Vuhan

Vuhan (Wuhan) földrajzi elhelyezkedése: é. sz. 30° 40′ 00″, k. h. 114° 20′ 00″30.666666666667, 114.3333333333330.666667°N 114.333333°E. A Jianghan-fennsíktól keletre fekszik, a Jangce és a Han (Han) folyók találkozásánál. A város teljes területe 8494,41 km² (kb. akkora, mint Bács-Kiskun vármegye), melynek nagy részét tavak és dombok teszik ki.

Vuhan (Wuhan) három nagy városrészre osztható: Vucsang (Wuchang) (武昌), Hanjang (Hanyang) (汉阳) és Hankou (Hankou) (汉口). A városrészek egykor különálló városok voltak, 1927-ben olvasztották egybe őket. Folyók határolják a negyedeket, ezért számos híd található a városban, többek között az Első híd, amely Kína legmodernebb hídjainak egyike.

A város klímája csapadékos szubtrópusi, ezért a négy évszak egymástól nagyon jól elkülönül. A nyár meleg és esős (emiatt a páratartalom rendkívül magas (~80%) és a harmatpont sokszor 26 °C illetve afeletti), az ősz és a tavasz kellemesen meleg, de szintén csapadékos, míg a tél zord, nem ritka a hó sem. Az éves középhőmérséklet 13 és 21 °C között mozog. Az eddig mért leghidegebb -18,1 °C, a legmelegebb pedig 42 °C volt. Évente több mint 1200 mm csapadék hullik, ebből közel 250 mm csak júniusban.

Népességének változása (elővárosok nélkül):

Vuhan térsége először Kr. e. 3000 évvel népesült be. A Han-dinasztia idején Hanjang (Hanyang) élénk kereskedővárossá fejlődött. A 3. században a közelben vívták a kínai történelem egyik legfontosabb csatáját, a Három királyság korát megelőző Vörös szikla csatát, amely hozzájárult a Han-birodalom széteséséhez.

Körülbelül ebben az időben épületek a városfalak, amelyek Hanjang (Hanyang) (206) és Vucsang (Wuchang) (223) védelmét szolgálták. A város alapítását a Vucsang (Wuchang) körüli fal befejezésétől számítják. Szintén 223-ban épült meg A Sárga Daru tornya (黄鹤楼) a Jangce folyó partján. Csuj Hao, a Tang-dinasztia ünnepelt költője a 8. században látogatta meg a tornyot és írt róla verset, amely Dél-Kína egyik legnevezetesebb látványosságává tette A Sárga Daru tornyát.

A város később a tudományok és művészetek egyik központjaként szerzett hírnevet. A Jüan-dinasztia alatt Vucsang (Wuchang) lett a tartományi főváros és a 18. század elejére Hankou (Hankou) egyike lett Kína négy legfontosabb kereskedelmi kikötőjének.

A 19. század végén épültek meg az észak-déli irányú vasútvonalak, amelyek tovább erősítették a város szerepét, hiszen most már a vízi és vasúti forgalom egyik átrakodó állomása lett. Szintén ebben az időben történt, hogy az európai nagyhatalmak kikényszerítették Hankou (Hankou) kikötőjének megnyitását, így a vízparton az európai kereskedők által felügyelt és irányított koncessziós negyedek épültek ki.

1911-ben Szun Jat-szen követői itt robbantották ki a vucsangi felkelés (wuchangi felkelés)t, amely végül elvezetett a Csing-dinasztia bukásához és a Kínai Köztársaság kikiáltásához, amelynek első elnöke maga Szun Jat-szen lett. Az 1920-as években a város a Kuomintang (Guomindang) belső ellenzékének, a Vang Csing-vej (Wang Jingwei) által vezetett ellenzéki kormánynak volt a fővárosa.

1938-ban itt vívták a második kínai–japán háború egyik legnagyobb összecsapását, a vuhani csatát (Wuhani csatát): Nanking eleste után a Kuomintang (Guomindang) kormány ide helyezte át székhelyét, de Vuhan (Wuhan) elfoglalása után sem omlott össze a kínai ellenállás. Miután a Japán Császári Hadsereg bevonult a városba, a dél-kínai hadműveletek támogatására jelentős logisztikai központot építettek ki. 1944-ben a város nagy részét lerombolták az amerikai légierő gyújtóbombás támadásai.

