Kétújfalu

Szigetvártól 13 kilométerre délnyugatra helyezkedik el. A mai település Magyarújfalu és Németújfalu egyesítésével keletkezett 1940-ben.

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Szigetvárt Sellye térségével (Drávafokkal) összekötő 5808-as út, ezen érhető el mindhárom említett település irányából; Barcs térségével (Daránnyal) az 5809-es út köti össze. A megyeszékhely, Pécs felől Szigetváron át közelíthető meg a legegyszerűbben.

Horvátul a település neve a drávakeresztúriak által használt Ujfaluba. Ezenkívül létezett még a barcsiak által használt Ufaluba és a tótújfalusiak által használt Vujfaluba alak is.^[4]

A településen és környékén már az i. e. 4. században is éltek emberek. A kelták Osireat nevű törzse lakta. A honfoglalás korában Botond és Karász népei telepedtek meg itt. 1479-ben[Barcshoz tartozó településnek írták.

A 17. században már két újfalu nevű település volt: Magyar- és Német-Újfalu. 1940-ben egyesült a két község. Nevében először nem volt megegyezés, Nagyújfalunak nevezték, s végül 1942-ben megkapta végleges nevét, a mai Kétújfalut.

A településhez tartozott még Szentmihályfa puszta is.

Az 1950-es megyerendezéssel a korábban Somogy megyéhez tartozó települést a Szigetvári járás részeként Baranyához csatolták.

• 1990–1994: Farkas János (független)^[5]
• 1994–1998: Farkas János (független)^[6]
• 1998–2002: Farkas János (független)^[7]
• 2002–2006: Kis János (MSZP)^[8]
• 2006–2010: Kis János (MSZP)^[9]
• 2010–2014: Karsa Tibor (Fidesz-KDNP)^[10]
• 2014–2019: Klózer Gyula (független)^[11]
• 2019–2024: Klózer Gyula (független)^[1]
• 2024– :

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 80,2%-a magyarnak, 7,5% cigánynak, 0,7% horvátnak, 0,8% németnek, 0,3% románnak mondta magát (19,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 49,4%, református 10,6%, evangélikus 0,1%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 14,1% (24,6% nem nyilatkozott).^[12]

2022-ben a lakosság 94,9%-a vallotta magát magyarnak, 9,5% cigánynak, 1,6% horvátnak, 1,3% németnek, 0,8% szlováknak, 2,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (4,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 51,5% volt római katolikus, 9,7% református, 0,2% görög katolikus, 0,3% egyéb keresztény, 1,6% egyéb katolikus, 12,8% felekezeten kívüli (23,8% nem válaszolt).^[13]

• Római katolikus templom
• Református templom
• Tájház
• Horgásztó

• Itt született 1894-ben Konrád Ignác festő- és szobrászművész.

• Kétújfalu Önkormányzatának honlapja, ketujfalu.hu
• Óriási olajmezőt találtak Magyarországon, de nem verik nagy dobra, index.hu
• Ahová az olaj csak a poklot hozta el, index.hu