Pinjin

A pinjin átírás (汉语拼音), más néven kínai fonetikus ábécé (Hanyu pinyin wenzi – „a kínai nyelv szótaglistája”) a kínai írott nyelv (mandarin) latin betűkre való átírásának nemzetközileg használt, szabványos módszere. A pekingi dialektuson alapul.

Pinjin
A Wikimédia Commons tartalmaz Pinjin témájú médiaállományokat.

A szó a leírt módon, a magyarban használt [j]-vel ejtendő. Az angolos írásmódot használó szövegekben pinyin vagy pin-yin alakban látható.

Bevezetésének célja:

  • a hivatalos pekingi nyelvjárás terjesztésének elősegítése;
  • a kiejtés szabványosítása;
  • más latin betűs átírások zűrzavarának megszüntetése.

Története

A 19. század második feléig több latin betűs átírás is használatban volt, köztük egy olyan, amely a nankingi nyelvjáráson alapult, másrészt a kínai posta is saját rendszert alkalmazott. Ezeket lassanként az 1859-ben megalkotott, 1892-ben módosított Wade–Giles-átírás váltotta fel, amelyet egészen 1979-ig hivatalos átírásként használtak.

A pinjin az 1949-es kommunista hatalomátvétellel megindult átfogó írásreform részeként született meg; végleges formáját 1958-ban fogadták el. A rendszert a Csou Ju-kuang nyelvész által vezetett bizottság dolgozta ki.[1] 1979. január 1-jétől Kína előírta a pinjin használatát a diplomáciai szövegekben és más idegen nyelvű kiadványokban, s ezt 1982-ben a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO), 1986-ban pedig az ENSZ is elfogadta. 2009-ben pedig a Kínai Köztársaság (Tajvan) is bevezette mint hivatalos latin betűs átírási rendszert.

Használata

A pinjin átírás nem a kínai írást kívánja helyettesíteni, hanem arra szolgál, hogy a pekingi (hivatalos) nyelvjárás szerinti kiejtés tanítását, népszerűsítését elősegítse. Ilyenformán az általános iskolai írás-olvasás oktatásban és a külföldiek kínainyelv-oktatásában egyaránt használatos, továbbá alapul szolgál a fogyatékkal élők jelrendszereihez is (például kínai Braille-írás), emellett sok esetben kiváltotta a kínai nemzetiségek hagyományos írását, sőt egyes írásbeliség nélküli nyelveket is ezzel jegyeznek le.

A pinjin olvasási szabályait ugyanúgy meg kell tanulnia annak, aki ki akarja ejteni az átírt szavakat, ahogyan más európai nyelvek szavainak megközelítő kiejtését is elsajátítja (például francia Marseillemárszej).

Főbb tudnivalók

Az alábbi táblázatban vastag betűvel a pinjin, szögletes zárójelben a nemzetközi fonetikai ábécé szimbóluma – majd kötőjellel elválasztva a magyar közelítő kiejtés található.

Ajakhang
(labiális)
Fogmederhang
(alveoláris)
Retroflex hangFogmeder-szájpadláshang
(alveolopalatális)
Utószájpadláshang
(veláris)
Zárhang
(plozíva)
b [p] – pd [t] – tg [k] – k
hehezetesp [pʰ] – pʰt [tʰ] – tʰk [kʰ] – kʰ
Orrhang (nazális)m [m] – mn [n] – n
Zár-réshang
(affrikáta)
z [ts] – czh [ʈʂ] – csj [tɕ] – ty
hehezetesc [tsʰ] – cʰch [ʈʂʰ] – csʰq [tɕʰ] – tyʰ
Réshang (frikatíva)f [f] – fs [s] – szsh [ʂ] – sx [ɕ] – hszh [x] – h
Folyékony hang (likvida)l [l] – lr [ɻ]~[ʐ] – zs
Félhangzó2y [j] – ji / [ɥ] – jü1 és w [w] – u

1 Az yu szótagkezdetet megközelítőleg -nek [ɥ] kell ejteni.
2 A w és y betűk a hivatalos pinjinben nem számítanak szótagkezdő mássalhangzónak, ezek csak a kezdő mássalhangzó hiányát jelölik, egyezményes írásbeli előtagjai az i, u és ü hangoknak egyéb kezdő mássalhangzó hiányában. Az y az i és ü hangokat, a w pedig az u-t előzi meg, illetve helyettesíti.

