1704

• január 2. – I. Lipót magyar király a kalocsai érseket, Széchényi Pált bízza meg a kurucokkal folytatandó béketárgyalások előkészítésével.^[1]
• január 11. – Károlyi Sándor generális mintegy 5 000 emberével a Csallóközből átkel a Dunántúlra és az országrész elfoglalására indul.^[1]
• január 14. – Brajkovics Márton zengg-modrusi megyés püspököt áthelyezik a zágrábi egyházmegye élére.^[2]
• január 16. – A francia–bajor hadak birtokba veszik Passaut.^[1]
• január 18. – Rákóczi kiáltványban emlékezteti a horvát rendeket a Habsburg-ház részéről elszenvedett sérelmeikre és felszólítja őket, hogy csatlakozzanak az egész haza szabadságáért küzdő magyarokhoz. A kiáltvány azonban hatástalan maradt.^[3]
• február 12. – A szatmári császári őrség kitör a várból és szétszórja a kuruc ostromzárat.^[3]
• február 16. – Munkács várát a császári őrség feladja.^[3]
• március 17–28. – A bécsi udvar és Rákóczi képviselőinek első tanácskozása a kuruc kézen lévő Gyöngyösön. (A tárgyalások rövidre sikerültek, mert a két fél álláspontja gyökeresen eltért egymástól.)^[1]
• március 25. – Pécs elleni rác támadás.^[4]
• április 2. – Bercsényi Miklós pátenst ad ki a fegyvert fogott jobbágyok felszabadításáról.^[3]
• április 21. – Püspöki csata
• június 13. – Sigbert Heister táborszernagy legyőzi Forgách Simont Koroncónál.^[1]
• június 29. – Rákóczi első bácskai hadjárata. (Mintegy 5 000 fő átcsoportosításával Rákóczi megindítja déli hadjáratát Baján át Bács felé a tisza-marosi határőrvidék ellen.)^[4]
• július 4. – Károlyi Sándor győzelmet arat a császáriakon Szentgotthárdnál de, sikere nem hoz tartós eredményt.
• július 8. – II. Rákóczi Ferencet erdélyi fejedelemmé választják.
• július 7. – Bács várának bevétele.^[4]
• július 12. – A kurucok Feketevíznél legyőzik a Duna–Tisza közét és a Tiszántúlt fenyegető szerémségi szerb határőröket.^[1]
• július 20. – Rákóczi Szeged városát hódoltatja.^[4]
• július 21. – George Rooke brit tengernagy a spanyol örökösödési háború során elfoglalja Gibraltárt.
• augusztus 13. – Az osztrákok (Savoyai Jenő vezetésével) a höchstädti csatában (Blindheim/Blenheim) mellett legyőzik a szövetséges francia és bajor hadsereget.^[5]
• október 17. – I. Lipót rendeletben tiltja meg a kurucok által kibocsátott rézpénz elfogadását.^[3]
• október 24. – Felszabadul Kassa városa.^[3]
• november 16. – Vak Bottyán beveszi Érsekújvárat.
• november 28. – II. Rákóczi Ferenc megkezdi Lipótvár ostromát.
• december 1. – Eperjes kuruc kézen.^[3]

1704 az irodalomban

1704 a tudományban

• március 25. – Faludi Ferenc, író, költő, fordító († 1779)
• május 7. – Carl Heinrich Graun, német barokk zeneszerző, korának jelentős és népszerű operaszerzője († 1759)
• október 9. – Segner János András magyar természettudós, matematikus, orvos, fizikus, egyetemi tanár († 1777)

• július 24. – Gyöngyösi István, magyar költő, alispán, országgyűlési követ (* 1629)
• október 28. – John Locke, angol empirista filozófus, orvos és politikus (* 1632)