Carcassonne

város Franciaországban

Carcassonne (okcitánul: Carcassona) város Franciaországban. itt található Európa egyik legnagyobb középkori vára.

 A településen világörökségi helyszín található 
Carcassonne
A vár
A vár
Carcassonne címere
Carcassonne címere
Közigazgatás
Ország Franciaország
RégióLanguedoc-Roussillon
MegyeAude
PolgármesterGérard Larrat (2014–2020)
INSEE-kód11069
Irányítószám11000
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség46 218 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség726 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság81–250 m
Terület65.08 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 43° 12′ 57″, k. h. 2° 21′ 05″, k. h. 2° 21′ 05″
Carcassonne weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Carcassonne témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Chateau Comtal

Fekvése

Franciaország déli részén, Languedoc-Roussillon régióban található. Aude megye székhelye.

Története

Az Aude folyó partján már időszámításunk előtt hat évszázaddal éltek emberek, és a rómaiak is építettek erődöt a folyópart bal oldalán magasodó hegyen. A birodalom bukása után előbb a vizigótok, majd 725-ben a szaracénok foglalták el, és mindegyik tovább erődítette a hegytetőt. 759-ben a Frank Birodalom szerezte meg, de igazi jelentősége csak akkor lett, amikor a 12. században a toulouse-i grófok hűbéresei, a Trencavel bárók birtokába került. Ők jelentős várrá építették ki az erődítést.

A dicsőség nem sokáig tartott. A 12. század végén, a 13. század elején a mai Franciaország déli része nagyrészt csatlakozott a katár eretnekséghez, és a pápa felszólítására a francia királyok büntető hadjáratot indítottak ellenük. A keresztesek 1209-ben Carcassonne-t kéthetes ostrommal el is foglalták, mert a várvédőknek elfogyott a vizük. A mindössze 24 éves Raymond-Roger Trencavel báró az egyik vártoronyban fogolyként fejezte be életét, a vár pedig Montfort báróságának székhelye, majd királyi birtok lett. Az aragóniai királyság előretörésének megakadályozására Szent Lajos és Merész Fülöp kezdték meg a vár erősítését. Ekkor épültek fel a kettős falrendszer tornyai, ekkor alakították át szinte bevehetetlen erőddé az egyetlen kocsibejáratot. Szent Lajos lebontatta a vár tövébe települt falut is, a lakosokat kényszerrel költöztették át az Aude túlsó partjára. Szép Fülöp idején fejezték be a megrongált román templom átalakítását gótikus katedrálissá. A várat azonban ezt követően nem fenyegette különösebb veszély, és jelentősége lecsökkent. A 17. századra már erősen megromlott az épület állaga, a 19. század közepén pedig határozat született lebontásáról. Ekkor indított országos akciót Prosper Mérimée a vár megmentésére, ezt egy helyi régész, J.-P. Cross-Mayrevieille vezette, s végül Viollet-le-Duc kapott megbízást a helyreállítására. A vár sokak szerint túl szépre, a középkorinál is középkoribbra sikeredett, de ez csak részben igaz, a középkor e szerelmese megtartotta a vár minden elemét, egykori rajzok alapján végezte a munkákat, s végeredményben megmentette az enyészettől Franciaország egyik legjelentősebb középkori várát.

Demográfia

ÉvLakosság
179310 400
180015 219
180614 985
182115 752
183120 997
184121 333
184621 607
185129 298
185619 915
ÉvLakosság
186120 644
186622 173
187224 407
187625 971
188127 512
188629 330
189128 235
189637 035
ÉvLakosság
190130 720
190630 976
191130 689
192129 314
192633 974
193134 921
193633 441
194638 139
ÉvLakosság
195437 035
196240 897
196843 616
197542 154
198241 153
199043 470
199943 950
200646 639

Látnivalók

Carcassonne
Porte Narbonnaise
Basilique St-Nazaire
  • A vár – valóban óriási, a kettős fal kerülete csaknem 3 kilométer, a külső 1672, a belső 1287 méter. A falakat csaknem ötven torony védelmezi, a külső falon 14, a belsőn 24 s ehhez járulnak még a Chateau Comtal, a legbelső, megerősített bárói palota tornyai. A falakon belül épségben maradt meg belső vár települése. Ma is laknak ezen a területen, noha a házak jó része ma a turisztikai funkciót tölt be, üzletek, emléktárgy-boltok, étkezők.
  • Porte Narbonnaise – a település főbejárata. A városkapuk közül a nyugati oldalon a Porte d’Aude csak keskeny, meredek lépcsőn megközelíthető gyalogos bejárat volt, könnyen védhető. A fő forgalom akkor is, ma is a keleti oldal Narbonne irányába nyíló hatalmas, megerősített kapuján bonyolódott le. Teraszos félkör alakú védmű, barbakán vigyázza a bejáratot, a belső falnál pedig két hatalmas erős torony. A két torony ma ideiglenes kiállítások céljaira szolgál.
  • Chateau Comtal – a váron belüli vár, a tornyokkal megerődített bárói kastély a római erődítés alapjaira épült a 12. században, ezt erődítették meg Szent Lajos mesterei, akik várárokkal vették körül és bejárata elé újabb barbakánt, félkör alakú védművet építettek. A vár meglehetősen üres, alsó részében kőtár van. A belső díszudvar, a Cour d’Honneur déli oldalán egymás felett látható a három szinten a román, a gótikus és a reneszánsz építkezés emléke. Sokkal szebb a délnyugati sarokban levő udvar, a Cour du midi, amely fölé egy szögletes torony, az erőteljes Tour de Guet magasodik. Ennek belsejében lépcső vezet fel az erődítések rendszerére. A nyugati falszakaszon a várkastélytól délre van egy másik torony, a Tour de la Justice, az egyik legrégebbi torony. A Porte d’Aude keskeny kapujánál, pedig a Tour de l’Inquisition melynek alsó szintjét börtönnek használták, de nem eretnekeket zártak oda, hanem egyházi személyeket.[2] Az eretnekek számára fenntartott börtön, a „fal”-nak nevezett különálló, elszigetelt épület a folyó és a városfal között állt.[2] A Tour de l’Éveque szögletes tornya összeköti a külső és a belső falrendszert, korábban ezen a területen kezdődtek a várostól délnyugati irányban kialakított egyházi birtokok.
  • Basilique St-Nazaire – a falakon belül a 11. században épült fel a román templom, amelyet 1096-ban II. Orbán pápa szentelt fel. Ebből ma csak a háromhajós első rész áll, a kereszthajó és a szentély már a gótika jegyében épült a 13-14. században. Ideiglenesen itt temették el a vár egykori parancsnokát, az albigensek elleni keresztes hadjárat egyik résztvevőjét Simon de Montfort-ot.
  • Musée des Beaux-Art – szépművészeti múzeum, ahol többek között Rigaud, Courbet és Jaques Gamelin festményei is megtalálhatók.

Testvérvárosok

Jegyzetek

Források

  • Panouillé, Jean-Pierre. La Cité di Carcassonne. Paris: Éditions du patrimoine (2001). ISBN 2-85822-544-3 

Külső hivatkozások