1976

Január

• január 1.
  • Az aktív keresők száma 5,1 millió hazánkban. A munkások és alkalmazottak átlagbére 3100 Ft. 2,3 millió tévé- és 2,5 millió rádió-előfizetőt tartanak nyilván.
  • Magyarországon életbe lép az új KRESZ.
• január 5. – A magyar kormány átlagosan 33%-os központi árszínvonal-emelése nyomán a cukor átlagosan 50%-kal, a mész és a bükk-fűrészáru 40, a tégla 26, a cement 24,4, a motorolaj 11%-kal drágul.
• január 6. – Ünnepélyesen átadják rendeltetésének a rajkai közös magyar-csehszlovák határállomást.
• január 10. – Fokozódó hevességgel, aknavetők és rakéták bevetésével folytatódnak a polgárháborús harcok a libanoni fővárosban.
• január 10. – Ecuador-ban több napos sztrájk és tüntetéssorozat után Lara elnök háromtagú tábornoki csoportnak adja át a hatalmat.
• január 20. – Moszkvába érkezik Kissinger amerikai külügyminiszter. Előbb Gromikóval, majd 21-én Brezsnyevvel is tárgyal világpolitikai kérdésekről és a SALT-ról.
• január 21. – A British Airways és az Air France beindítja az első szuperszonikus utasszállító repülőgép, a Concorde menetrend szerinti járatait.
• január 21–22. – Az Atomtervező Csoport hamburgi ülésén a NATO-tagországok védelmi miniszterei megvitatják a szovjet hadászati nukleáris képesség folyamatos növekedését, és áttekintik a SALT-megállapodás útján való stabilizáció kilátásait.
• január 28. – A Kozmosz-sorozat keretében egyetlen hordozórakétával nyolc szovjet mesterséges holdat juttatnak Föld körüli pályára.
• január 30.
  • A Szocialista Magyarországért Érdemrend nevű kitüntetés bevezetése.
  • A Mecseki Szénbányák Vállalat szászvári bányaüzemében egy gázkitörés négy halálos áldozatot követel.

Február

• február 2. – Megalakul a Független Európai Programcsoport (IEPG).
• február 7. – Hua Kuo-feng lesz a Kínai Népköztársaság miniszterelnöke.
• február 12. – VI. Pál pápa Lékai Lászlót esztergomi érsekké nevezi ki.
• február 13.
  • Átadják a Testvériség gázvezeték első és második szakaszát Leninvárosban.
  • Nigériában katonai puccsot hiúsítanak meg, melynek során Mohammed elnök életét veszti; az új államfő Obasanjo tábornok lesz.
• február 20. – A Délkelet-ázsiai Szerződés Szervezet tagállamainak utolsó közös hadgyakorlata. (A szervezet egy évvel később hivatalosan feloszlatta magát.)^[1]
• február 23. – Fegyveresek hatolnak be Kanada bejrúti nagykövetségére, és az ott tartózkodó 30 embert túszul ejtve elfoglalják az épületet.
• február 24. – Moszkvában megkezdődik az SZKP XXV. kongresszusa.
• február 27. – Kikiáltják a Szaharai Arab Köztársaságot a Polisario Front által elfoglalt nyugat-szaharai területen.

Március

• március 3. – Súlyos összecsapásokba torkollnak a hetek óta tartó sztrájkok és tüntetések Spanyolországban.
• március 7. – Katonai lázadás robban ki Libanonban, a magukat Libanoni Arab Hadseregnek nevező felkelők sorra foglalják el a katonai objektumokat.
• március 9. – Súlyos szerencsétlenség Dél-Tirolban: a cavalesei téli üdülőhelyen a sífelvonó drótkötele elszakad, és a kabin a mélybe a zuhan, 42 ember veszti életét.
• március 15. – Egyiptom felmondja a szovjet-egyiptomi barátsági és együttműködési szerződést.
• március 16. – Harold Wilson brit miniszterelnök váratlanul bejelenti lemondási szándékát, de elutasítja új választások kiírását.
• március 18. – Az új honvédelmi törvény a sorkatonai szolgálatot 24 hónapban állapítja meg, és 50-ről 55 évre emelik a hadkötelezettség korhatárát.
• március 20. – A vörös khmerek hatalomra jutása Kambodzsában.
• március 24. – Vértelen államcsínnyel megdöntik Isabel Perón argentin elnök hatalmát. A háromtagú junta vezetőjét, Jorge Rafael Videla tábornokot 29-én államfővé nyilvánítják.
• március 30. – Heves palesztin tüntetések a Jordán folyó nyugati partvidékének városaiban és a Gázai övezetben az arab földek kisajátítása és az izraeli megszállás ellen.
• március 31. – Felavatják a Dabasi Nyomdát, amely azzal a céllal létesült, hogy a tankönyvek, jegyzetek, szakkönyvek előállításának helyzetén javítson.

Április

• április 3.
  • A Skála Budapest Szövetkezeti Nagyáruház megnyitása (2007. január 31-én, közel 31 év működés után végleg bezárták).
  • A portugál alkotmányozó nemzetgyűlés jóváhagyja az ország új alkotmányát.
• április 5. – Harold Wilson lemondása után a londoni parlament alsóházában a munkáspárti frakció James Callaghant választja miniszterelnökké.
• április 7. – Teng Hsziao-ping kínai politikust megfosztják minden pártbeli, állami és katonai tisztségétől.
• április 11. – Forgalomba kerül az Apple cég első gépe, az Apple I.
• április 12–16. – Prágában Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) XV. kongresszusa több gazdasági eredményről adhat számot, miközben a társadalmat a fogyasztói szemlélet eluralkodása jellemzi.^[2]
• április 13. – Üzemzavar következtében 80 percre megszűnik az áramszolgáltatás csaknem egész Bajorországban és Ausztriában.
• április 27. – VI. Pál pápa bíborossá nevezi ki Lékai László esztergomi érseket.
• április 28. – Budapesten kezd tárgyalást Hans-Dietrich Genscher, az NSZK külügyminisztere.
• április 29. – Napfogyatkozás Északnyugat-Afrikától a Földközi-tengeren és Dél-Törökországon át a Himalája térségéig. Magyarországon részleges a fogyatkozás.

Május

• május 4. – Schiedami vasúti baleset
• május 6. - Erős földrengés rázza meg Olaszország északkeleti részét, Udine és Tarvisio térségét.
• május 6. – Jogerősen kimondott halálos ítélete alapján kivégzik Horváth Géza őrmestert, az 1975. február 22-i gyékényesi lövöldözés elkövetőjét.
• május 9. - Ulrike Meinhof, a nyugatnémet Baader-Meinhof-terroristacsoport és a belőle alakult Vörös Hadsereg Frakció egyik alapítója, a Stuttgart-Stammheimi börtönben öngyilkosságot követ el.
• május 11. - Befejeződik a KISZ IX. kongresszusa; ismét Maróthy Lászlót választják a KISZ KB első titkárává.
• május 20–21. – Az Észak-atlanti Tanács oslói ülésén a külügyminiszterek áttekintik a kelet–nyugati kapcsolatokat, az EBEÉ záróokmánya végrehajtásában történt előrelépést, továbbá megvitatják a kölcsönös és kiegyensúlyozott haderőcsökkentés (MBFR) kilátásait.
• május 22. - „Állítsátok meg a fegyverkezést!” – jelszóval az NSZK történetének legnagyobb háborúellenes tüntetésére kerül sor Bonnban.
• május 25. - A posta – miután másfél éve a fővárosi lágymányosi telefonközpontban elsőként bevezette – újabb öt városban (Miskolc, Nyíregyháza, Szolnok, Hódmezővásárhely, Cegléd) indítja el az időmérést, minden megkezdett 3 perc után 1 Ft-ot számláznak.
• május 28. - Törőcsik Mari – megosztva – a legjobb női alakítás díját kapja a cannes-i filmfesztiválon a Déryné hol van? c. filmben nyújtott játékáért.

Június

• június 13. – Hivatalos látogatásra Franciaországba érkezik Lázár György miniszterelnök.
• június 16.
  • Véres zavargások robbannak ki Johannesburg feketék lakta elővárosában, Sowetóban.
  • Libanonban meggyilkolják Francis Meloy amerikai nagykövetet.
• június 21. – Az arabközi békefenntartó erők (szíriai, líbiai zöldsisakosok) első kontingense megérkezik Libanonba; feladatuk a bejrúti repülőtér működésének biztosítása.
• június 26. – Átadják a kanadai Torontóban az 553,3 m magas CN Towert
• június 26–27. – A világ hét legfejlettebb ipari országának vezetői kétnapos csúcstalálkozót tartanak San Juanban.
• június 27. – Terroristák kerítik hatalmukba az Air France Tel Avivból Párizsba tartó Airbus-át 258 emberrel a fedélzetén. 28-án az ugandai Entebbe repülőterére érkeznek; túszaikért cserébe 53 különböző európai országban fogva tartott palesztin szabadon bocsátását követelik.

Július

• július – Az óbudai Flórián Üzletközpont megnyitása.
• július 2. – Észak- és Dél-Vietnám egyesítésével és Hanoi fővárossal megalakul a Vietnámi Szocialista Köztársaság.
• július 4. – Izraeli kommandósok kiszabadítanak palesztin terroristák és ugandai katonák által fogvatartott izraelieket az afrikai Entebbében.
• július 10. – Az észak-olaszországi Seveso környékén súlyos környezeti katasztrófa történik, amikor mérges gáz kerül a levegőbe egy vegyi gyárból.
• július 15. – A Demokrata Párt New Yorkban ülésező elnök- és alelnökjelölő konvencióján közfelkiáltással Jimmy Cartert választják elnökjelöltnek.
• július 17. – Montrealban II. Erzsébet királynő megnyitja a XXI. nyári olimpiai játékokat.
• július 20. – Pasadenában bejelentik, hogy leszállt a Mars felszínére a Viking-1 űrszonda, amely kitűnő képeket küldött a Földre. (21-én a Népszabadság is a címoldalon közöl egy fotót.)
• július 22. – Dr. Orbán László kulturális miniszter nyugállományba vonulása után tisztségét addigi helyettese, Pozsgay Imre veszi át.
• július 28.
  • Pozsony közelében lezuhan a csehszlovák légitársaság Prágából érkező repülőgépe; a 79 utasból hárman élik túl a szerencsétlenséget.
  • 7,5-es erősségű földrengés Kínában, Hopej tartomány keleti részén, Pekingben és Tiencsinben is észlelik.
• július 30. – János Károly spanyol király részleges amnesztiát hirdet a politikai okokból bebörtönzött személyeknek.

Augusztus

• augusztus. – Megkezdődik a BMW 6-os sorozatának (E24) gyártása.
• augusztus 2–12. – Nicolae Ceaușescu román államfő – delegáció élén – a Szovjetunióba látogat.
• augusztus 10. – Összeütközik egy 4-es és egy 6-os villamos a Lenin körúton, 10 utas súlyos, 25-en könnyű sérüléseket szenved.
• augusztus 11. – Négy ember életét veszti, amikor terroristák támadják meg az EL-Al izraeli légitársaság utasait az isztambuli nemzetközi repülőtéren.
• augusztus 15. – A Magyar Televízió először közvetít Formula-1-es versenyt.
• augusztus 16–22. – Az el nem kötelezett országok colombói értekezlete.
• augusztus 18. – Oskar Brüsewitz német lelkész az NDK egyházi politikája miatt tiltakozásul nyilvánosan felgyújtja magát. (Sérüléseibe augusztus 22-én belehal)
• augusztus 26. – Leonyid Brezsnyev és Kádár János találkozója a Krím félszigeten.
• augusztus 29. – Mohácson történelmi emlékhelyet avatnak a mohácsi csata 450. évfordulóján.
• augusztus 30. – Elfogadták Molise zászlaját.

Szeptember

• szeptember 1.
  • Tovább szigorítják a szeszes italok árusítását szabályozó 1972-es rendeletet. (A munkahelyeken munkaidő előtt és alatt tilos alkoholt árusítani Magyarországon.)
  • Jugoszláviában új vámtörvény lép életbe a külkereskedelem ösztönzésére.^[3]
• szeptember 9. – Meghal Mao Ce-tung a Kínai Kommunista Párt elnöke.
• szeptember 10. – Horvátország légterében összeütközik egy jugoszláv chartergép a British Airways repülőgépével, összesen 176 ember veszti életét, közülük 107 NSZK állampolgár.
• szeptember 17. – A Halászbástya alatti Schulek Frigyes-lépcső közelében holtan találnak egy 8 éves kislányt, aki gyilkosság áldozata lett. (A tettest hamarosan elfogják és 1977-ben halálra ítélik.)
• szeptember 21. – New Yorkban megnyílik az ENSZ-közgyűlés 31. ülésszaka. (Megvitatják a dél-afrikai és a közel-keleti helyzetet, a leszerelés és a terrorizmus kérdéseit.)
• szeptember 23.
  • Négynapos leszerelési világkonferencia kezdődik Helsinkiben; 90 országból több mint 500-an vesznek részt.
  • Beiktatják hivatalába Szárkisz libanoni köztársasági elnököt.

Október

• október 6.
  • Kínában a Mao elnök utódlásáért folyó harcban államcsínykísérlet vádjával letartóztatják a „négyek bandáját”, amelynek egyik tagja Mao özvegye.
  • A Karib-tenger felett felrobbantják a kubai légitársaság DC-8-as utasszállítóját, 78 halálos áldozat.
• október 6. – 1968 óta a legnagyobb munkásmegmozdulások zajlanak Franciaországban, az országos sztrájkban 6 millió munkavállaló vesz részt.
• október 13. – Az ekkor már az Amerikai Egyesült Államokban ismert és népszerű Aerosmith megkezdi első európai turnéját Liverpoolban.
• október 22–23. – Választások Csehszlovákia képviselő-testületeibe.^[4]
• október 25. – A libanoni helyzet megvitatására Kairóban összeül az arab államok vezetőinek konferenciája, melyen Arafat is részt vesz. Felhívnak a tűzszünet megtartására és megerősítik, hogy 30 ezer főnyi arabközi békefenntartót vezényelnek Libanonba.

November

• november 2.
  • Súlyos gázrobbanás Szolnokon: a Tóth Ferenc utcai háromemeletes lakóházban 24 lakás romba dől, 13 ember veszti életét.
  • Jimmy Cartert választják az USA 39. elnökévé.
• november 4. – Egy 20 éves lengyel férfi Bécsbe téríti a LOT lengyel légitársaság Koppenhágából Varsóba tartó TU-134-esét.
• november 10. – Az arabközi „zöldsisakos” biztonsági erők ellenállás nélkül elfoglalják állásaikat Libanonban; bevonulnak Bejrútba, helyreáll a közlekedés a Bejrút-Damaszkusz útvonalon.
• november 11. – Csehszlovákiában hivatalba lép az ismét Lubomír Štrougal vezette új szövetségi kormány.^[5]
• november 18. – A spanyol parlament jóváhagyja a demokráciába való átmenetről, a demokrácia megteremtéséről szóló törvényjavaslatot.
• november 18. – Aláírják az első magyar-török hosszú lejáratú gazdasági, műszaki és tudományos együttműködési megállapodást Budapesten.
• november 18. – Magyarországon adókedvezményt kapnak a kisiparosok.
• november 25. – Jugoszláviában törvényt fogadnak el a „Társult Munkáról”.^[6]
• november 26. – A Microsoft név bejegyzett védjeggyé válik.

December

• december 1. – Az MSZMP Központi Bizottságának ülése beismeri, hogy a gazdaság nem teljesítette az 1976. évi célkitűzéseket.
• december 4. – A Közép-afrikai Császárság kikiáltása.
• december 6–8. – Kádár János látogatása Ausztriában.
• december 10. – A norvég parlament Nobel-díj bizottsága 1976-ban nem adja ki a Nobel-békedíjat. Stockholmban az irodalmi díjat az amerikai Saul Bellow-nak ítélik oda.
• december 19. – 70. születésnapja alkalmából Lenin-renddel és a Szovjetunió Hőse Arany Csillagával tüntetik ki Brezsnyevet.
• december 19–22. – Lázár György miniszterelnök Romániába látogat.
• december 29. – Brezsnyev interjút ad Joseph Kingsbury-Smith amerikai politikai újságírónak. Hangsúlyozza, hogy 1977 legyen a béke további erősödésének éve; jelzi, hogy kész találkozni az Egyesült Államok elnökével.
• december 30.
  • Spanyolországban szabadon bocsátják Santiago Carillót, a spanyol kommunista párt főtitkárát.
  • Robbanás az ostravai Starzik szénbányában, 43 halálos áldozat.
• december 31.
  • Megnyílik a Hilton Szálloda a Budai Várban.
  • Budapesten átadják a forgalomnak az észak–déli metró első, Deák Ferenc tér és Nagyvárad tér közötti szakaszát.
  • A Rádió Kabarészínházának BUÉK ’77 c. adása az utóbbi évek egyik legjobb szilveszteri kabaréja; itt hangzik el Kern András Halló, Belváros! c. száma.

Államok vezetőinek listája 1976-ban

1976 a filmművészetben

1976 az irodalomban

• Megjelenik Lukács György A társadalmi lét ontológiájáról című filozófiai könyve
• Megjelenik Illyés Gyula Itt élned, halnod kell címmel kétkötetes antológiája
• Megjelenik Füst Milán Naplója
• Megjelenik Gáll István, a Ménesgazda című regénye
• Megjelenik Bohumil Hrabal Postřižiny (Sörgyári capriccio) című kisregénye.^[7]
• Somlyó György – Épp ez (versek)

1976 a zenében

Események

• Feloszlik a Deep Purple. Nem sokkal utána meghal a gitárosuk, Tommy Bolin.
• Kovács Kati az Év énekesnője lett Németországban

Fontosabb külföldi nagylemezek

• ABBA: Arrival
• AC/DC: High Voltage európai kiadás
• AC/DC: Dirty Deeds Done Dirt Cheap ausztrál kiadás
• AC/DC: Dirty Deeds Done Dirt Cheap európai kiadás
• Aerosmith: Rocks
• Black Sabbath: Technical Ecstasy
• Blondie: Blondie
• Bob Dylan: Desire
• Eagles: Hotel California
• Eric Clapton: No Reason to Cry
• Kiss: Destroyer
• Kovács Kati: Kati
• Led Zeppelin: Presence és The Song Remains the Same
• Osibisa: Ojah Awake
• The Carpenters: A Kind of Hush
• Queen: A Day at the Races
• Rainbow: Rising
• Ramones: Ramones
• Stevie Wonder: Songs in the Key of Life
• The Rolling Stones: Black and Blue
• George Harrison : Thirty Three & 1/3 Extra Texture (Read All About It)

Fontosabb magyar nagylemezek

• Bergendy-együttes: Fagypont fölött miénk a világ
• Fonográf: FG-4
• A kenguru (filmzene)
• Koncz Zsuzsa: ...Elmondom hát mindenkinek
• Kovács Kati: Közel a Naphoz
• Kovács Kati: Rock and roller
• Locomotiv GT: Locomotiv GT V.
• Neoton és a Kócbabák: Menedékház

1976 a tudományban

• július 20. – Az amerikai Viking-1 űrszonda leszáll a Marson.
• július 28. – A Lockheed SR–71 amerikai, katonai felderítő repülőgép felállítja kategóriájában mind a mai napig érvényes sebességi (3529,56 km/h) és magassági (25.929 m) világcsúcsot

1976 a légi közlekedésben

1976 a vasúti közlekedésben

1976 a sportban

• február 4. – február 15. Innsbruckban megrendezik a XII. téli olimpiai játékokat, 37 ország részvételével.
• március 26. – Felavatják a Komjádi Béla versenyuszodát Budapesten.
• június 20. – A Jugoszláviában megrendezett V. labdarúgó Európa-bajnokságot Csehszlovákia nyeri, a döntőben tizenegyesekkel győzik le az NSZK-t.
• július 17. – augusztus 1. Montréalban a XXI. nyári olimpiai játékokon 92 ország sportolói vesznek részt. A magyar sportolók 4 arany-, 5 ezüst-, 13 bronzérmet nyernek.
• James Hunt (McLaren) nyeri a Formula–1-es világbajnokságot.
• A Ferencváros nyeri az NB1-et. Ez a klub 22. bajnoki címe.

1976 a jogalkotásban

Művészet, kultúra és divat 1976-ban

• április 30. – Zalaegerszegen felavatják a Ho Si Minh szobrot
• június 4. – A pécsi Vasarely Múzeum megnyitása
• június 26. – A keszthelyi Festetics-kastély Helikon Kastélymúzeumának és műemlék-könyvtárának megnyitása
• szeptember 24. – A Kisfaludi Strobl Zsigmond állandó kiállítás megnyitása Zalaegerszegen
• október 11. – A Rabszolgasors című telenovella bemutatása Brazíliában

• január 1. – Mile Smodlaka, horvát vízilabdázó
• január 5. – Vadkerti Imre, felvidéki magyar színész, énekes
• január 6. – Ladányi Balázs, magyar jégkorongozó
• január 7. – Tyron Leitso kanadai színész
• január 16. – Martina Moravcova, szlovák úszónő
• február 1. – Csernyánszki Norbert magyar labdarúgó
• február 12. – Christopher Pettiet amerikai színész († 2000)
• február 18. – Sira István magyar labdarúgó, jelenleg az SV Mattersburg játékosa
• február 20. – Johanna Beisteiner osztrák klasszikus gitárművésznő.
• február 21. – Fodor Rajmund vízilabdázó
• február 25. – Matatek Judit a Vakvagányok című film főszereplője († 2009)
• február 26. – Vári Attila vízilabdázó
• február 29. – Kovács Katalin olimpiai bajnok kajakozó
• március 1. – Luke Mably, angol színész
• március 2. – Jevgenyij Lusnyikov orosz kézilabdázó, az MKB Veszprém KC játékosa
• március 8. – Freddie Prinze Jr. amerikai színész
• március 16. – Polyák Lilla színésznő, énekesnő
• március 19. – Alessandro Nesta olasz labdarúgó
• március 20. – Chester Bennington amerikai énekes († 2017)
• március 22. – Reese Witherspoon amerikai színésznő
• március 22. – Ádok Zoltán magyar énekes, színész
• március 25. – Vlagyimir Klicsko ukrán ökölvívó
• március 29. – Jennifer Capriati amerikai teniszezőnő
• március 29. – Szécsi Noémi magyar író
• március 30. – Alekszandr Haritonov orosz jégkorongozó
• április 5. – Biros Péter vízilabdázó
• április 5. – Kim Collins Saint Kitts-i sprinter
• április 8. – Nagy Judit televíziós újságíró, műsorvezető
• április 8. – Horváth András magyar jégkorongozó
• április 13. – Jonathan Brandis amerikai színész († 2003)
• április 17.
  • Fekete Pákó zenész
  • Maïwenn francia színész, forgatókönyvíró, filmrendező
• április 18. – Melissa Joan Hart amerikai színésznő
• május 2. – Bereczki Zoltán magyar énekes, színész
• május 7. – Béres Alexandra magyar fitnesz szakértő
• május 17. – Szávai Viktória színésznő
• május 18. – Grecsó Krisztián költő, író
• május 20. – Lilu magyar műsorvezető
• május 25. – Stefan Holm, svéd atléta (magasugró)
• május 28. – Alekszej Nyemov orosz tornász
• május 29. – Edvin Marton zeneszerző, hegedűművész
• május 31. – Colin Farrell kétszeres Golden Globe-díjas ír színész
• június 1. – Marlon Devonish angol atléta
• június 6. – Nagy Tamás magyar labdarúgó, aki jelenleg az feröeri B36 Tórshavn játékosa
• június 18. – Margl Tamás atléta
• június 20. – Juliano Belletti brazil labdarúgó; Hamvai P.G. magyar lemezlovas
• június 23. – Patrick Vieira francia labdarúgó
• június 26. – Paweł Małaszyński lengyel színész
• július 1. – Patrick Kluivert holland labdarúgó
• július 1. – Aleah Stanbridge dél-afrikai énekesnő, a Trees of Eternity alapítója († 2016)
• július 1. – Ruud van Nistelrooy holland labdarúgó
• július 2. – Lisztes Krisztián magyar labdarúgó
• július 3. – Azurák Csaba riporter-műsorvezető
• július 4. – Kató Daidzsiró japán motorversenyző († 2003)
• július 5. – Nuno Gomes portugál labdarúgó
• július 5. – Jamie Elman amerikai színész
• július 7. – Pintácsi Alexandra énekesnő
• július 9. – Fred Savage, amerikai színész
• július 10. – Ludovic Giuly francia labdarúgó
• július 13. – Sandra Kazikova, cseh úszónő
• július 17. – Eric Winter amerikai színész
• július 20. – Kásás Tamás vízilabdázó
• július 21. – Dávid Roland énekes
• július 22. – Ignácz Zoltán főhadnagy, pilóta († 2008)
• július 23. – Polgár Judit sakkozó
• július 27. – Seamus Dever amerikai színész
• augusztus 2. – Reyes Estevez, spanyol sprinter
• augusztus 6. – Zoila Barros, kubai röplabdázó
• augusztus 11. – Tóth Norbert magyar labdarúgó, jelenleg a Szombathelyi Haladás játékosa
• augusztus 12. – Kótai Mihály ökölvívó
• augusztus 15. – Boudewijn Zenden holland labdarúgó
• augusztus 18. – Gál Gyula magyar kézilabdázó
• augusztus 20. – Gergely István vízilabdázó
• augusztus 26. – Jon Dahl Tomasson, dán labdarúgó
• augusztus 27. – Carlos Moyà spanyol teniszező
• augusztus 27. – Mark Webber ausztrál Formula–1-es versenyző
• szeptember 6. – Bagi Iván humorista
• szeptember 12. - Bérczesi Róbert dalszerző, énekes
• szeptember 13. – Puma Swede svédországi finn születésű amerikai pornószínésznő
• szeptember 17. – Kristian Kiehling német színész
• szeptember 19. – Karafiáth Orsolya költő
• szeptember 21. – Sári Attila zenész, zeneszerző, előadóművész
• szeptember 22. – Ronaldo brazil labdarúgó
• szeptember 24. – Carlos Almeida, angolai kosárlabdázó
• szeptember 25. – Nagy Ervin magyar színész
• szeptember 26. – Michael Ballack német labdarúgó
• szeptember 27. – Francesco Totti olasz világbajnok labdarúgó
• szeptember 29. – Andrij Sevcsenko ukrán labdarúgó
• szeptember 30. – Kövesdi Miklós Gábor magyar író-humorista, műfordító
• október 2. – Kulcsár Anita kézilabdázó († 2005)
• október 3. – Seann William Scott amerikai színész
• október 4. – Alicia Silverstone amerikai színésznő
• október 4. – Danilo Ikodinović szerb vízilabdázó
• október 7. – Gilberto Silva brazil labdarúgó
• október 8. – Bonny Bon, magyar pornószínésznő
• október 16. – Fazekas Nándor magyar kézilabdázó
• október 17. – Glen Chadwick, új-zélandi kerékpározó
• október 19. – Litkai Gergely humorista, forgatókönyvíró
• október 23. – Ryan Reynolds kanadai színész
• november 12. – Olena Leonyigyivna Lukas, ukrán jogász, politikus, parlamenti képviselő
• november 18. – Dominic Armato amerikai szinkronszínész
• november 22. – Ville Valo finn zeneszerző, zenész és énekes
• november 28. – Bárándy Gergely ügyvéd, politikus
• november 28. – Ryan Kwanten ausztrál színész
• november 30. – Gombos Edina műsorvezető
• december 7. – Csabai Edvin kenus
• december 8. – Dominic Monaghan angol színész
• december 11. – Bodrogi László országúti kerékpárversenyző
• december 16. – Roman Serov izraeli műkorcsolyázó
• december 17. – Szinetár Dóra magyar énekesnő, színésznő
• december 25. – Tuomas Holopainen finn zenész
• december 25. – Armin van Buuren, holland producer és DJ

• január 5. – Takács Károly, kétszeres olimpiai bajnok sportlövő (* 1910)
• január 8. – Csou En-laj, kínai miniszterelnök (* 1898)
• január 9. – Hámos György, író, újságíró, kritikus (* 1910)
• január 12. – Agatha Christie, brit írónő, bűnügyi regények szerzője (* 1890)
• január 22. – Dajbukát Ilona, színésznő (* 1892)
• január 24. – Kilián József magyar építőmérnök, egyetemi oktató (* 1925)
• január 29. – Nagy István, színész (* 1909)
• január 30. – Czóbel Béla, festőművész (* 1883)
• február 1. – Werner Heisenberg, német fizikus (* 1901)
• február 2. – George Whipple, Nobel-díjas amerikai orvos (* 1878)
• február 22. – Polányi Mihály, kémikus, orvos, filozófus (* 1891)
• február 27. – Kalocsay Kálmán, orvos, eszperantó író és nyelvész (* 1891)
• február 29. – György Pál orvos (* 1893)
• március 17. – Luchino Visconti olasz filmrendező (* 1906)
• március 24. – Bernard Montgomery brit marsall (* 1887)
• március 25. – Farkas Imre költő, operettíró, zeneszerző (* 1879)
• március 26.
  • Lin Jü-tang (Lin Yutang) kínai író (* 1895)
  • Meixner Emil magyar földbirtokos, gazdálkodó, országgyűlési képviselő (* 1892)
• március 29. – Dálnoki Veress Lajos honvéd vezérezredes (* 1889)
• április 1. – Max Ernst német-francia szürrealista festő és grafikus (* 1891)
• április 5. – Howard Hughes amerikai pilóta, filmrendező, a Hughes Co. tulajdonosa (* 1905)
• április 5. – Sebestyén Géza könyvtáros, bibliográfus, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgató-helyettese 1958 és 1976 között (* 1912)
• április 24. – Henrik Dam, Nobel-díjas dán biokémikus (* 1895)
• április 26. – Andrej Antonovics Grecsko, szovjet marsall, a Szovjetunió kétszeres Hőse (* 1903)
• április 26. – Sid James, dél-afrikai színész (* 1913)
• április 30. – Nádasdi Péter író, újságíró, Veres Péter író, politikus fia (* 1920)
• május 9. – Ulrike Meinhof, német újságírónő, a Baader-Meinhof szélső baloldali terrorista szervezet egyik alapítója (* 1934)
• május 11. – Alvar Aalto, finn építész (* 1898)
• május 24. – Attila Onaran, szobrászművész (* 1932)
• május 26. – Martin Heidegger, német filozófus (* 1889)
• május 30. – Fucsida Micuo kapitány a Japán Birodalmi Haditengerészeti Légierőnél, és pilóta a II. világháborúban (* 1902)
• május 31. – Jacques Monod, Nobel-díjas francia biokémikus (* 1910)
• június 4. – Latinovits Zoltán, színész (* 1931)
• június 10. – Adolf Zukor, magyar származású amerikai filmgyáros, producer, a Paramount Pictures filmvállalat alapítója, a hollywoodi filmgyártás egyik létrehozója (* 1873)
• június 11. – Anda Géza, magyar származású svájci zongoraművész (* 1921)
• június 21. – Nagybaczoni Nagy Vilmos vezérezredes, honvédelmi miniszter, katonai szakíró (* 1884)
• június 22. – Csík Tibor, olimpiai bajnok ökölvívó (* 1927)
• július 13. – Babolcsay György válogatott labdarúgó (* 1921)
• július 13. – Joachim Peiper német katona, Waffen-SS volt ezredese (* 1915)
• augusztus 2. – Kalmár László, matematikus, az MTA tagja (* 1905)
• augusztus 2. – Muttnyánszky Ádám, gépészmérnök, a Budapesti Műszaki Egyetem tanára, díszdoktora (* 1889)
