Ürümcsi

A környéken az első emberi települést 3000 évvel ezelőtt nomád mongolok szállása jelentette, és innen származik a mai elnevezése, ami magyarra fordítva csodás legelőt jelent. A város közelében található a selyemút északi útvonala, de mégis viszonylag fiatalnak mondható a mai város elődje. Kínai tudósok szerint Tang Taj-cung (Tang Taizong) kínai császár uralkodásának 22. évében, 648-ban az ősi Urabo helyébe alapította a várost. A selyemút északi útvonalán a Tang-dinasztia az átvonuló karavánok adóztatása érdekében Luntai néven hozott létre közigazgatási központot, amely a mai város déli részén helyezkedett el.^[3]

A sztyeppe népei is használták e helyet pihenőnek a Bogda-san (Bogda Shan) keleti és a Tien-san (Tianshan) hegység nyugat része között átkelve, a Dzsungár medence és a Turpáni mélyedést érintő vándorlásaik során. Ez a fontos átjáró a 7. században a Türk Birodalom felügyelete alatt állt. Az ujgurok 742-ben kiváltak a szövetségből, és törzseik a korábbi birodalom keleti felén létrehozták az Ujgur Kaganátust. Ürümcsi ez időben a birodalom központi területén helyezkedett el, egészen 1220-ig, amikor a Dzsingisz kán vezette Mongol Birodalomba olvadt a terület. A mongolok ugyanis megegyeztek az ujgurokkal, s ennek értelmében az ujgur kánságok adót fizettek és katonákat adtak hadjárataikhoz, viszont cserébe megtarthatták belső önállóságukat, saját társadalmi szervezetüket. Azonban ahogy a mongolok hatalma hanyatlott, úgy nőtt a helyi kánságok tényleges önállósága is.^[4]

A Mongol Birodalom felbomlása után a terület a Csagatáj Kánság részként a szufi iszlám befolyás alá került. Az 1670-es években fellázadtak az ujgur törzsek és szövetségre léptek a dzsungárokkal. A Dzsungár Kánságban még továbbra is jelentéktelen település volt Ürümcsi, hiszen lényegesen kisebb jelentőséggel bírt, mint a kétszáz kilométerre található oázis és selyemúti kereskedelmi központ, Tulufan (Turpan).

Emiatt nem lehet sokat megtudni a róla a Tang-dinasztia korából fennmaradt írásokból. Viszont a Csing (Qing)-dinasztia idejéből már több feljegyzés készült a vidékről, hiszen a kínaiak a már országukat is fenyegető Dzsungár Kánságot legyőzték és erősítették pozíciójukat a térségben. Vej Jüan (Wei Yuan) kínai tudós írásában például Hszincsiang (Xinjiang) tartományt üres vidéknek látta, ahol nyoma is alig volt az embernek. 1759-ben Ürümcsi környékén, ahol termőföld és víz is rendelkezésre állt, ott állami ültetvényeket hoztak létre. 1762-ben már jelentős üzleti tevékenységet folytattak az itt élők, hiszen több mint ötszáz üzletet alapítottak a kínai kereskedők. 1763-ban Csien-lung kínai császár (Qianlong kínai császár) az egyre nagyobb és gyarapodó városnak a „Dihua” (迪化) nevet adta, mely kifejezés magyarul körülbelül a „megvilágít” jelentést hordozza. A város innentől kezdve fokozatosan fontos kereskedelmi, pénzügyi központtá növekedett, és ezt elsődlegesen a kínai dominanciának köszönhette.^[5]

A városba nagy számban települtek Kanszu (Gansu), Senhszi (Shaanxi) és más kínai tartományokból muzulmán kínai hanok és a velük szövetséges egyéb népek, mint például mandzsuk is. 1870-ben az ürümcsi csatában türk muzulmán erők Jákub bég vezetésével legyőzték a kínai muzulmán erőket.^[6][7][8][9] A bég halála és birodalmának bukása után 1884-ben Caj Tien kínai császár (Zaitian kínai császár) létrehozta Hszincsiang (Xinjiang) tartományt, melynek fővárosává Dihuát tette.^[4] A kumuli felkelés során az 1933-as és az 1933–34-es ürümcsi csatában Ma Csung-jing (Ma Zhongying) vezetésével a Nemzeti Forradalmi Hadsereghez tartozó 36. hadosztály, valamint a Szovjetunió támogatását élvező Csin Su-zsen (Jin Shuren) kormányzó és Seng Si-caj (Sheng Shicai) kínai hadúr vezette tartományi hadsereg ütközött meg, és ez végül Seng (Sheng) hatalomra jutását eredményezte.

