Nagy Sándor-papagáj

madárfaj

A Nagy Sándor-papagáj (Palaeornis eupatria), korábbi nevén Nagy sándorpapagáj vagy sándorpapagáj, a madarak osztályának a papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe, ezen belül a szakállaspapagáj-félék (Psittaculidae) családjába és a szakállaspapagáj-formák (Psittaculinae) alcsaládjába tartozó faj. Sorolják a Psittacula nembe Psittacula eupatria néven is.

Nagy Sándor-papagáj
Természetvédelmi státusz
Mérsékelten fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország:Állatok (Animalia)
Törzs:Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs:Gerincesek (Vertebrata)
Osztály:Madarak (Aves)
Rend:Papagájalakúak (Psittaciformes)
Öregcsalád:Papagájszerűek (Psittacoidea)
Család:Szakállaspapagáj-félék (Psittaculidae)
Alcsalád:Szakállaspapagáj-formák (Psittaculinae)
Nemzetség:Szakállaspapagáj-rokonúak (Psittaculini)
Nem:Palaeornis
Faj:P. eupatria
Tudományos név
Palaeornis eupatria
(Linnaeus, 1766)
Szinonimák

Psittacula eupatria

Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Nagy Sándor-papagáj témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy Sándor-papagáj témájú médiaállományokat és Nagy Sándor-papagáj témájú kategóriát.

Előfordulása

Ázsiában, Afganisztán, Banglades, Bhután, Kambodzsa, India, Laosz, Mianmar, Nepál, Pakisztán, Srí Lanka, Thaiföld és Vietnám területein honos. Síkvidéki és középmagas hegységek erdőségeinek lakója.A nemükbe tartozó kis sándorpapagájok Németország néhány városától (Köln, Wiesbaden, Mainz) Dél-Angliáig kisebb populációkban a szabad természetben élnek.

Alfajai

  • Palaeornis eupatria eupatria
  • Palaeornis eupatria avensis
  • Palaeornis eupatria magnirostris
  • Palaeornis eupatria nipalensis
  • Palaeornis eupatria siamensis

Megjelenése

A madár hossza 58 centiméter, testtömege 200-250 gramm. Szárnyán vörös foltot visel. A hím nyakán fekete-vörös gallér van. Feltűnő erős, piros csőre.

Nemek megkülönböztetése

Tojó: fakóbb tollazat, a nyakról hiányzik a fekete és rózsaszín örv

Fiatal egyedek: Mint a tojó, de a farkuk rövidebb.

Életmódja

Kis csapatokban keresgéli magvakból, gyümölcsökből, virágokból, rovarlárvákból és nektárból álló táplálékát.

Tartása

A nagy sándorpapagáj kissé zilált, és nem hozza a legjobb formáját, ha épp hosszú út áll a háta mögött, vagy túl kicsi kalitkában helyezték el és a farktollai károsodtak. A legjobb tágas reptetőben, párban tartani, de nagyobb kalitkában is eléldegél. Az érintetlen farkú, kifejlett madár a volier dísze, csodásan fest. Fagymentes helyen, védőházakban kint is átteleltethető. Gondoskodjunk számára vastag ülőrudakról, nehogy megfagyjon a lábujja. A faszerkezetet elcsócsálja, ezért a reptető vagy kalitka rácsa 4–5 mm vastag drótból készüljön. Csak a kalitkában tartott példányokat lehet beszédre tanítani. A tenyészidőszak kivételével saját fajtársaival jól megfér, az egzótákat viszont zaklatja.

Nem válogatós. Egyaránt szívesen fogyasztja a tablettás eleséget, virágokat, leveleket, gyümölcsöket, bogyókat, gyári papagáj eleséget, csöves kukoricát, zöldségeket, fűzgallyakat és szépiacsontot.

Szaporodása

A kis sándorpapagájjal ellentétben saját fészket készít: fák törzsébe váj üreget. Fogságban könnyen szaporítható, ha elég hosszú röptetőben helyezzük el. A fészekodú ajánlott mérete 45x40x50 cm, legalább 11–12 cm-es röpnyílással.Fészekalja 2–4 tojásból áll, melyen 28 napig kotlik. A fiókák kirepülési ideje 6–7 hét.

Források

További információk