• augusztus 2. – Almási Gyula Béla, festőművész, grafikus, művészettörténész (* 1908)
• augusztus 2. – Fritz Lang osztrák származású német filmrendező, forgatókönyvíró és producer (* 1890)
• augusztus 14. – Holló László, festőművész (* 1887)
• augusztus 16. – Erdey-Grúz Tibor, kémikus, 1970-től haláláig az MTA elnöke (* 1902)
• augusztus 21. – Kner Albert, nyomdász, grafikus (* 1899)
• augusztus 22. – Nagy Imre festőművész (* 1893)
• szeptember 1. – Mozsonyi Sándor, gyógyszerész, orvos, egyetemi tanár (* 1889)
• szeptember 7. – Kéthly Anna, szociáldemokrata politikus (* 1889)
• szeptember 8. – Caesar Rudolf Boettger német malakológus (* 1888)
• szeptember 9. – Mao Ce-tung, tanító, költő, forradalmár, politikus (* 1893)
• szeptember 11. – Barta István, festőművész
• szeptember 14. – Karagyorgyevics Pál, herceg, volt jugoszláv kormányzó (* 1893)
• szeptember 26. – Turán Pál matematikus (* 1910)
• szeptember 27. – Somogyvári Rudolf, színész (* 1916)
• október 3. – Kovács Endre, tanár, irodalomtörténész (* 1918)
• október 5. – Lars Onsager, Nobel-díjas norvég származású amerikai kémikus, egyetemi tanár (* 1903)
• október 11. – Majláth Júlia, zeneszerző (* 1921)
• október 14. – Borbás Gáspár, labdarúgó (* 1884)
• október 19. – Herczegh Miklós, ortopédsebész (* 1919)
• október 24. – Frank Frigyes, festőművész (* 1890)
• október 26. – Kocsis András, szobrászművész (* 1905)
• október 28. – Zsoldos Andor, író, rendező, producer (* 1893)
• november 1. – ifj. Beregi Oszkár, színész
• november 2. – Szilágyi Domokos, erdélyi költő, író, irodalomtörténész és műfordító (* 1938)
• november 12. – Wanié András, olimpiai bronzérmes, Európa-bajnok úszó, vízilabdázó, sportvezető (* 1911)
• november 13. – Rotschild Klára, divattervező (* 1903)
• november 15. – Jean Gabin, francia filmszínész (* 1904)
• november 18. – Man Ray (Emmanuel Radnitzky), modernista amerikai művész (* 1890)
• november 22. – Rupert Davies, angol színész, 1960-as években forgatott BBC-sorozat "Maigret felügyelője" (* 1916)
• november 23. – Ács Ilona, úszó (* 1920)
• november 23. – André Malraux, francia regényíró, művészeti író és politikus (* 1901)
• november 26. – Komár Júlia, színésznő (* 1912)
• december 4. – Benjamin Britten, brit zeneszerző (* 1913)
• december 8. – Baskay Tóth Bertalan magyar botanikus, mezőgazdasági mérnök, egyetemi tanár (* 1903)
• december 12. – Jack Cassidy Tony-díjas amerikai színész, énekes (* 1927)
• december 14. – Németh Gyula Kossuth-díjas magyar nyelvész, turkológus, akadémikus (* 1890)
• december 18. – Bartalis János, erdélyi magyar költő (* 1893)
• december 28. – B. Szabó István, kisgazdapárti politikus, miniszter (* 1893)
• december 31. – Bortnyik Sándor, magyar festőművész, grafikus (* 1893)

• ↑ Baló–Lipovecz: Baló György–Lipovecz Iván. Tények Könyve '92. Ráció Kiadó Kft., [Budapest] (1992) 
• Horváth Jenő: Évszámok könyve. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2001.
• Horváth Jenő (szerk.): Világpolitikai lexikon (1945-2005). Osiris Kiadó, Budapest, 2005.
• A XX. század krónikája. Officina Nova, Budapest, 1994.
• Népszabadság XXXIV. évf. (1976)