A Kínai Népköztársaság megalakulása után, 1954. február 1-jén és a város visszakapta mongol eredetű Ürümcsi nevet. Az 1955-ös kommunista átszervezés eredményeként létrejövő, korábban Hszincsiangnak (Xinjiangnak) nevezett tartomány elnevezésében is Ujgur Autonóm terület lett. Azóta a városban is megnövekedett az ujgurok száma, és mára már az ő kulturális hatásuk is érezhetően jelen van. A Csing (Qing) időszak írói ezzel szemben még elismeréssel arról szóltak, hogy milyen nagy a kulturális hasonlóság Dihua és Peking (Beijing) között. A városban az ujgur és a kínai népesség egymás mellett élése azonban nem felhőtlen. 1989 májusában százötvenen sérültek meg etnikai villongások során. A mindmáig legnagyobb zavargás 2009-ben tört ki, ami körülbelül kétszáz halálos, többségében han kínai áldozattal járt. A kínai hivatalos szervek a mai napig nem adtak pontos tájékoztatást az eseményekről.^[10][11]

2014. április 30-án, Hszi Csin-ping (Xi Jinping), a Kínai Népköztársaság elnöke látogatásakor az ürümcsi vasútállomáson ujgur szélsőségesek bombát robbantottak és késsel támadtak a tömegre. Az incidensnek három halálos áldozata és 79 sebesültje volt.^[12]

A Hszincsiang–Ujgur Autonóm Terület ( Xinjiang–Ujgur Autonóm Terület) északnyugat-Kínában helyezkedik el, területe Kína hatodát teszi ki, melynek fővárosa és egyben legnagyobb városa is Ürümcsi. A várost hegységek veszik körül: a Bogda-san (Bogda Shan) keleten, míg a Tien-san (Tianshan) nyugaton. Északra helyezkedik el a Dzsungár medence. A Guinness Rekordok Könyvében kiérdemelte a tengertől legtávolabbra fekvő város címet. A légvonalban mért legközelebbi tengervíz a Bengáli-öböl, ami 2500 kilométerre található. Erre a címre két közeli város, Karamay és Altay is pályázhatna, hiszen a tengertől mért távolságban ők sem maradnak le. A város közigazgatási területe 10 245 négyzetkilométer, az Ürümcsi prefektúrához tartozó területekkel együtt 14 577 négyzetkilométer. Az átlagos tengerszint feletti magasság 800 méter.^[13][11]

Földrajzi elhelyezkedése miatt fontos közlekedési csomópont, amely a légi forgalom mellett a kiépített vasúti és közúti rendszerek mellett gyorsvasúti csatlakozással is rendelkezik. A Lancsou–Ürümcsi nagysebességű vasútvonal (Lanzhou–Ürümqi nagysebességű vasútvonal)at 2014. december 26-án adták át, ami az „új selyemút” megaprojekt része.^[14][15] A délnyugati városrészben található Ázsia földrajzi középpontja (é. sz. 43° 40′ 52″, k. h. 87° 19′ 52″43.681111111111, 87.33111111111143.681111°N 87.331111°E, Ürümcsi megye), amelyet 1992-ben jelöltek ki helyi szakértők. Az 1990-es években emlékművet építettek ezen a helyen, ami azóta népszerű idegenforgalmi látványosság.^[16][17]

Vízrajza

A városhoz viszonylag közel nagy sivatagos területek találhatók: északon a Gurbantünggüt, délen a Takla-Makán sivatag terül el. Mégis a környéknek több kisebb természetes folyóvize is van, melyek egyrészt a hófödte Tien-san (Tianshan) hegységből erednek, és innen kapja a város déli része és Ürümcsi megye a vízellátást. Másrészt a Bogda-san (Bogda Shan) hegység folyóvize a város keleti részét (Dabancseng (Dabancheng) kerület) látja el. A víz tárolására kisebb tározókat építettek, és a hegyek lábánál csatornarendszer üzemel, ami biztosítja a terület öntözhetőségét.

