Vera (Horvátország)
Vera (horvátul: Vera, szerbül: Вера) falu Horvátországban, Vukovár-Szerém megyében. Közigazgatásilag Terpenyéhez tartozik.
| Vera | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Vukovár-Szerém |
| Község | Terpenye |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 32225 |
| Körzethívószám | +385 032 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 346 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 85 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 27′ 30″, k. h. 18° 53′ 32″, k. h. 18° 53′ 32″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vera témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése
Vukovártól légvonalban 14, közúton 17 km-re északnyugatra, községközpontjától 4 km-re északra, a Nyugat-Szerémségben, a Szlavóniai-síkság keleti részén, az Eszékről Vukovárra menő úttól keletre, Bobota és Dálya között fekszik.
Története
A település első írásos említése 1400-ból származik „Were” alakban. 1443-ban, 1460-ban és 1482-ben „Vere” néven nemesi névben és előnévben találjuk.[2] A település 1526-ban Valkóvár eleste után került török kézre és több mint 150 évi török uralom után, 1687-ben szabadult fel.
A török kiűzése után előbb kamarai birtok, majd a vukovári uradalom része lett. Rövid ideig a Kuffstein, majd 1736-tól az Eltz család volt a birtokosa. Az első katonai felmérés térképén „Vera” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Vera” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Vera” néven 90 házzal, 22 katolikus és 698 ortodox vallású lakossal találjuk.[4]
A településnek 1857-ben 639, 1910-ben 694 lakosa volt. Szerém vármegye Vukovári járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 93%-a szerb, 4%-a német, 2%-a horvát anyanyelvű volt. A település az első világháború után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 92%-a szerb, 5%-a jugoszláv nemzetiségű volt. 1991-től a független Horvátország része. A településnek 2011-ben 453 lakosa volt.
Népessége
| Lakosság változása[5][6] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 639 | 750 | 668 | 703 | 727 | 694 | 660 | 772 | 608 | 640 | 610 | 595 | 600 | 561 | 508 | 453 |
Gazdaság
A településen hagyományosan a mezőgazdaság és az állattartás képezi a megélhetés alapját.
Nevezetességei
A Gyümölcsoltó Legszentebb Istenanya tiszteletére szentelt szerb pravoszláv temploma 1766-ban épült.
Kultúra
A KUD „Ljubomir Ratić - Bubo” kulturális és művészeti egyesület 2001-ben alakult. Célja a helyi hagyományok ápolása. Az egyesület szervezésében kerül megrendezésre a „Dani folklora” (folklórnapok) folklórfesztivál.
Oktatás
A település első iskoláját 1789-ben alapították az egyházközség támogatásával. Ma a bobotai általános iskola négyosztályos területi iskolája működik itt.
Sport
Az NK Hajduk Vera labdarúgóklubot 1937-ben alapították. A klub működését 1997-től az anyagi források hiánya miatt szüneteltették. 2010 óta újból aktív, a megyei 3. ligában szerepel.
Jegyzetek
Források
- A község hivatalos oldala (horvátul)
- Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Valkó vármegye Bp. 1894.
További információk
A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