1967-ben a kulturális forradalom idején került sor a vuhani incidens (wuhani incidens)re, amelyben a helyi munkások, állami és pártalkalmazottak, illetve a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg alakulatai csaptak össze a munkásokból és diákokból álló vörösgárdista csapatokkal a város feletti ellenőrzésért.

A várost történelme során többször is sújtotta árvíz, részben ezek megfékezésére, részben pedig Kína egyre növekvő energiaigényének fedezésére építik a Jangce folyón a Három-szurdok-gátat, amely elkészülése után a világ legnagyobb vízerőműve lesz.

2019-ben egy új – korábban emberben nem azonosított – koronavírus-törzs jelent meg, amely végül világjárványnak lett nyilvánítva a terjedése miatt. 2020 januárjában a várost a kitört járvány miatt a külvilágtól elzárták.^[3] Becslések szerint ötmillió ember hagyta el a várost, mielőtt a lezárás megkezdődött.

Bővebben: Covid19-pandémia

A város 13 nagyobb kerületre osztható. Ezek a kerületek: (qu = kerület)

Térkép	Név	Kínai írás	Pinjin	Lakosság (2010)[4]	Terület (km²)	Népsűrűség (fő/km²)
	Központi kerületek			6,434,373	888.42	7,242
	■ Jiang'an	江岸区	Jiāng'àn Qū	895,635	64.24	13,942
	■ Jianghan	江汉区	Jiānghàn Qū	683,492	33.43	20,445
	■ Qiaokou	硚口区	Qiáokǒu Qū	828,644	46.39	17,863
	■ Hanyang	汉阳区	Hànyáng Qū	792,183[5]	108.34	7,312
	■ Wuchang	武昌区	Wǔchāng Qū	1,199,127	87.42	13,717
	■ Qingshan	青山区	Qīngshān Qū	485,375	68.40	7,096
	■ Hongshan	洪山区	Hóngshān Qū	1,549,917[6]	480.20	3,228
	Elővárosi kerületek			3,346,271	7,605.99	440
	■ Dongxihu	东西湖区	Dōngxīhú Qū	451,880	439.19	1,029
	■ Hannan	汉南区	Hànnán Qū	114,970	287.70	400
	■ Caidian	蔡甸区	Càidiàn Qū	410,888	1,108.10	371
	■ Jiangxia	江夏区	Jiāngxià Qū	644,835	2,010.00	321
	■ Huangpi	黄陂区	Huángpí Qū	874,938	2,261.00	387
	■ Xinzhou	新洲区	Xīnzhōu Qū	848,760	1,500.00	566
	Vízi területek (水上地区)			4,748	-	-
	Összesen			9,785,392	8,494.41	1,152

Vuhan (Wuhan) Hupej tartomány székhelye, kiemelt prefektúraszintű város. A város össz GDP-je 450 milliárd jüan, az egy főre jutó átlagos jövedelem pedig évi 68 000 jüan. A városban 50 francia vállalat működik, ami az egész országban működő francia cégek egyharmada.

Vuhan (Wuhan) fontos gazdasági, piaci, pénzügyi, közlekedési, technológiai és oktatási központ. A legfőbb iparágak a városban az elektronika, optika, autó-, vas- illetve gyógyszergyártás. A város gazdaságának nagy részét a belföldi kereskedelem teszi ki. A város közel fekszik Sanghaj (Shanghai)hoz, Pekinghez valamint Kantonhoz, ezért az ingatlanárak itt a legmagasabbak más kínai metropoliszokhoz viszonyítva.

A városban 35 magasan rangsorolt oktatási intézet található. Ennek is köszönhető, hogy Vuhan (Wuhan) a harmadik legerősebb város Kínában a tudomány és technológia területén.