Mivel a város lakossága és gazdasága növekszik, ezért az egyre növekvő vízigényt a természetes források már csak szűkösen tudták biztosítani. A vízhiány megelőzése érdekében a 2010-es években megépítették az Irtis-Ürümcsi csatornát. A csatorna fő ága a „Reservoir 500” (“500”水库; é. sz. 44° 12′ 00″, k. h. 87° 49′ 00″44.2, 87.81666666666744.200000°N 87.816667°E) nevet kapta, mely biztosítja a vízellátást az északkeleti külvárosi résznek és a 2009-ben épített Új Ipari Város 500-nak (500工业新城). Az érkező víz azonban tovább oszlik a csatornahálózatban, és a Mitung kerület alsóbb részeibe is jut belőle.^[18][19][20]

Éghajlata

A város éghajlata félszáraz. Nagy a különbség az évszakok között, a nyár forró, míg a tél nagyon hideg. A januári középhőmérséklet –12,6 °C, míg a júliusi 23,7 °C. Az éves átlaghőmérséklet 6,9 °C. A csapadék mennyisége kevés, az éves átlag 240 mm. Nyáron több a csapadék, de a relatív páratartalom a meleg hónapok alatt a legalacsonyabb. Nagy hőmérséklet-ingadozás is előfordulhat, a szélső értékeket nézve −41,5 °C hideg és 42,1 °C meleg hőmérséklet is előfordulhat.^[21]

A 2000-es népszámlálás szerint a városnak 2 081 834 lakosa volt, ami 174,53 fő/km² népsűrűséget jelentett az alábbi nemzetiségi megoszlásban:^[22]

Ürümcsi közigazgatásához jelenleg nyolc megyei jogosultságú egység tartozik: hét kerület és egy megye.^[10][23]

Térkép	#	Név	han írás	Pinjin	Ujgur	Népesség (2010[24])	Terület (km²)	Népsűrűség (fő/km²)
	Belváros
	1	Tien-san kerület (Tianshan kerület)	天山区	Tianshan Qu	تىيانشان رايونى	696 277	171	4071,79
	2	Saybagh kerület	沙依巴克区	Shayibake Qu	سايباغ رايونى	664 716	422	1575,15
	3	Hszinsi kerület (Xinshi kerület)	新市区	Xinshi Qu	يېڭىشەھەر رايونى	730 307	143	5107,04
	4	Sujmogou kerület (Shuimogou kerület)	水磨沟区	Shiimogou Qu	شۇيموگۇ رايونى	390 943	92	4249,38
	Külváros
	5	Toutune kerület (Toutunhe kerület)	头屯河区	Toutunhe Qu	تۇدۇڭخابا رايونى	172 796	276	626,07
	6	Dabancseng kerület (Dabancheng kerület)	达坂城区	Dabancheng Qu	د اۋانچىڭ رايونى	40 657	5,188	7,83
	7	Mitung kerület (Midong kerület)	米东区	Midong Qu	میدونگ رايونى	333 676	3,594	92,84
	Vidék
	8	Ürümcsi megye	乌鲁木齐县	Wulumuqi Xian	ئۈرۈمچى ناھىيىسى	83 187	4,332	19,20

Ürümcsi a Hszincsiang (Xinjiang)–Ujgur Autonóm Terület jelentős ipari központja. A kínai központi kormányzat több itteni beruházást támogatott, és a nyugat-kínai fejlesztési tervben is jelentős támogatáshoz jutott a város. Együtt Karamay és Korla városokkal a terület teljes ipari termelésének 64,5%-át állítják elő. A város egyben a legnagyobb fogyasztó is a területen, hiszen 2008-ban a kiskereskedelmi fogyasztási cikkekből 41 900 000 000 ¥ értékben adtak el, ami az előző évhez képest 26%-os növekedést jelentett. A 2008-as adatok alapján az egy főre jutó GDP 6222 USA dollár volt. A Nyugat-Kínában mért statisztikai adatok szerint a városi lakosság jövedelmének nagysága alapján Ürümcsi a hetedik helyen végzett.^[25]

