelyen magyar női sportolók is részt vettek. Az első olimpiai pontszerző magyar női olimpikon Tary Gizella, aki tőrvívásban a 6. helyen végzett.
• A 100 méteres síkfutásban győztes Harold Abrahams és a 400 méteres síkfutásban győztes Eric Liddell brit futók történetét dolgozza fel az 1981-ben készült nagy sikerű film, a Tűzszekerek.
• A francia Roger Ducret az olimpia vívóversenyein öt érmet – köztük három aranyérmet – nyert.
• Halasy Gyula és a finn Konrad Herbert agyaggalamblövészetben azonos, 98 körös olimpiai csúcsot jelentő eredményt ért el. A szétlövéskor Halasy tíz lövés közül tízszer talált, míg finn ellenfele egyszer hibázott. A később csapatban világbajnoki címet is szerzett sportlövőt méltán nevezte Krúdy Gyula egy cikkében „Magyarország legnyugodtabb emberének”.

A részt vevő nemzetek száma minden korábbi olimpiánál több volt, a háborúban vesztes országok többsége visszatérhetett az olimpiai közösségbe, azonban Németországot az 1920. évi nyári olimpiai játékokhoz hasonlóan ismét nem hívták meg. A versenyeken a következő negyvennégy ország sportolói vettek részt, az először szereplők vastagítással kiemelve:

Az olimpián – a művészeti versenyeket is beleértve – tizennyolc sportág összesen húsz szakágában százharmincegy versenyszámot rendeztek. A hivatalos programban a következő versenyszámok szerepeltek:

Versenyszámok az 1924. évi nyári olimpiai játékokon
Sportág, szakág	Egyéni		Csapat			nyílt
	férfi	női	férfi	női	vegyes		összesen
Atlétika	23	0	4	0	0	0	27
Birkózás	13	0	0	0	0	0	13
Evezés	1	0	6	0	0	0	7
Kerékpározás	3	0	3	0	0	0	6
Labdarúgás	0	0	1	0	0	0	1
Lovaglás	3	0	2	0	0	0	5
Lovaspóló	0	0	1	0	0	0	1
Műugrás	3	2	0	0	0	0	5
művészeti versenyek	0	0	0	0	0	5	5
Ökölvívás	8	0	0	0	0	0	8
Öttusa	1	0	0	0	0	0	1
Rögbi	0	0	1	0	0	0	1
Sportlövészet	6	0	4	0	0	0	10
Súlyemelés	5	0	0	0	0	0	5
Tenisz	1	1	1	1	1	0	5
Torna	8	0	1	0	0	0	9
Úszás	5	4	1	1	0	0	11
Vívás	3	1	3	0	0	0	7
Vitorlázás	1	0	2	0	0	0	3
Vízilabda	0	0	1	0	0	0	1
Összesen	84	8	31	2	1	5	131

Bővebben: Az 1924. évi nyári olimpiai játékok éremtáblázata

A 126 arany érmen tizenkilenc, az összesen 378 érmen huszonhét ország osztozott.

(A táblázatban a vendéglátó ország csapata eltérő háttérszínnel az egyes számoszlopok legmagasabb értékei vastagítással kiemelve.)

Az 1924. évi nyári olimpiai játékok éremtáblázatának első tíz helyezettje[3]
	Ország	Arany	Ezüst	Bronz	Összesen
1.	Egyesült Államok (USA)	45	27	27	99
2.	Finnország (FIN)	14	13	10	37
3.	Franciaország (FRA)	13	15	10	38
4.	Nagy-Britannia (GBR)	9	13	12	34
5.	Olaszország (ITA)	8	3	5	16
6.	Svájc (SUI)	7	8	10	25
7.	Norvégia (NOR)	5	2	3	10
8.	Svédország (SWE)	4	13	12	29
9.	Hollandia (HOL)	4	1	5	10
10.	Belgium (BEL)	3	7	3	13
13.	Magyarország (HUN)	2	4	4	10
Összesen		126	127	125	378

A súlyos háborús veszteségek után újjáéledő magyar sportot az olimpián – a körülményekhez képest jelentős számú – nyolcvankilenc sportoló képviselte. A részt vevő magyar versenyzők névsorát lásd az 1924. évi nyári olimpia magyarországi résztvevőinek listája szócikkben.

A magyar zászlóvivő Toldi Sándor atléta volt. A magyar sportolók tíz érmet, két arany-, négy ezüst és négy bronzérmet szereztek. A megszerzett hatvankilenc olimpiai pont hárommal volt több, mint az 1912. évi nyári olimpiai játékokon.

A magyar csapat szerepléséről részletesen lásd a Magyarország az 1924. évi nyári olimpiai játékokon szócikket.

• Paris 1924 (angol nyelven). olympics.com. (Hozzáférés: 2021. július 31.)
• 1924 Summer Olympics (angol nyelven). olympedia.org. (Hozzáférés: 2021. július 31.)
• Párizs, 1924 (magyar nyelven). olimpia.hu. [2021. július 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. július 31.)
• Havas László: A magyar sport aranykönyve – Budapest, 1982 – ISBN 963-253-572-3
• Kahlich Endre – Gy. Papp László – Subert Zoltán: Olimpiai játékok 1896–1976 – Budapest, 1977 – ISBN 963-253-526-X
• Keresztényi József: Kis olimpiatörténet – Budapest, 1988 – ISBN 963-282-024-X
• Rózsaligeti László: Magyar olimpiai lexikon 1896–2002. Budapest: Helikon. 2004. ISBN 963 208 835 2  
• Nemzeti Sport – 2004. augusztus 11.

A Wikimédia Commons tartalmaz 1924. évi nyári olimpiai játékok témájú médiaállományokat.

• 1924, Párizs – Nurmi és Tarzan csodája