Ipari zónák

• A Vuhani Donghu Új Technológiafejlesztési zóna egy nemzeti szintű csúcstechnológiai fejlesztési övezet. Az optikai elektronika, a telekommunikáció és berendezés gyártása a Wuhan East Lake High-Tech Fejlesztési Zóna (ELHTZ) központi iparága, miközben ösztönzik a szoftverek kiszervezését és az elektronika fejlesztését is. Az ELHTZ Kína legnagyobb optikai-elektronikai termékek gyártóközpontja, olyan kulcsfontosságú szereplőkkel, mint a Changfei Optikai szál Kábel (Kína legnagyobb száloptikai kábelgyártója), a Fenghuo Telecommunications és a Wuhan Post and Telecommunications Research Institute (az optikai telekommunikáció legnagyobb kutatóintézete Kínában). A Donghu új technológiai fejlesztési zóna a kínai lézeripar fejlesztési központját is képviseli, amelynek kulcsszereplői, mint például a HUST Technologies és a Chutian Laser, ebben a zónában vannak.^[7]
• A Vuhani Gazdaság- és Technológifejlesztési zóna 1993 óta nemzeti szinten épül be az ipari övezetbe.^[8] A zóna jelenleg 10–25 km² területen fekszik, amit 25–50 km²-esre kívánnak növelni. Vannak itt autógyártó/összeszerelő, biotechnológiai/gyógyszergyártási, vegyi-, élelmiszer-, nehézipari és távközlési berendezéseket gyártó üzemek is.
• A Vuhani Exportzónát 2000-ben a gazdasági és technológiafejlesztési zóna 2,7 km²-esre tervezett részéből első lépésként 0,7 km²-es területén hozták létre.^[9]
• A Vuhani Optikai Völgy (Guanggu) Szoftver Park a Donhuban helyezkedik el. Az East Lake High-Tech Development Zone and Dalian Software Park Co., Ltd. üzemelteti.^[10] Tervezett 67 hektáros területe a jelenleg 60 hektáros részt is magában foglalja. 8,5 km-re fekszik a 316-os autópályától és 46,7 km-re a Wuhan Tianhe repülőtértől.

Közlekedés

Közúti közlekedés

A városnak hét hídja és egy alagútja van; ezek mind a Jangce felett illetve alatt vezetnek át. Három közülük a megnyitás sorrendjében kapta a nevét: Első, Második és Harmadik híd. Az Első hidat 1957-ben adták át; akkoriban még csak a vasút használta, ma már azonban közút is vezet át rajta.

Kelet-nyugat irányban szeli át a várost a 318-as számú nemzeti autópálya, ami Sanghaj (Shanghai)t és a tibeti Zhangmut köti össze. Vuhan (Wuhan) központja a 979-es kilométerkőnél van (Sanghaj (Shanghai)tól számolva).

Vasúti közlekedés

Lásd még: Vuhan–Kanton nagysebességű vasútvonal

2009 végéig két nagyobb állomás üzemelt a városban: a Hankou pályaudvar (Hankou pályaudvar) és a Vucsang pályaudvar (Wuchang pályaudvar) (az azonos nevű városrészekben). Ennek okán a Vuhan (Wuhan)ba közlekedő vonatokon célállomásként nem a város neve szerepelt, hanem a célpályaudvar. Az eredeti felállás szerint Hankou (Hankou) volt a célállomása a Csinghan vonal (Jinghan vonal)nak (Peking–Hankou (Hankou)), Vucsang (Wuchang) pedig a Jüehan vonal (Yuehan vonal) vonalnak (Kanton–Vucsang (Wuchang)). Az Első híd megnyitásakor két további vonal is becsatlakozott a Csinghan vonal (Jinghan vonal)ba, így onnantól kezdve mindkét állomásról indultak vonatok minden irányba.

2009. április 1-jén átadták a Hofej–Vuhan nagysebességű vasútvonal (Hefei–Wuhan nagysebességű vasútvonal)at, így expresszvonatokkal elérhetővé vált többek között Hofej (Hefei), Nanking és Sanghaj (Shanghai). Egyes járatok a Vuhan (Wuhan)–Sanghaj (Shanghai) távot képesek voltak akár 6 óra alatt is megtenni. 2010-re ezen vonatok nagy része a Hankou pályaudvar (Hankou pályaudvar)ról indult.

Idővel igény mutatkozott egy központi pályaudvar megépítésére is, ezért az 2006 és 2009 között meg is épült a város északkeleti részén, 11 vágánnyal. Az állomás átadásával egyidejűleg adták át a Vuhan–Kanton nagysebességű vasútvonal (Wuhan–Kanton nagysebességű vasútvonal)at. Ennek köszönhetően a menetidő a korábbi 10,5 óráról 3 órára csökkent ezen a viszonylaton.