A pinjin betűinek hagyományos sorrendje az alábbi (amely egyúttal a mássalhangzókat – az utolsó két kiegészítő betűt kivéve – ejtéshely szerint is csoportosítja):

b  p  m  f  d  t  n  l  g  k  h  j  q  x  zh  ch  sh  r  z  c  s w  y 
a  o  e  i  u  ü 

(A magyar ábécének megfelelő sorrendben: a, b, c, ch, d, e, f, g, h, i, j, k, l, m, n, o, p, q, r, s, sh, t, u, ü, w, x, y, z, zh.)

  • A m, n, l, f betűket a magyar (ill. nemzetközi) hangértéküknek megfelelően ejtjük.
  • A h kiejtése erősebb a magyarnál (csak néhány szóban, pl. sah, doh, ejtünk ilyet), illetve a német ch-nak felel meg, pl. Kuchen, vagy az oroszból lehet ismert (fonetikailag: x).
  • A zárhangok között a zöngéseket és zöngétleneket jelölő betűk (b, d, g, ill. p, t, k) a pinjin átírásban hehezet nélküli, illetve hehezetes – egyaránt zöngétlen – hangokat jelölnek. A b, d, g kiejtése tehát p, t, k, míg a p, t, k kiejtése pʰ, tʰ, kʰ. (Valódi b, d, g hangokat a kínaiban nem ejtünk.)
  • A j, q, x betűk alveolopalatális hangokat jelölnek: ejtésükkor a nyelvcsúcs közvetlenül a fogak mögött van (mint a magyar c-vel írott hangnál), a nyelv hátsóbb része viszont megemelkedik, és a szájpadláshoz közelít. Így a j kiejtése a magyar ty-hez hangzik hasonlóan, a q pedig ennek hehezetes megfelelője (tyʰ). A x betűnek szintén nincs köze a megszokott kiejtéséhez, hanem a magyar szj együttes ejtéséhez vagy a selypített s-hez hangzik hasonlóan (alveolopalatális, zöngétlen réshang). (Hagyományos magyar átírása hsz.)
  • A j, q, x, y (rózsaszín csoport) utáni u betű mindig ü-ként ejtendő (például: ju, qu, xu, yu mint tyü, tyʰü, szjü, [j]ü) – ezzel összhangban az un is ün-nek, az uan is üen-nek olvasandó e négy mássalhangzó után.
  • A kínaiban négy retroflex, azaz hátrahúzott nyelvcsúccsal ejtett mássalhangzót találunk: zh, ch, sh, r. Ezek közül a zh a magyar cs hanghoz hasonló, a ch ennek hehezetes változata (csʰ) – mindkettő réshang (szemben a magyar cs zár-rés hanggal) –, az sh-val jelölt hang pedig a magyar s-sel közelíthető (a hátrahúzott nyelvcsúcsot leszámítva). Az r kiejtése a szokásos olvasatától teljesen eltér: lényegében az sh-val jelölt réshang zöngés párja, az egyetlen zöngés hang e négy közül, tehát a magyar zs-hez hangzik hasonlóan (neve: retroflex közelítőhang).
  • A z a magyarban c-ként ismert hangot jelöli, a c ennek hehezetes változatát, a s pedig a magyar sz-nek felel meg.
  • Az utóbbi 4 + 3 mássalhangzó (kék és sárga csoport) sajátossága, hogy az utánuk írott i betű (az orosz jerü-höz némiképp hasonlóan, vö. [ɨ] vagy [ɯ]) hátul ejtett ö-szerűen hangzik (tehát zhi, chi, shi, ri kiejtése kb. csö, csʰö, sö, zsö, a zi, ci, si pedig kb. cö, cʰö, szö).
  • A szótag kezdetén álló w és y betűk kiejtése az angolnak felel meg (rövid u, illetve j félhangzók), ezek a mássalhangzós szótagkezdet hiányát jelölik; a szótagvéget e két betű után némileg eltérően írjuk. A weng, wen, wei szótagok rendre a mássalhangzó után álló ong, un, ui szótagvégeknek felelnek meg, és ejtésük kb. (u)ong, [u]ön, [u]éj ([u] a w-től függően), a you szótagvége pedig egyéb mássalhangzó után iu-ként jelenik meg, ejtése pedig: iou. Például: rong, cun, hui (ejtve: zsong, cʰuön, huéj), ill. liu (ejtve: liou).
  • A szótag végén egymagában álló e betű ö-szerűen hangzik (svá), pl. ne ejtése kb. nö. Az y után azonban az ejtése je, tehát ye kiejtve: j(i)e.
  • A magyarral egyező, két ponttal írott ü betű csak n és l után fordulhat elő (nü, lü), mivel csak e két hang után van megkülönböztető szerepe az u-tól (nu, lu), a többi esetben a szótag felépítése meghatározza a kiejtést. Ahol az ü beírása nem lehetséges, a v betűt használják helyette. A tónusjelek (l. alább) az ü-re is ugyanúgy felkerülnek, mint bármely más magánhangzóra: ǖ, ǘ, ǚ, ǜ.
  • A b, p, m, f (lila csoport) utáni o uo-szerűen hangzik, akárcsak a kezdőhang nélküli szótagokban, ahol w áll az o előtt.
  • Az ian (yan) ien-ként (pl. mianmien) ejtendő.
  • Az er önálló szótagként is létezik: kiejtésében egy hátul képzett á-szerű hang után az angol r-hez hasonló hangot ejtünk, tehát egészében az are angol szó kiejtéséhez hasonló (fonetikus átírással: [ɑɻ]).

