Zsámbéki Gábor

Színészcsaládból származik. „A szülői ház hatására kora gyerekkoromban bementem a színházba, és azóta se nagyon jöttem ki belőle.” Édesanyja Almássy Judit^[3] korán visszavonult a pályától. Édesapja Zsámbéki János, művésznevén Zách János^[4] élete végéig aktív maradt. Zách János az 1956/57-es szezonban fia későbbi sikereinek városában, Kaposváron volt direktor. Zách meghívta rendezni Németh Antalt a Nemzeti Színház egykori igazgatóját, aki nagy hatással volt a tizenhárom éves fiúra. Németh Antal rendezte az 1957. március 3-án bemutatott, A mi kis városunk című Wilder-darabot. A szereposztásban felfedezhetjük a családot: A rendező szerepét Zách János; Webbnét Almássy Judit alakította. A gyermekek Judit (Rebecca Gibbs) és Gábor (Wally Webb) is színpadon voltak.^[5]

Zsámbéki korábban gyerekszínész volt, a Várkonyi Zoltán által vezetett Művész Színházban. Négyévesen az Ida regénye című darabban, Szabó Sándor és Komlós Juci partnere volt.^[6] Színészi ambíciói^[7] azonban nem voltak, annak ellenére sem, hogy érettségi után egy évet díszletmunkásként dolgozott, az akkori Katona József Színházban. Késztetést érzett viszont a rendezésre, első próbálkozásra fel is vették a főiskolára, ahol elsősorban Nádasdy Kálmánért lelkesedett.

A főiskola elvégzése után, 1968-ban Kaposvárra került. Előbb rendezője, majd édesapja korábbi vezetői székébe ülve igazgatója lett a Csiky Gergely Színháznak. Kezdetben nem érezte jól magát Kaposváron; 1970-ben azonban Komor István lett a főrendező, ekkor alakult ki a színház törzsgárdája és kezdődött a színvonalas művészi munka. 1978-ban azok közé tartozott, akinek segítségével a színházi élet irányítói szerették volna megújítani, korszerűsíteni a Nemzeti Színházat. Vezetőrendezőnek szerződtették és meghatározó posztra került Székely Gábor is. A kaposvári és szolnoki színház eredményei azonban nem voltak integrálhatóak, állandósultak a szakmai és politikai konfliktusok.

1982-ben megkezdődött a visszarendeződés, ekkor Székely Gáborral elhagyták a színházat. Néhány hónappal később azonban lehetőséget kaptak egy önálló társulat létrehozására és birtokba vehették a Petőfi Sándor utcai színházépületet. A név: Katona József Színház változatlan maradt, Székely Gábor igazgatói, Zsámbéki művészeti vezetői megbízást kapott. Székely Gábor 1989-ben távozott a színháztól, ekkortól Zsámbéki Gábor töltötte be az igazgatói posztot.

2010-ben már nem pályázott. 2011. február 1-én Máté Gábor váltotta az igazgatói székben.

1979–2020 között tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, az intézmény professor emeritusa. 1999-ben DLA fokozatot szerzett.^[8] 2020. augusztus 1-én azonnali hatállyal felmondott, tiltakozásul az egyetem átszervezése miatt.^[9]

A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja.

1989 óta a párizsi Európa Színház Tanács tagja, 1998-tól a szervezet elnöke. 2008-ban társulatával egyetemben kilépett a szervezetből.

Magyarországon

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 99.^[12] A táblázat oszlop szinten rendezhető!

Külföldön

Többek között Kubában, Csehszlovákiában, Finnországban, Németországban, Izraelben, Norvégiában rendezett. Workshopokat tartott Angliában, az Egyesült Államokban, Ausztráliában és Németországban.

• 1973 – Jászai Mari-díj
• 1981 – Érdemes művész
• 1988 – Kossuth-díj
• 1989 – BITEF Nagydíj – A revizor
• 1990 – Francia kritikusok díja a legjobb külföldi előadásnak – Übü király
• 1990 – Legjobb külföldi előadás díja (Caracas) – A revizor
• 2002 – Hazám-díj
• 2002 – A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje
• 2005 – Színikritikusok díja
  • A legjobb rendezés (megosztva)
  • A legjobb előadás (Médeia)
• 2007 – Színikritikusok díja. A legjobb előadás (A karnevál utolsó éjszakája)
• 2007 – POSZT. A legjobb előadás (A karnevál utolsó éjszakája)
• 2008 – A Fővárosi Önkormányzat színházi díja (Notóriusok sorozat)
• 2010 – Budapest díszpolgára
• 2010 – Gundel művészeti díj
• Vastaps díj. Legjobb rendezés
  • (A mizantróp) (2011)
  • Borisz Godunov (2017)^[16]
• 2011 – Budapest Értékei díj
• 2013 – Színikritikusok díja
  • Életműdíj
  • Legjobb előadás (A nép ellensége)
• 2016 – Szent-Györgyi Albert Emlékérem
• 2022 – Francia Irodalmi és Művészeti lovagkereszt^[17]

• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
• Ki kicsoda 2000 (Gregor Média Kft. 1999) ISSN 1215-7066
• Mihály Gábor: A Kaposvár jelenség. Múzsák Közművelődési Kiadó, 1984. ISBN 963 563153 7
• Tanulmány a nemzeti színházi Éjjeli menedékhely előadásról
• Nevezetes Sirály előadások Archiválva 2009. február 7-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Lelőtték-e a Sirályt?
• A Katona József Színház bemutatói 1982-
• Nánay István: Indul a Katona. (hely nélkül): Beszélő. Hozzáférés: 2010. július 2.  
• Mészáros Tamás: "A KATONA" Pesti Szalon Könyvkiadó (1997) ISBN 963-605-146-1 PORT.HU
• Katona József Színház 1982–2002. Balassi Kiadó. 2002. ISBN 963 506349 0
• Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
• Színházcsinálók, műsorfüzet. (2013)

• A rendezők jobban utálják egymást, mint a primadonnák Kultúra.hu
• Szabó-Székely Ármin: Zsámbéki Gábor három rendezése; Balassi–Színház- és Filmművészeti Egyetem, Budapest, 2013 (Színházcsinálók füzetei)

A budapesti Katona József Színház külföldi vendégjátékainak listája