A környék gazdaságát élénkítette, hogy 1955-ben északra Karamay környékén a Dzsungár medencében kőolajmezőt tártak fel, ami Kína legnagyobb hazai kőolaj forrása. A várostól nem messze, a Tien-san (Tianshan) hegységben kiterjedt szén- és a Jili-medencében uránlelőhelyek is találhatók. Ezeknek az erőforrásoknak a feldolgozásában és felhasználásában fontos szerepet játszik a város. A gazdasági háttér megalapozásában további meghatározó beruházás volt, amikor a Tien-san (Tianshan) lábánál öntözőcsatornák építésével növelték az öntözhető mezőgazdasági területeket, és a város vízellátásának biztosítására 2010-ben átadták az Irtis-Ürümcsi csatornát.^[4][26]

A város fontos eseménye az Ürümcsi Nemzetközi Vásár, melyet 1991 óta évente rendeznek meg. A 17. vásáron a Kereskedelmi Minisztérium és a Kína Tanács nemzetközi kereskedelmi részlege is részt vett. 2011-ben első alkalommal Kína-Eurázsia Expo néven nyitott meg a vásár, amelynek célja az volt, hogy elősegítse a hazai és a külföldi piacok minél jobb megismerését.^[27]

Hszincsiangban (Xinjiangban) a Xinjiang Guanghui Group (新疆广汇集团) a legjelentősebb ingatlanforgalmazással foglalkozó csoport, amely az egyik legerősebb magántulajdonban lévő vállalkozás, és érdekeltségük kiterjed az energia- és az autóiparra is. A város s egyben Nyugat és közép Kína legmagasabb épülete a 229 méteres Kína CITIC Bank Épület (中信 银行 大厦), amely az Észak-Hszinua (Észak-Xinhua) utcában helyezkedik el. A Csungsan (Zhongshan) utcában található a város egyik leghíresebb kereskedő utcája, melyet 2005-ben a tíz leghíresebb kínai kereskedő utca közé választottak. Ez az utca mindig szerepet játszott a kereskedelemben, és jelentős központja a fogyasztói elektronikai, a számítógép és a mobiltelefon értékesítésnek. Az 1980-as években épült a Második Híd piac, ami 6756 négyzetméternyi területen helyezkedik el. A kereskedelem élénkítésére 2003 és 2004 között hozták létre az úgynevezett Nemzetközi Nagy Bazárt, amely 40 ezer négyzetméternyi területen fekszik. A bazárhoz tartozik többek között 80 méter magas kilátótorony, iszlám mecset, nyolcezer négyzetméteres színház és nem utolsósorban körülbelül háromezer üzlet is.^[13]

Ürümcsi fontos közigazgatási szerepe mellett a tartomány gazdasági központja is, ezért az 1990-es évek óta tartó gazdasági növekedéssel párhuzamosan nőtt a várost körülvevő urbanizált rész. A belvárost körülvevő kerületek gyorsan fejlődtek, a régi déli városrész elsősége mellett az 1980-as évek végétől kezdődően az északi területeket is jelentős mértékben fejlesztették. Ilyen volt például az Ürümcsi Város Önkormányzatának helyt adó irodaház építése, melyet 2003-ban adtak át a Nanu utcában. 2003 óta a metróhiány pótlására a városban felüljárókat építettek, amelyek könnyebbé tették a közlekedést. A Jouhao (Youhao) utca (友好 路) és a környéke a város bevásárló- és szórakoztatóközpontja. A hasonló nevű Jouhao (Youhao) Csoportnak (友好 集团) jelentős a részesedése azt itt bonyolított kiskereskedelemből. Külföldre is szállít a műanyag hordókba és fából készült tonnás dobozokba csomagolt termékeiről ismert paradicsom- és gyümölcsfeldolgozással foglalkozó Xinjiang Chalkis Co.Ltd (新疆中基实业), amely a város egyik legjelentősebb élelmiszeripari feldolgozó vállalata.^[28] A Maison Mode luxusáruház (乌鲁木齐 美 美 百货) 2008-ban nyitott meg. A Toutune kerületben működik az ürümcsi gazdasági és technológiai fejlesztési terület, amelyben acél- és gépgyártás mellett biokémiai és egyéb ipari vállalkozások üzemelnek.^[4][27]

Ürümcsi a Föld azon városai közé tartozik, melyet a környezetszennyezés jelentős mértékben károsít. A New York-i székhelyű Blacksmith Institute nonprofit szervezet, amely az ipari szennyezés ellen küzd, 2007-ben a levegőszennyezésben Linfen és Lanzhou (Lancsou) mellett a legszennyezettebb kínai városok közé sorolta.^[29] 2008-ban a Toronto Star által közzétett listán Ürümcsi a tíz kénes szennyezéssel legjobban sújtott terület között szerepelt.^[30]

