Niuei nyelv
A niuei nyelv (niueiül: ko e vagahau Niuē) egy polinéz nyelv.
Beszélői
Az angol mellett hivatalos nyelv Niue szigetén, de több mint tízezer niuei él Új-Zélandon, ezek mellett a Cook-szigeteken és Tongán is. A világon körülbelül 7800 ember beszéli anyanyelvként vagy második nyelvként.
Nyelvcsalád
A niuei nyelv az ausztronéz nyelvek családjába tartozik, azon belül a maláj-polinéz, óceániai, polinéz, tongai nyelvek ágaihoz. A tongai ágnak két ágazata van: a tongai nyelv és a niuei nyelv, mivel Niue első betelepülői tongai származású emberek voltak.Összehasonlítás más polinéz nyelvekkel:
| Magyarul | Niuei nyelven | Tongai nyelven | Szamoai nyelven | Hawaii nyelven |
|---|---|---|---|---|
| kenu | vaka | vaka | vaʻa | waʻa |
| ember | tangata | tangata | tagata | kanaka |
| nő | fifine | fefine | fafine | wahine |
| kettő | ua | ua | lua | lua |
Írás és kiejtés
A niuei nyelv latin írást használ, az ábécé azonban csak 17 betűt tartalmaz: A, E, I, O, U, F, G, H, K, L, M, N, P, T, V, R, S
A betűk nevei a következők: ā, ē, ī, ō, ū, fā, gā, hā, kā, lā, mō, nū, pī, tī, vī, rō, sā.
Az r és s betűk csak idegen eredetű szavakban fordulnak elő. A magánhangzók feletti jelek (macron) a magánhangzók hosszúságát jelölik.
A magánhangzók kiejtése: a [a], ā [aː], e [e], ē [eː], i [i], ī [iː], o [o], ō [oː], u [u], ū [uː].
A magyartól eltérő kiejtésű mássalhangzók: g [ŋ], t e, ē, i és ī előtt [s], máskor [t]. A többi betű kiejtése megegyezik a magyar kiejtéssel.
A hangsúly általában az utolsó előtti szótagon van, de ha a szó hosszú magánhangzóra végződik, ez a hang lesz hangsúlyos.
Számok
| Niuei nyelven | |
|---|---|
| 1 | taha |
| 2 | ua |
| 3 | tolu |
| 4 | fa |
| 5 | lima |
| 6 | ona |
| 7 | fitu |
| 8 | valu |
| 9 | hiva |
| 10 | hogofulu |
| 20 | uafulu |
| 30 | tolugofulu |
| 40 | fagofulu |
| 50 | limagofolu |
| 100 | taha e teau |
| 1000 | taha e afe |