Néhány példa a hehezet nélküli és hehezetes párokra, a megközelítő magyar kiejtéssel:

  • b–p: bangpáng, pipʰi
  • d–t: dingting, tatʰá
  • z–c: zangcáng, caicʰáj
  • zh–ch: zhangcsáng, changcsʰáng
  • j–q: jityi, qityʰi

A kötőjelek és az aposztróf használata a korábbi nemzetközi átírási rendszerekhez viszonyítva minimális. Aposztrófot csak akkor használnak, ha a szótagok elkülönítése olvasáskor nem lenne egyértelmű, pl. a Xi'an (Hszian) városnévben, amely a (西) és ān (安 ) szótagokból áll, szemben pl. a xiān (先) szóval. A kötőjel nem jellemző, helyette a szavakat, szorosabb szókapcsolatokat egybe-, a többit különírják.

A tónus (hanglejtés) jelölése

A szótárakban és más oktatási anyagokban ékezetekkel tüntetik fel az egyes szótagok hanglejtését, pl. mā, má, mǎ, mà. Egyes művekben az ékezetek helyett a szavak végén felső indexet használnak (pl. helyett „tu2” vagy egyszerűen „tu2”). A tónusjelölő ékezet a szótag fő magánhangzóján található (ha több van, akkor azon, amelyik teljes értékű hangzót, nem félhangzót jelöl).

  1. tónus: (ɑ̄) ā ē ī ō ū ǖ Ā Ē Ī Ō Ū Ǖ
  2. tónus: (ɑ́) á é í ó ú ǘ Á É Í Ó Ú Ǘ
  3. tónus: (ɑ̌) ǎ ě ǐ ǒ ǔ ǚ Ǎ Ě Ǐ Ǒ Ǔ Ǚ
  4. tónus: (ɑ̀) à è ì ò ù ǜ À È Ì Ò Ù Ǜ

Ezenkívül létezik egy további, hangsúlytalan tónus is, amely általában jelöletlen (vagy szükség esetén 0-val, esetleg 5-össel írható le):

(ɑ) a e i o u ü A E I O U Ü (néha a szótag előtti ponttal jelölve: ·ma)

Például: 妈 ( – ma1 ’anya’), 麻 ( – ma2 ’kender’), 马 ( – ma3 ’ló’), 骂 ( – ma4 ’megszid’), 吗 (ma vagy ·ma – ma5 ’<kérdőszó>’).

Az eredeti kínai íráshoz képest az ékezet nélküli pinjin írásmódnál olykor tucatnyi olvasat merülhet fel, s ezek számát a tónusjelölés lényegesen csökkentheti, bár még így is maradhatnak kétértelműségek.

