Ödéma

Az ödéma (más néven vizenyő v. vízkór; latinul: oedema) a kapillárisok és szövetek közötti folyadékcsere folyamatának zavarából adódó fokozott folyadékfelhalmozódás a szövetekben. Gyakori oka a só- és vízháztartás egyensúlyának hormonális okokra visszavezethető felborulása, az allergiás reakciók, mélyvénás trombózis, vesét érintő betegségek, illetve a szívelégtelenség.

Csoportosítása

Lokális ödéma

Generalizált ödéma

Okok

Fiziológiás oka lehet:

a hidrosztatikai nyomás növekedése a kapillárisban
az ozmózisnyomás csökkenése a kapillárisban
a szövet ozmózisnyomásának növekedése

Az ödéma lehet ártalmatlan, időszakos dagadás, de akár súlyos, életveszélyes elváltozás is (például tüdőödéma).

Klinikai szempontok

Gyakori oka a testszerte megfigyelhető ödémának a jobb szívfél elégtelenség. A bal szívfél elégtelensége a tüdőben okoz folyadékfelhalmozódást, amely megfelelő táptalajt jelent a kórokozóknak, ezzel tüdőbetegségek számos formáját idézve elő a betegben. Az ilyen betegek gyakran vizelnek éjszaka (nycturia), hiszen a felhalmozott folyadékot a szervezet megpróbálja üríteni.
Veseelégtelenségekre jellemző a szem körüli ödéma reggel. Az ilyen betegség kis mértékű szöveti folyadékfelhalmozódással jár, de az a legpermeábilisabb érrendszerrel rendelkező területeknél jelentkezik, amilyen a periorbitális tájék is.

Kezelése

Terápiájában elsősorban vizelethajtó gyógyszereket használnak. A végtagödéma kezelhető masszázssal is.^[1]

Jegyzetek

Források

szerk.: Harrison: A belgyógyászat alapjai. Springer Hungarica (1994). ISBN 9637922962

További információk

Ez az orvostudományi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

Orvostudományi portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1]

Search