2011-től a központi pályaudvar jóformán csak a Vuhan–Kanton nagysebességű vasútvonal (Wuhan–Kanton nagysebességű vasútvonal)at látja el, míg a többi vonat a másik két főpályaudvarra érkezik.

Légi közlekedés

Bővebben: Vuhan-Tienho nemzetközi repülőtér

A város repülőtere a Vuhan-Tienho nemzetközi repülőtér (hagyományos kínai: 武漢天河國際機場; egyszerűsített kínai: 武汉天河国际机场; pinjin: Wǔhàn Tiānhé Guójì Jīchǎng) (IATA: WUH, ICAO: ZHHH). 1995 áprilisában nyílt meg a várostól 26 kilométerre északra. Azóta Közép-Kína egyik legforgalmasabb és az ország negyedik legnagyobb nemzetközi csatlakozású reptere lett. A második terminált 2008 júliusában adták át.

Közösségi közlekedés

A tömegközlekedésben hatalmas szerepet tölt be a metró, amelynek első vonalát 2004-ben adtak át; ekkor Vuhan (Wuhan) lett Kína ötödik olyan városa, ahol van metró. Jelenleg még csak egyetlen vonal üzemel 28,87 km hosszan 27 állomást magába foglalva. A kihasználtságot (évi 73 millió utas) jelzi, hogy a vonatok 90 másodpercenként követik egymást. A vonatok is képesek járművezetői beavatkozás nélkül közlekedni, a később megépülő vonalakon már vezető nélkül fognak menni.

Számtalan buszvonal is működik a városban. Egy utazás díja 2 jüan. A buszhálózat kaotikus és átláthatatlan, turistáknak helyi vezető vagy térkép és kínainyelv-tudás nélkül nem ajánlják az utazást.

2020. január 23-án a koronavírus terjedése miatt lezárták a közösségi közlekedést.^[11]

Vuhan a szülőhelye a Chu-kultúrának. A város környékére jellemző Han opera Kína legősibb és legkedveltebb operája volt. Később a Hui operával ötvözték, így született meg a modern Kína leghíresebb operája, a Pekingi opera. Ezért is nevezik a Han operát a pekingi anyjának.

A városban a délnyugati mandarin nyelvjárást (röviden: Xin) beszélik. Ez csupán hangsúlybeli különbségeket hordoz a standard mandarin nyelvhez, a putonghuához képest.

Oktatási rendszer

Vuhanban 9 nemzeti és további 14 nyilvános egyetem illetve főiskola található.

Nemzeti:

• Vuhani Egyetem (武汉大学)
• Vuhani Technológiai Főiskola (WUT) (武汉理工大学)
• Huazsong Tudományos és Technikai Főiskola (HUST) (华中科技大学)
• Huazsong Agrikulturális Főiskola (华中农业大学)
• Kínai Földtudományi Főiskola (中国地质大学)
• Közép-Kínai Egyetem (华中师范大学)
• Zsongnan Jogi és Gazdasági Főiskola (中南财经政法大学)
• Dél-Közép Nemzetiségi Főiskola (中南民族大学)

Nyilvános:

• Hubei Főiskola (湖北大学)
• Hubei Technológiai Főiskola (湖北工业大学)
• Hubei Hagyományos Kínai Orvoslási Egyetem (湖北中医学院)
• Hubei Képzőművészeti Akadémia (湖北美术学院)
• Hubei Rendvédelmi Egyetem (湖北警官学院)
• Hubei Gazdasági Főiskola (湖北经济学院)
• Hubei Oktatási Főiskola (湖北第二师范学院)
• Jianghan Főiskola (江汉大学)
• Vuhani Technológiai Akadémia (武汉工程大学)
• Vuhani Tudományos és Mérnöki Főiskola (武汉科技学院)
• Vuhani Polytechnikai Főiskola (武汉工业学院)
• Vuhani Fizikai Akadémia (武汉体育学院)
• Vuhani Zenei Konzervatórium (武汉音乐学院)
• Vuhani Biomérnöki Akadémia (武汉生物工程学院)