A télen gyakori nagy ködök a légi közlekedésnek okoznak gondot. A hivatalos vélemény szerint ennek egyik fő oka, hogy az energiaigényes nehézipari vállalkozások java része már elavult széntüzeléssel működik.^[31] A Sanghaj (Shanghai) Fudan Egyetem 2007 telén készített tanulmánya alapján a levegőben található porszemcsék PM_2,5^{[m 1]} értéke tizenkétszerese volt az Amerikai Egyesült Államokban engedélyezettnek, míg a teljes szállópor - a TSP - koncentráció háromszor volt nagyobb.^[32] A légszennyezést a légkörben előforduló magas szulfáttartalom okozza, ami az ipar által kibocsátott kén-dioxid, a fosszilis tüzelőanyagok égetésével keletkező aeroszol és a levegőben szállított por keveredésének az eredménye.^[10]

A káros CO₂-kibocsátás csökkentése érdekében széles körű összefogás is mutatkozik. Magyarországon is több vállalkozás támogatta, hogy 2013-ban megépüljön a Dabancseng-Szancsang (Dabancheng-Sanchang) első fázisú szélerőműfarm, amely energiatermelése által kiválthat környezetszennyező energiatermelő kapacitásokat.^[33][34]

A kínai gasztronómia mellett különleges és igazán a városra jellemző az ujgur konyha, amelynek egyik híres és kedvelt étele a dapandzsi, ami egyfajta átmenet a pörkölt és a paprikás csirke között. A hozzávalók csirkehús, vöröshagyma, fokhagyma, édes zöldpaprika, erős paprika, burgonya, római kömény, őrölt szecsuani bors, olaj, szójaszósz és sör, s ez alapján könnyen kijelenthető, hogy a magyarok számára is hamar megkedvelhető fogásról van szó.^[35] Az ujgur étkek jellemzője, hogy inkább tészta alapú, és kevesebb rizst használ. Jellegzetesebb ételeik a grillezett bárány, a különböző kebabok és a sült hal. Nevezetes még az ujgur kenyér, a nan, ami lehet húskenyér (bográcsban sütött, hússal, hagymával töltött pogácsa) vagy gőzkenyér (sárgarépa, sütőtök, hagyma stb. töltelékkel készült tekercs).^[36]

A városban számos étterem és kifőzde működik. A legdrágább a legjobb elv itt nem biztos, hogy érvényesül, hiszen a legkisebb kifőzde által készített ételek is fogyaszthatók akár az utcán is, és adhat az erre járó turistának különleges gasztronómiai élményt.^[37]

A városban élők többsége muzulmán vallású, ezért az alkoholfogyasztás kevésbé jellemző. A tea és a kávé fogyasztásának viszont évszázados hagyományai vannak. A selyemúti kereskedő központba könnyedén eljutó tealevél és kávébab, megalapozta, hogy kávézók és teaházak működhessenek. Az ide betérő vendégek találkozhatnak arab, indiai és kínai teakülönlegességekkel. Helyi italkülönlegesség a tejes tea és a kancatejből készített joghurt.^[37]

A város több nevezetes történelmi emléket rejt, és egyre kedveltebb hely a turisták számára. Az odalátogató külföldiek által kedvelt turisztikai nevezetesség a Nemzetközi Bazár, melynek területe nagyobb, mint az Isztambuli Bazáré. Egyben ez a leglátogatottabb turisztikai célpont is, amely naponta 100–200 000 fő közötti látogatót fogad.^[38] Az eladók az ujgur és a kínai nyelv mellett angolul és oroszul is értenek. További népszerű hely Ürümcsi szimbolikus látványossága, a Vörös hegy, a város főtere és a Hszincsiang–Ujgur Autonóm Terület ( Xinjiang–Ujgur Autonóm Terület) Múzeuma,^[39] amit a 2000-es évek elején építettek újjá, a Selyemút Múzeum és a pazarul berendezett Tartar mecset.^{[10][13][40][41]}

A városhoz közel található az 1990-es években állított emlékmű, amely Ázsia földrajzi középpontját jelzi.^[16] Népszerű és látványos a mennyei Tien Cse (Tianchi) tó és a nomád életet bemutató, a várostól délre fekvő legelőn található kazak jurtasátrak.^[40][42][43]

