1521

Évek: 1516 – 1517 – 1518 – 1519 – 1520 – 1521 – 1522 – 1523 – 1524 – 1525 – 1526

Események

január 3. – Luther Mártont egyházi átkokkal sújtják.^[1]
január 21. – X. Leó pápa Decet Romanum Pontificem kezdetű bullájával kiközösíti Luther Mártont.^[2]
április 17–18. – Luther Márton a wormsi birodalmi gyűlésen – V. Károly császár előtti két kihallgatás után is – megtagadja tanainak visszavonását.^[1]^[2]
április 28. – V. Károly német-római császár Ferdinánd öccsére bízza a Habsburgok örökös tartományainak – Alsó- és Felső-Ausztria, Stájerország, Karintia és Krajna – igazgatását.^[3]
május 4. – Bölcs Frigyes szász választófejedelem Junker Jörg (György lovag) néven 1522 márciusáig rejtegeti Luthert az Eisenach melletti Wartburg várában. (Ezt az időt Luther az Újtestemantum németre fordításával tölti.)^[1]
május 8. – A wormsi rendeletben Luthert és híveit kiközösítik,írásait és azok terjesztését betiltják.^[1]
május 18. – Szulejmán szultán Isztambulból Magyarország ellen indul hadseregével.^[3] (Lásd: 1521-26-os magyar–török háború.)
július 7. – A törökök beveszik Szabács várát, amit magyar és szerb katonák védenek.^[3]
július 10. – Piri Mehmed pasa nagyvezír hozzákezd Nándorfehérvár külső falainak lövéséhez.
augusztus 29. – Az oszmánok elfoglalják Nándorfehérvárt.^[3]^[4]

az év folyamán –
- Szulejmán szultán leromboltatja a Duna-Tisza összefolyása alatt, a Tarcal-hegység keleti lábánál fekvő Szalánkemén várát.^[5]
- Hernán Cortés spanyol konkvisztádor megostromolja és beveszi az azték fővárost, Tenochtitlánt.

az év folyamán –
- François de Coligny d’Andelot francia hadvezér, Coligny admirális és Châtillon bíboros fivére, a hugenotta párt egyik vezetője a francia vallásháborúkban († 1569)
- Mehmed herceg, I. Szulejmán oszmán szultán második fia († 1543)

A Wikimédia Commons tartalmaz 1521 témájú médiaállományokat.