Tongai nyelv

nyelv

A tongai nyelv (tongaiul: lea fakatonga) egy polinéz nyelv. A niuei nyelvvel együtt képezi a polinéz nyelvek legalsóbb ágát, a tongai nyelvek ágát.

tongai nyelv
lea faka-Tonga
TerületTonga
Beszélők számaTonga: 104 000 (2015)[1]
Ausztrália és Új-Zéland: 72 820 fő
NyelvcsaládAusztronéz
   Maláj-polinéz
    Óceániai nyelvek
     Polinéz nyelvek
      tongai nyelv
Írásrendszerlatin betűs írás
Hivatalos állapot
Hivatalos Tonga
Nyelvkódok
ISO 639-1to
ISO 639-2ton
ISO 639-3ton
A Wikimédia Commons tartalmaz lea faka-Tonga témájú médiaállományokat.
Tongai zászló

Beszélői

Tongai futballcsapat

Hivatalos nyelv Tongán. A világon körülbelül 200 000 ember beszéli, ebből körülbelül 140 000 anyanyelvként.

Nyelvcsalád

A tongai nyelv egy ausztronéz nyelv, azon belül a maláj-polinéz, óceániai, polinéz, és tongai ágakba tartozik. Legközelebbi rokonának a niuei nyelvet tartják, mivel Niue első betelepülői tongai emberek voltak.

Hasonlóságok pár polinéz nyelvvel:

MagyarulTongai nyelvenNiuei nyelvenHawaii nyelven
fefinefifinewahine
embertangatatangatakanaka
kettőuaualua
háromtolutolukolu
szülőmatuʻamatuamakua

Hónapok

MagyarulTongai nyelven
JanuárSanual i
FebruárFepueli
MárciusMa'asi
Április'Epeleli
Május
JúniusSiune
JúliusSiulai
Augusztus'Aokosi
SzeptemberSepitema
Október'Okatopa
NovemberNōvema
DecemberTīsema

Ábécé

A tongai ábécé 17 betűből áll. A tongai nyelv a latin betűket használja.

A tongai ábécé
Betűaefhiklmnngopstuvʻ (fakauʻa)
IPA

szerinti kiejtés

/a//e//f//h//i//k//l//m//n//ŋ/1/o//p/2/s/3/t//u//v//ʔ/4

Megjegyzések:

  1. 1943 előtt g-nek írták, de a kiejtése [ŋ] (mint a szamoaiban).
  2. Nem hehezetes; 1943 előtt b-nek írták.
  3. 1943 előtt helyenként j-vel írva, mely egy kihalt [t͡ʃ] hangot jelölt, ma már ez összeolvadt az s-szel.
  4. Glottális stop avagy glottális zárhang. Írásjele a fordított vessző. Lásd még: ʻokina.

Jegyzetek

Források