Apszispont
| Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Az apszispont a csillagászatban egy égitest pályájának azokat a pontjait jelenti, amelyek a központi égitesthez legközelebb, illetve legtávolabb találhatóak. Az apszispontok elnevezései mutatják azt, hogy az távol- (ap- vagy apo-) vagy közelpont (peri-), valamint a központi égitest nevét (például Földnél -geum, Napnál -hélium, csillagnál -asztron). Így például geocentrikus (földkörüli) pálya esetén az apszispontok neve perigeum, ill. apogeum, heliocentrikus (napkörüli) pályánál perihélium, ill aphélium. Ha nem akarjuk meghatározni, hogy mi a központi égitest, akkor általánosan pericentrumként illetve apocentrumként hivatkozunk rájuk.
| Központi test | Közelpont | Távolpont |
|---|---|---|
| Galaxis | Perigalactikon | Apogalactikon |
| Csillag | Periasztron | Apasztron |
| Fekete lyuk | Perimelasma/Perinigricon | Apomelasma/Aponigricon |
| Nap | Perihélium | Aphélium |
| Föld | Perigeum | Apogeum |
| Hold | Periselene/Pericynthion/Perilune | Aposelene/Apocynthion/Apolune |
| Jupiter | Perijove | Apojove |
| Szaturnusz | Perisaturnium | Aposaturnium |
Az apszispontokat összekötő egyenes az apszisvonal. Elliptikus pálya esetén a két apszispont távolsága a pálya nagytengelyét adja meg, amelynek a fele az egyik pályaelem.
Etimológia
A perihélium és az aphélium szavakat Johannes Kepler[1] alkotta meg a Nap körül keringő égitestek leírására. A peri (görögül: περί, közel) és az ap (görögül: ἀπό, távol valamitől) görög szavakat bővítette ki a Nap szóval (görögül: ἥλιος).[2]
Jegyzetek
 | Ez a csillagászati vagy űrkutatási tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |