2010-es magyarországi önkormányzati választás

Bővebben: Magyar választási rendszer

A Fidesz-többségű új országgyűlés az elsők között fogadta el az önkormányzati választás jogi hátterének változtatásait.

Az 1990. évi LXIV. törvényt (A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról) a 2010. évi L. törvény váltotta fel,^[5] az Alkotmány módosításával a hivatásos állományúak passzív választójogát (választhatóságát) korlátozták^[6][7] („lex Borkai”^[8]), a választási eljárási szabályok is változtak (2010. évi LX. törvény a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosításáról^[9]).

A passzív választójogot érintő alkotmánymódosítás szerint a Magyar Honvédség, a Rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai szolgálati jogviszonyuk fennállása alatt, és annak megszűnését követően három évig nem indulhatnak jelöltként többek között a helyi önkormányzati és a kisebbségi önkormányzati választáson sem.^[10]

Csökkent a megszerezhető mandátumok száma. A kislistás („egyéni listás”) választási rendszerben 3-13 helyett 2-8 tagú testületeket választanak. A vegyes választási rendszerben is csökkent az egyéni választókerületi és a kompenzációs listás mandátumok száma: a budapesti közgyűlés létszáma 66 helyett 35 lesz, a megyei önkormányzatok közgyűlésének létszáma csaknem felére csökken. A megyei és fővárosi közgyűlés létszámát a törvény a lakosságszámhoz viszonyítva határozza meg, így az választásról választásra változó lehet, a népességmozgás függvényében.^[10]

A testületek létszámának csökkentését a 2010. évi LXII. törvény a települési, területi és országos kisebbségi önkormányzatokban is végrehajtotta.A megyei közgyűlések megválasztása során megszűnt a megyék területének 10 000 alatti és 10 000 feletti települések szerinti két választókerületre tagolása: a megye területe egyetlen választókerületet alkot, amelynek továbbra sem része a megyei jogú város (ám annak lakosságszámát figyelembe kell venni a közgyűlés létszámának meghatározásához). A 10 000-nél több lakosú településeken az egyéni választókerületek számát csökkenteni kellett a mandátumszám-csökkentés miatt, így szinte valamennyi választókerület területét át kellett rajzolni.^[10]

A nagyobb pártoknak kedvezve nehezítették a választáson való indulás feltételeit. A megyei lista állításához 0,3% helyett 1%-nyi választópolgári ajánlásra van szükség, a főpolgármester-jelöltnek 0,5% helyett 2%-ot kell teljesítenie. A vegyes választási rendszerben a kompenzációs lista állításához az egyéni választókerületek negyede helyett immár a felében kell jelöltet állítani, fővárosi lista indításához 6 helyett 12 kerületben kell kompenzációs listával rendelkezni.^[10] Rövidítették a hivatalos kampányidőszak (a választás kitűzése és a szavazás napja közötti időköz) hosszát, 72 napról 60 napra, és a megnövelt számú ajánlószelvény összegyűjtésére 36 nap helyett csak 16 nap áll rendelkezésre a jelöltek számára.^[10]

A mandátumkiosztásban a kompenzációs listás mandátumkiosztásnál a módosított Sainte-Laguë formulát a Sainte-Laguë módszer, a megyei és fővárosi lista mandátumosztásánál a D’Hondt-módszer váltja fel. A mandátumszerzési küszöb a megyei és a fővárosi listáról 4%-ról 5%-ra, közös listák esetében 10%-ra, kettőnél több szervezet közös listája esetén 15%-ra nő.^[10]

A kampánycsendet a választás napjára korlátozták.

A törvények vitájában a kormánypártok azt hangsúlyozták, hogy a választott tisztségviselők számának csökkentése takarékosságot jelent, a további módosítások pedig véleményük szerint a hatékonyságot és az átláthatóságot szolgálják. Az ellenzék részéről ugyanakkor elhangzott, hogy „a Fidesz saját pártpolitikai érdekei alapján kívánja átírni az önkormányzati választási törvényt, kiiktatva a rendszerből az arányosság elvét”, azt segítve, hogy „az erősek még erősebbek legyenek”.^[11]

Jelöltek száma

Fidesz-KDNP – 8817^[12]

Jobbik – 4226^[13]

MSZP – 3691^[14]

LMP – 1135^[15]

(Zárójelben a 2006-os önkormányzati választás részvételi adataival^[16])

Fővárosi Önkormányzat

Főpolgármester

A főpolgármester-választás eredménye^[18]

Fővárosi közgyűlés

Fővárosi kerületek

Fővárosi kerületek polgármesterei:^[19]

Megyei jogú városok

Megyei jogú városok polgármesterei^[19]

Megyei közgyűlések

A megszerzett megyei közgyűlési helyek
Közgyűlés létszáma			19	24	18	30	20	21	21	25	15	20	15	15	43	16	26	15	15	18	15	391
#.	Lista		BAR	BKK	BÉK	BAZ	CSO	FEJ	GYS	HJB	HEV	JNS	KME	NÓG	PES	SOM	SZB	TOL	VAS	VES	ZAL	∑
1.		Fidesz–KDNP	12	16	11	17	12	13	15	16	8	11	9	10	26	10	15	10	11	12	10	244
2.		MSZP	3	4	4	6	6	4	4	4	4	5	4	3	10	2	5	3	2	4	3	80
3.		Jobbik	2	3	3	7	2	3	2	5	3	4	2	2	7	1	4	2	1	2	2	57
		LMP	1	1																		2
	A csak egy megyében induló listák		Somogyért													3	2	Összefogás SzSzB				8
			1	Baranyai Emberek				1	FETE					Szolidaritás					1
Forrás: Nemzeti Választási Iroda[20]

• Túlterheléses támadás érte a választási tájékoztató rendszert a választási eredmények összesítése idején.^[21]
• Az Országos Választási Iroda adatai szerint október 30-án 15 településen volt ismételt önkormányzati választás.^[22]

A Wikimédia Commons tartalmaz 2010-es magyarországi önkormányzati választás témájú médiaállományokat.

• Ha mink leszünk itt minden térerő (Változások a választások terén) – Index, 2010. augusztus 25.