Több közép- és felsőfokú tanítási intézmény működik a városban. Egyetemi oktatással foglalkozik a Hszincsiang (Xinjiang) Egyetem (新疆大学), a Hszincsiang (Xinjiang) Általános Egyetem (新疆师范大学), a Hszincsiang (Xinjiang) Mezőgazdasági Egyetem (新疆农业大学), a Hszincsiang (Xinjiang) Művészeti Intézet (新疆艺术学院), a Hszincsiang (Xinjiang) Pénzügyi és Gazdasági Egyetem (新疆财经大学), az Ürümcsi Továbbképző Egyetem (乌鲁木齐职业大学), a Hszincsiang (Xinjiang) Továbbképző és Műszaki Intézet (新疆交通职业技术学院) és a Hszincsiang (Xinjiang) Egészségügyi Egyetem (新疆医科大学). A középiskolák közül az egyik legismertebb a No.1 középiskola.^[44] A kutatóintézetek közül említést érdemel a Kínai Tudományos Akadémia Hszincsiang Csillagvizsgálója (新疆天文台).^[45]

A város a régió központja, melyet közúton, vasúton és légi közlekedéssel is meg lehet közelíteni. A világhírű ősi selyemút kereskedelmének köszönheti Ürümcsi a fejlődését. Kína egyéb részeihez kapcsolódást és gyorsabb eljutást nagyban segíti majd az építés alatt álló Lancsou–Ürümcsi nagysebességű vasútvonal (Lanzhou–Ürümqi nagysebességű vasútvonal), amely az „új selyemút” projekt része. A városba vezet a 216-os, a 312-es és a 314-es kínai autópálya. A közutak októbertől a téli időjárás végéig időszakosan járhatatlanná válhatnak, de a vasúti közlekedést ilyenkor is működtetik. Érdekesség, hogy a kínai kormányzat hivatalosan kikötőnek nyilvánította várost, hogy itt is kihasználhassák az ilyen esetekben érvényesíthető adókedvezményeket és támogatásokat.^[10][46]

Légi közlekedés

Az Ürümcsi Tivopu nemzetközi repülőtér (Ürümcsi Diwopu nemzetközi repülőtér) 16 kilométerre fekszik a belvárostól, 1973-ban nyitották meg a nemzetközi utasforgalom előtt. Korábban fontos szerepet játszott, mint szükség esetén igénybe vehető biztonsági leszállóhely az Európa és Ázsia közötti légi forgalomban. Ma már azonban gyűjtő-elosztó repülőtér, és forgalma folyamatosan bővül mind a személy-, mind az áruszállításokban. 2010-ben utasforgalma 9 148 329 fő, amivel a 18. legforgalmasabb kínai repülőtér volt.^[47]

Vasúti közlekedés

Ürümcsi a tartomány fő vasúti csomópontja. Nyugati végállomása Lanzhou–Ürümcsi (Lancsou-Hszincsiang) és az Ürümcsi-Dzsungária vasútvonalaknak. Keleti végállomása a Észak-Xinjiang (Észak-Hszincsiang) és a Második Jinghe-Ürümcsi (Csingho-Ürümcsi) vasútvonalnak. Az itt átmenő vasútvonalak a Transz-Eurázsiai Kontinentális vasútvonal révén összekötik Rotterdamot Lancsou (Lanzhou)val.^[10]

Helyi közlekedés

Bővebben: Ürümcsi metró

Ürümcsi metróhálózata 27,615 kilométer hosszúságú, ami fejlesztés alatt áll. 2003-tól a megnövekedett autóforgalom biztosítása érdekében felüljárókat építettek. 2011-től gyorsforgalmi buszjáratokat indítottak, amelyek már négy vonalon biztosítanak gyorsabb közlekedést.^[10][48]

A városban jelentős sportélet folyik. A versenysportok közül kiemelkedik a kínai kosárlabda élvonalába tartozó Hszincsiang Repülő Tigrisek (Xinjiang Repülő Tigrisek)^[49] és a Hszincsiang Ticai (Xinjiang Ticai) labdarúgócsapat.^[50] Ürümcsiben 2009 júniusától kezdtek el olyan fejlesztési és oktatási programot, amely a bandy (jéglabda) labdajáték népszerűsítését szorgalmazza.^[51]

