2I/Borisov
A 2I/Borisov, más néven C/2019 Q4 egy csillagközi térből érkezett, a Naprendszeren áthaladó üstökös. A Nap gravitációs vonzása által módosult hiperbolikus pályájának numerikus excentricitása körülbelül 3,4. Legnagyobb látszólagos fényessége 16m körüli volt.[5]
| 2I/Borisov | |
 | |
| Felfedezése | |
| Felfedező | Gennagyij Boriszov |
| Felfedezés ideje | 2019. augusztus 30. |
| Felfedezés helye | Crimean Laboratory of Sternberg Astronomical Institute[1] |
| Névadó | Gennady Borisov |
| Alternatív név | C/2019 Q4 (Boriszov), gb00234 |
| Pályaadatok | |
| Epocha | 2458840,5 (2019. december 23.)[2] |
| Perihélium távolsága | 2,0 CsE |
| Földközel | 2019. december 28.[3] |
| Apoapszis | nincs |
| Fél nagytengely | -0,85161235602752 CsE |
| Pálya excentricitása | 3,4 |
| Orbitális periódus | nincs |
| Keringési periódus | Hiperbolikus pálya |
| Közepes anomália | 296,54425572941° |
| Inklináció | 44° |
| Felszálló csomó hossza |
|
| Központi égitest | nincs |
| Fizikai tulajdonságok | |
| Méret | <1 km[4] |
| Abszolút fényesség | 13,7 |
 A Wikimédia Commons tartalmaz 2I/Borisov témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Felfedezés
Az objektumot 2019. augusztus 30-án fedezte fel Gennagyij Vlagyimirovics Boriszov amatőr csillagász a Krímben egy házi készítésű 65 cm-es távcsővel.[6] Miután a Minor Planet Center (MPC) üstököspályát állapított meg, C/2019 Q4 (Borisov) nevet adott neki.[7] Miután megerősítették a csillagközi térből való származást, az MPC a Naprendszerben megfigyelt második ilyen objektumként az ’Oumuamua után a 2I/Borisov jelölést adta neki.[5]
Üstököspálya
Útja során az üstökös a Cassiopeia csillagkép irányából mintegy 45°-os szögben közelítette meg az ekliptikát, amelyet 2019. október 26-án keresztezett a kisbolygóöv belső határánál. A Naphoz legközelebbi (perihélium) pontját 2019. december 8-án érte el kétszeres csillagászati egység távolságban; az ezzel hozzávetőlegesen megegyező legkisebb földtávolság 2019 végén következett be.[2] 2020 júliusáig volt követhető.[8]
Fizikai tulajdonságok
Mivel az üstökös felfedezése után a Naphoz közel látszott, éjszakánként csak körülbelül 1-2 órán keresztül lehetett tanulmányozni. Szeptemberre már kóma alakult ki, és átmérőjét kezdetben 2-16 kilométeresnek határozták meg. A Hubble űrtávcső által készített képek azonban sokkal kisebb, kevesebb mint egy kilométeres méretet mutattak.[9]
A 2019. szeptember 13-án a Gran Telescopio Canarias távcsővel a látható tartományban készített spektrum alapján a felszín összetétele hasonló a Oort-felhő tipikus üstököseihez.[10] Ez tehát egészen más, mint az első Naprendszerben megfigyelt csillagközi objektum, az ’Oumuamua.
2020 március elején több fényességkitörést is megfigyeltek az üstökös magjánál.[11]Március végén a Hubble űrtávcső által készített képekből kiderült, hogy a 2I/Borisov kettétört.[12][13]
2020 áprilisában a tudósok arról számoltak be, hogy a Borisov sok szén-monoxidot tartalmaz, és feltehetően egy protoplanetáris korong hideg, külső régiójából származik.[14][15][16][17]
Jegyzetek
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 2I/Borisov című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