Gasztronómia

• Re-gan mian (热干面): forró és száraz, mogyorószószos tészta, amely az egyik legelterjedtebb reggeli
• Ya Bozi (鸭脖子): csípős kacsanyak
• Doupi (豆皮）: igazi helyi különlegesség tojásból, rizsből, sörből, gombából és babból, egy kis szójával ízesítve
• Tangbao（汤包): levesféle lisztből és száraz húsból
• Mianwo (面窝): a szokásostól jóval vékonyabb méretű sós fánk, igazi vuhani kuriózum

• Vucsang (Wuchang) városrészben található a 80 km² területű Keleti-tó, ahol tavasszal az ott élők szebbnél-szebb kerteket alakítanak ki.
• A Hupej Tartományi Múzeum (Hubei Tartományi Múzeum) a maga 200 000 darabos gyűjteményével az egyik leggazdagabb Kínában. Elsősorban a Krisztus előtti időkről megmaradt ereklyéket őrzik itt, azok közül is a leghíresebbet, egy közel 2400 éves harangszettet, amivel akkortájt adhattak koncerteket.
• Szikla- és Bonszai Múzeummal is büszkélkedhet a város. Megtalálhatóak itt számtalan kövek, ásványok, különböző méretű és fajtájú bonszai fák, valamint egy Platybelodon (az elefánt egyik őse lehetett) eredeti csontváza is
• Jiqing utca (吉庆街) számos étteremmel és üzlettel van szegélyezve, esténként utcai előadásoktól hangos
• A Sárga Daru tornya volt évszázadokig „az első torony a menny alatt”. Kr. e. 220-ban építették. Azóta számtalanszor elpusztult, de mindannyiszor újjáépítették. A legutolsó rekonstrukció 1981-ben fejeződött be. Ekkor modern építőanyagokat és egy liftet is kapott az épület.
• Hajótúrák indulnak a Jangce folyón felfelé egészen Csungking (Chongqing)ig, érintve közben a Három-szurdok-gátat

• Zhong Ziqi (钟子期) – ősi kínai zenész. A műveiből kiadott egyik albumot vitte magával a Voyager–1 automata űrhajó
• Peng Xiuwen – énekes és karmester
• Paula Tsui – énekes
• Xu Fan – színész
• Liu Yifei – színész és énekes
• Li Yuanhong – Kína volt elnöke
• Xiong Bingkun (熊秉坤) – hadász. Ő hívta életre az 1911-es vuhani felkelést
• Chang-Lin Tien – a Kaliforniai Egyetem hetedik kancellárja
• Li Ting – teniszező, a 2004-es olimpián Athénban párosban aranyérmet szerzett
• Fu Mingxia – négyszeres olimpiai bajnok műugró
• Qiao Hong – kétszeres olimpiai bajnok asztaliteniszező
• Wu Yi – volt egészségügyi és miniszterelnök-helyettes^[13]
• Xiao Hailiang – olimpiai bajnok szinkronugró
• Li Na – teniszező, a French Open 2011-es bajnoka
• Chi Li – író
• Tian Yuan – énekes és színész

A városban három ország főkonzulátusa is működik: Franciaország, Dél-Korea, Egyesült Államok

Testvérvárosok

•  Ausztrália, Adelaide
•  Ausztria, Sankt Pölten
•  Dél-Korea, Cshongdzsu
•  Egyesült Királyság, Manchester
•  Franciaország, Bordeaux
•  Hollandia, Arnhem
•  Irán, Tebriz
•  Izland, Kópavogur
•  Izrael, Asdód
•  Japán, Óita
•  Kanada, Marcham
•  Magyarország, Győr
•  Németország, Duisburg
•  Norvégia, Porsgrunn
•  Pakisztán, Fajszalábád
•  Románia, Galați
•  Svédország, Borlänge
•  Szudán, Kartúm
•  Ukrajna, Kijev
•  USA, Pittsburgh és St. Louis
•  Új-Zéland, Christchurch

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Wuhan című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
• Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 武汉市 című kínai Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

A Wikimédia Commons tartalmaz Vuhan témájú médiaállományokat.

• A város hivatalos weboldala (kínaiul)
• Wuhan a Wikivoyage oldalán (angolul)