A Xinjiang Networking Transmission Limited (kínaiul: 新疆广电传输网络有限责任公司) átviteli hálózati társaság üzemelteti az Ürümcsi Népi Adóállomást és a Hszincsiang (Xinjiang) Népi Műsorszóró Állomást, melyek mandarin, ujgur, kazak, mongol, orosz és kirgiz nyelven készítenek műsort. A Xinjiang Television Station (XJTV) Ürümcsiben található, és a Hszincsiang–Ujgur Autonóm Terület ( Xinjiang–Ujgur Autonóm Terület)en jelentős televíziós műsorszóró állomásnak számít. A város helyi televíziója az Ürümcsi Televíziós Társaság (UTV).^[52][53]

A város elhelyezkedése miatt a Nap helyzetéből megállapítható helyi idő 2 óra 10 perccel kevesebb a hivatalos kínai időhöz képest (ami UTC+8), a város hivatalai és han lakossága ezt a hivatalos időt használja.

Az ujgurok azonban egyrészt praktikus okokból (hogy a felkelés, lefekvés, és az iszlám vallás egyes előírásai betarthatók legyenek), továbbá polgári engedetlenségből nem a „Pekingi időt”, hanem a „Xinjiang shijian”-t használják, ami a Pekingi időnél 2 órával kevesebb, így jobban megfelel a helyi idő fogalmának. A hivatalok is ehhez igazítják a nyitvatartásukat, bár a hivatalos időt tüntetik fel.^[54][55][56]

A kínai kormány megpróbálta visszaszorítani a nem hivatalos ujgur idő használatát, amit a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területén belül az ujgurok alkalmaznak, de ez a próbálkozás kudarcba fulladt.

1912-ben, a Qing-dinasztia uralmának végével Kína öt időzónát kezdett használni, ezek ideje UTC+5,5 és UTC+8,5 közé esett. 1949-ben a Kínai Kommunista Párt elnöke, Mao Ce-tung rendeletben egyetlen időzónában „egyesítette” az országot (ez a „Pekingi idő”), ami azóta is így van használatban.^[57]

Német kutatók szerint egészségi problémákat okoz, ha az ember biológiai, belső órája (amit a Nap járása szinkronizál), és a „külső” zónaidő egymástól eltér. A jelenséget „Social Jet Lag”-nek nevezték el.^[58]

A napkelte és a napnyugta időpontjai a nap-éj egyenlőségek, és a napfordulók idején a hivatalos kínai idő és a nemhivatalos ujgur idő szerint (2014-ben).

• Parhat Azimat (1955) ujgur nemzetiségű kínai labdarúgó és edző.^[59]
• Vang Su (Wang Shu) (1963) kínai építész, a 2012-es Pritzker-díj díjazottja.

• ↑ Liu Xuesi 2012: Az ürümcsi Második Híd (magyar nyelven). hungarian.cri.cn, 2012. február 6. (Hozzáférés: 2014. január 30.)
• ↑ Encyclopædia Britannica: Ürümqi (angol nyelven). britannica.com. (Hozzáférés: 2014. február 7.)
• ↑ Ürümcsi: A város hivatalos honlapja (kínai nyelven). urumqi.gov.cn. [2020. május 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 7.)
• ↑ Ázsia földrajzi középpontja: 43° 40’ 52”N 87° 19’ 52” E Geographic Center of Asia - The Heart of Asia (亚洲之心) – Xinjiang (新疆), China (angol nyelven). confluence.org, 2006. június 22. (Hozzáférés: 2014. február 9.)
• ↑ Ürümcsi utikalauz: Urumqi Travel Guide (angol nyelven). travelchinaguide.com. (Hozzáférés: 2014. február 22.)

• Ez a szócikk részben vagy egészben az Ürümqi című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

A Wikimédia Commons tartalmaz Ürümcsi témájú médiaállományokat.

• A vadnyugat története kínai szemmel (magyar nyelven). kk.blog.hu. (Hozzáférés: 2014. február 6.)
• Ürümcsi. ujgur.hu. [2014. február 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 10.)
• Múmiák miatt írhatják újra a kínai történelmet (magyar nyelven). mult-kor.hu, 2008. november 21. (Hozzáférés: 2014. február 22.)