Boróka (növénynemzetség)

A nemzetség alapvetően holarktikus, de képviselői az egész északi féltekén: az Egyenlítő körüli hegyvidékektől az Arktiszig előfordulnak. Egy faja: a közönséges boróka (Juniperus communis) a Kárpát-medencében is gyakori. A mérgező nehézszagú boróka (Juniperus sabina) főleg templomkertekben nő, további négy faj jóval ritkább.

Örökzöld; az egyes fajok fák vagy cserjék; leveles ágacskáik szögletesek vagy hengeresek. Többnyire kétlaki; a hím- és nőivarú egyedeknek gyakran még az alakja is különbözik. Egyes fajok egyértelműen elfekvőek, de a legtöbbnek elfekvő és oszlopos növésű típusa is van: utóbbiból gyakran kertészeti változatokat nemesítenek ki.

Kétféle levele van:

• a fiatal tűlevelek
• és a kifejlett pikkelylevelek.

A két levélfajta aránya fajonként más és más.

Virágai nem feltűnőek. Termésszerű képződménye az elhúsosodott falú tobozbogyó.

A különféle tájakról származó borókák hazánkban nagyon különböző módon viselkedhetnek, az egyes növények igényei fölöttébb különbözőek lehetnek. A szennyezett levegőt általában rosszul tűrik, emellett gyakran tetvesednek, atkásodnak. Fényigényesek.

A kis-ázsiai fajok jól tűrik a szárazságot. Ivartalanul a megújított anyatövekről hajtásdugványokkal jól szaporítható. Termése egy–két év alatt érik be.

Fája kemény, de könnyen munkálható. Mivel sok benne az olaj és a gyanta, a rovarkártevőknek ellenáll.

A nemzetség több faja fűszer- és gyógynövény, mások viszont mérgezőek. Legtöbbet használt faja a közönséges boróka, amiből borókapárlatok (például borovicska), illetve borókával ízesített szeszek (jenever és gin) készülnek.

A nemzetség mintegy ötven faját két fajcsoportba osztják:

• Juniperus fajcsoport avagy igazi borókák (J. sect. Juniperus):
  • közönséges boróka (Juniperus communis),
  • havasi boróka ~ alhavasi boróka, ~ törpe boróka, (Juniperus sibirica)
  • fövenyboróka (Juniperus conferta Parl.) avagy (Juniperus litoralis Maxim),
  • szír boróka^[1] (szíriai boróka, (Juniperus drupacea Labill.),
  • mandzsu boróka^[1] (Juniperus rigida Sieb. et Zucc.),
  • Juniperus brevifolia,
  • Juniperus cedrus,
  • Juniperus deltoides,
  • Juniperus formosana,
  • Juniperus lutchuensis,
  • Juniperus macrocarpa,
  • Juniperus navicularis,
  • vörös boróka ~ vörös termésű boróka, (Juniperus oxycedrus (Sibth. et Sm.) Ball).
• Sabina fajcsoport avagy lóciprusok (J. sect. Sabina)
  • nehézszagú boróka (Juniperus sabina)
  • Juniperus angosturana,
  • Juniperus ashei,
  • Juniperus barbadensis,
  • Juniperus bermudiana,
  • Juniperus blancoi,
  • Juniperus californica,
  • kínai boróka (Juniperus chinensis),
  • Juniperus coahuilensis,
  • Juniperus comitana,
  • Juniperus convallium,
  • Juniperus coxii,
  • Juniperus davurica,
  • Juniperus deppeana,
  • Juniperus durangensis,
  • görög boróka^[1] ~ görög pikkelyboróka, (Juniperus excelsa M. Bieb.)
  • Juniperus flaccida,
  • Juniperus foetidissima,^[1]
  • Juniperus gamboana,
  • Juniperus gaussenii,
  • henye boróka (Juniperus horizontalis),
  • Juniperus indica,
  • Juniperus jaliscana,
  • Juniperus komarovii,
  • Juniperus monosperma,
  • Juniperus monticola,
  • Juniperus morrisonicola,
  • Juniperus occidentalis,
  • utahi boróka (Juniperus osteosperma, Juniperus utahensis),
  • kínai terülőboróka^[2] (Juniperus × pfitzeriana syn. J. x media; J. chinensis x J. sabina hibrid),
  • föníciai boróka ~ föníciai pikkelyboróka, (Juniperus phoenicea L.)
  • texasi vörösboróka (Juniperus pinchotii),
  • Juniperus polycarpos,
  • Juniperus procera,
  • kúszó boróka ~ japán törpeboróka^[2] (Juniperus procumbens Sieb.)
  • Juniperus pseudosabina,
  • csüngőágú boróka^[1] (Juniperus recurva),
  • Juniperus saltillensis,
  • Juniperus saltuaria,
  • oregoni boróka ~ sziklás-hegységi boróka^[1] (Juniperus scopulorum),
  • Juniperus semiglobosa,
  • törpe boróka (himalájai törpe boróka, Juniperus squamata)
  • Juniperus standleyi,
  • spanyol boróka^[1] (Juniperus thurifera),
  • Juniperus tibetica,
  • virginiai boróka^[1] ~ (Juniperus virginiana),
  • Juniperus wallichiana.

• Magyar nagylexikon IV. (Bik–Bz). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1995. 342. o. ISBN 963-05-6928-0  
• Környezet- és Természetvédelmi Lexikon I. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2002. p. 160–161. ISBN 963-05-7847-6
• A Pallas nagy lexikona
• Borókák
• Nyugat-Magyarországi Egyetem

• Boróka - gyogynovenyek.info