A HSK 4. szintjéhez szükséges bő ezer írásjegy közül például az ékezet elhagyása esetén 25-nek (!) az írásmódja lehet shi. A tónusjel alkalmazásával azonban ezt leszoríthatjuk az 1. tónusnál (shī) két lehetséges karakterre (失, 师), a 2.-nál (shí) ötre (十, 时, 识, 实, 拾), a 3.-nál (shǐ) háromra (史, 使, 始), ugyanakkor a 4. tónusnál (shì) még így is 13 opció marad (士, 示, 世, 市, 式, 事, 试, 视, 柿, 是, 适, 室, 释). A tónus hiányát jelző ékezet nélküli írásmód (shi) pedig egyféle további lehetőséget takar (匙). A pinjin tehát (akárcsak a hangzó beszéd) nem tudja olyan egyértelműséggel visszaadni az értelmet, mint az eredeti kínai írás, nagyobb mértékben szükséges a kontextusra támaszkodni, de a tónusjelölés nagyban elősegíti a pinjin átírású kínai szöveg megértését.

Szótagtáblázat

pinjin átírásWade–Giles átírásnépszerű magyar
aaa
aiaiaj
ananan
angangang
aoaoao
bapapa
baipaipaj
banpanpan
bangpangpang
baopaopao
beipeipej
benpenpen
bengpengpeng
bipipi
bianpienpien
biaopiaopiao
biepiehpie
binpinpin
bingpingping
bopopo
bupupu
cats'aca
caits'aicaj
cants'ancan
cangts'angcang
caots'aocao
cets'e
ceits'eicej
cents'encen
cengts'engceng
chach'acsa
chaich'aicsaj
chanch'ancsan
changch'angcsang
chaoch'aocsao
chech'ecsö
chench'encsen
chengch'engcseng
chich'ihcse
chongch'ungcsung
chouch'oucsou
chuch'ucsu
chuach'uacsua
chuaich'uaicsuaj
chuanch'uancsuan
chuangch'uangcsuang
chuich'uicsuj
chunch'uncsun
chuoch'ocso
citz'uce
congts'ungcung
couts'oucou
cuts'ucu
cuants'uancuan
cuits'uicuj
cunts'uncun
cuots'oco
datata
daitaitaj
dantantan
dangtangtang
daotaotao
dete
deiteitej
dententen
dengtengteng
dititi
diantientien
diaotiaotiao
dietiehtie
dingtingting
diutiutiu
dongtungtung
doutoutou
dututu
duantuantuan
duituituj
duntuntun
duototo
eê, oo
êehe
eieiej
enenen
engengeng
ererher
fafafa
fanfanfan
fangfangfang
feifeifej
fenfenfen
fengfengfeng
fofofo
foufoufou
fufufu
gakaka
gaikaikaj
gankankan
gangkangkang
gaokaokao
gekoko
geikeikej
genkenken
gengkengkeng
gongkungkung
goukoukou
gukuku
guakuakua
guaikuaikuaj
guankuankuan
guangkuangkuang
guikueikuj
gunkunkun
guokuokuo
hahaha
haihaihaj
hanhanhan
hanghanghang
haohaohao
hehoho
heiheihej
henhenhen
henghengheng
honghunghung
houhouhou
huhuhu
huahuahua
huaihuaihuaj
huanhuanhuan
huanghuanghuang
huihuihuj
hunhunhun
huohuohuo
jichicsi
jiachiacsia
jianchiencsien
jiangchiangcsiang
pinjin átírásWade–Giles átírásnépszerű magyar
jiaochiaocsiao
jiechiehcsie
jinchincsin
jingchingcsing
jiongchiungcsiung
jiuchiucsiu
juchücsü
juanchüancsüan
juechüehcsüe
junchüncsün
kak'aka
kaik'aikaj
kank'ankan
kangk'angkang
kaok'aokao
kek'oko
keik'eikej
kenk'enken
kengk'engkeng
kongk'ungkung
kouk'oukou
kuk'uku
kuak'uakua
kuaik'uaikuaj
kuank'uankuan
kuangk'uangkuang
kuik'uikuj
kunk'unkun
kuok'uokuo
lalala
lailailaj
lanlanlan
langlanglang
laolaolao
lele
leileilej
lenglengleng
lilili
lialialia
lianlienlien
liangliangliang
liaoliaoliao
lieliehlie
linlinlin
linglingling
liuliuliu
lo-lo
longlunglung
louloulou
lululu
luanluanluan
lüelüehlüe
lunlunlun
luololo
mamama
maimaimaj
manmanman
mangmangmang
maomaomao
meme
meimeimej
mengmengmeng
mimimi
mianmianmien
miaomiaomiao
miemiehmie
minminmin
mingmingming
miumiumiu
momomo
moumoumou
mumumu
nanana
nainainaj
nannannan
nangnangnang
naonaonao
nene
neineinej
nennennen
nengnengneng
ninini
nianniennien
niangniangniang
niaoniaoniao
nieniehnie
ninninnin
ningningning
niuniuniu
nongnungnung
nounounou
nununu
nuannuannuan
nüenüehnüe
nuonono
ououou
pap'apa
paip'aipaj
panp'anpan
pangp'angpang
paop'aopao
peip'eipej
penp'enpen
pengp'engpeng
pip'ipi
pianp'anpien
piaop'iaopiao
piep'iehpie
pinp'inpin
pingp'ingping
pop'opo
poup'oupou
pup'upu
qich'icsi
qiach'iacsia
qianch'iencsien
qiangch'iangcsiang
qiaoch'iaocsiao
qiech'iehcsie
qinch'incsin
qingch'ingcsing
qiongch'iungcsiung
qiuch'iucsiu
quch'ücsü
quanch'üancsüan
quech'üehcsüe
qunch'üncsün
ranjanzsan
rangjangzsang
raojaozsao
rejezsö
renjenzsen
rengjengzseng
rijihzsi
pinjin átírásWade–Giles átírásnépszerű magyar
rongjungzsung
roujouzsou
rujuzsu
ruajuazsua
ruanjuanzsuan
ruijuizsuj
runjunzsun
ruojozso
sasasza
saisaiszaj
sansanszan
sangsangszang
saosaoszao
seseszö
sensenszen
sengsengszeng
shashasa
shaishaisaj
shanshansan
shangshangsang
shaoshaosao
sheshe
shenshensen
shengshengseng
shishihsi
shoushousou
shushusu
shuashuasua
shuaishuaisuaj
shuanshuansuan
shuangshuangsuang
shuishuisuj
shunshunsun
shuoshuosuo
siszu, ssusze
songsungszung
sousouszou
sususzu
suansuanszuan
suisuiszuj
sunsunszun
suososzo
tat'ata
tait'aitaj
tant'antan
tangt'angtang
taot'aotao
tet'e
teit'eitej
tengt'engteng
tit'iti
tiant'ientien
tiaot'iaotiao
tiet'iehtie
tingt'ingting
tongt'ungtung
tout'outou
tut'utu
tuant'uantuan
tuit'uituj
tunt'untun
tuot'oto
wawava
waiwaivaj
wanwanvan
wangwangvang
weiweivej
wenwenven
wengwengveng
wowovo
wuwuvu
xihsihszi
xiahsiahszia
xianhsienhszien
xianghsianghsziang
xiaohsiaohsziao
xiehsiehhszie
xinhsinhszin
xinghsinghszing
xionghsiunghsziung
xiuhsiuhsziu
xuhsühszü
xuanhsüanhszüan
xuehsüehhszüe
xunhsünhszün
yayaja
yanyanjen
yangyangjang
yaoyaojao
yeyehje
yiiji
yinyinjin
yingyingjing
yo-jo
yongyungjung
youyouju
yu
yuanyüanjüan
yueyüeh, yojüe
yunyunjün
zatsaca
zaitsaicaj
zantsancan
zangtsangcang
zaotsaocao
zetse
zeitseicej
zentsencen
zengtsengceng
zhachacsa
zhaichaicsaj
zhanchancsan
zhangchangcsang
zhaochaocsao
zhechecsö
zheicheicsej
zhenchencsen
zhengchengcseng
zhichihcse
zhongchungcsung
zhouchoucsou
zhuchucsu
zhuachuacsua
zhuaichuaicsuaj
zhuanchuancsuan
zhuangchuangcsuang
zhuichuicsuj
zhunchuncsun
zhuochocso
zitzuce
zongtsungcung
zoutsoucou
zutsucu
zuantsuancuan
zuitsuicuj
zuntsuncun
zuotsoco


Jegyzetek

További információk