Német darázs

rovarfaj

A német darázs (Vespula germanica) a rovarok (Insecta) osztályának hártyásszárnyúak (Hymenoptera) rendjébe, ezen belül a fullánkosdarázs-alkatúak (Apocrita) alrendjébe és a redősszárnyú darazsak (Vespidae) családjába tartozó faj.

Német darázs
Imágó
Imágó
Rendszertani besorolás
Ország:Állatok (Animalia)
Törzs:Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs:Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály:Rovarok (Insecta)
Alosztály:Szárnyas rovarok (Pterygota)
Alosztályág:Újszárnyúak (Neoptera)
Öregrend:Fejlett szárnyas rovarok (Endopterygota)
Rend:Hártyásszárnyúak (Hymenoptera)
Alrend:Fullánkosdarázs-alkatúak (Apocrita)
Alrendág:Fullánkosok (Aculeata)
Öregcsalád:Redősszárnyúdarázs alkatúak (Vespoidea)
Család:Redősszárnyú darazsak (Vespidae)
Alcsalád:Vespinae
Nem:Vespula
Alnem:Paravespula
Faj:V. germanica
Tudományos név
Vespula germanica
(Fabricius, 1793)
Elterjedés
Elterjedési területe; a kék színű az eredeti, míg a vörösbe betelepítették
Elterjedési területe; a kék színű az eredeti, míg a vörösbe betelepítették
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Német darázs témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Német darázs témájú médiaállományokat és Német darázs témájú kategóriát.

Előfordulása

A német darázs eredeti előfordulási területe Európa legnagyobb része - Skandináviát kivéve, Ázsia nyugati fele, egészen Dél-Kínáig, valamint Afrika földközi-tengeri partvidéke.

Ezt a darazsat betelepítették Észak- és Dél-Amerikába, továbbá Ausztráliába és Új-Zélandra. Ezeken az új élőhelyein veszélyes inváziós fajnak számít, mely egyes ottani őshonos állatfajnak veszélyezteti a létezését.[1]

Megjelenése

Bárányhúsból táplálkozó példány

Az átlagos német darázs körülbelül 13 milliméter hosszú és 74,1 milligramm tömegű.[2] Megjelenése tipikusan darázsszerű. A színezete sárga és fekete, majdnem összetéveszthető közeli rokonával, a kecskedarázzsal (Vespula vulgaris); a különbséget a német darázs pofájának elülső részén lévő három fekete pont, valamint a potrohán a fekete foltok alkotják. A kecskedarázsnak nincsenek pontok a pofáján, a potrohán levő foltok pedig összeforrtak, gyűrűt alkotva.[3]

Életmódja

A szabad természetben a talajba, azonban a felszín közelében készíti a darázsfészket; ritkán a felszín fölött, valamire ráragasztva. Az ember mellett a padlásokat foglalja el.[4] A darázsfészek növényi részekből áll, melyet a darázs megrág és nyállal kever össze. Ragadozó életmódot folytat, számos rovarfaj szerepel az étlapján, azonban a döghúst és az édes leveket, mézeket sem veti meg.[5][6][7] Az új királynők körülbelül csak 1000 méteres távolságokra távolodnak az anyafészektől.[8]

Szaporodása

A királynő több hímmel is párosodhat.[9] Az első sejteket a királynő készíti. Ausztráliában az átlagos darázsfészek 9500 dolgozósejtből és 3600 királyisejtből áll; májusra akár 15 000 dolgozó is tartozhat egy fészekhez. A Brit-szigeteken a dolgozósejtek száma átlagosan 6100-6500, míg az uralkodóké 1500.[4][10]

Jegyzetek

Források

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Vespula germanica című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.