Csun-csiu
A Csun-csiu () (Tavasz és ősz) ókori kínai történeti mű, amelyről a Keleti Csou ()-dinasztia első fele, az i. e. 722-től - i. e. 481-ig terjedő időszak a nevét is kapta. Egyike a legjelentősebb és legkorábbi történeti műveknek, amely Lu 鲁 állam egymást követő tizenkét fejedelmének (kung () 公) uralkodás alapján, kronologikus sorrendben tárgyalja a kínai ókor majd két és fél évszázadának történetét. A hagyomány Konfuciusznak tulajdonítja a szerzőségét, épp ezért a konfuciánus kánont alkotó Öt klasszikus egyike. A történelem során, még az ókorban öt kommentár is született hozzá, melyek közül három ma is létezik. A leghíresebb és legfontosabb kommentárja a Co csuan () 《左傳》.[1]
| Csun-csiu () | |
 | |
| A Csun-csiu () egyik hagyományos kiadásának első oldala. | |
| Szerző | Konfuciusz |
| Eredeti cím | Csun-csiu () 春秋 |
| Ország | Lu-fejedelemség (ókori Kína) |
| Nyelv | klasszikus kínai nyelv |
| Téma | Kína történelme a Tavasz és ősz korszak idején |
| Műfaj | történetírás |
| Kiadás | |
| Kiadás dátuma | i. e. 5. század |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csun-csiu () témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Átírási segédlet | |
| Csun-csiu | |
| Kínai átírás | |
| Hagyományos kínai | 春秋 |
| Egyszerűsített kínai | 春秋 |
| Mandarin pinjin | Chūnqiū |
| Wade–Giles | Ch'un1-ch'iu1 |
Címe
A mű címében szereplő két írásjegy, a 春 csun () és a 秋 csiu () jelentése: „tavasz és ősz” vagy „tavaszok és őszök”, ami így együtt, metonímiát alkotva az évszakok egymást követő váltakozására utal, és így az „év” vagy „esztendők” jelentéssel rendelkezik.A kínai történelemmel, irodalommal kapcsolatos magyar nyelvű könyvek, tanulmányok hivatkozásaiban általában a Tavasz és ősz[2], Tavasz és ősz krónikája, vagy Tavaszok és őszök krónikája[3] címen fordítják.
Csun-csiu ()ból magyarul egyelőre csak két rövidebb szemelvény olvasható, amelyet a Co csuan () tartalmaz Csongor Barnabás és Hamar Imre fordításában.[4]
Szerzősége, keletkezési kora
A híres konfuciánus filozófus, Meng-ce () (i. e. 372–i. e. 289) volt az első, aki azt állította, hogy a Csun-csiu () szerzője maga Konfuciusz. A Konfuciusznak tulajdonított további négy művel együtt be is sorolták a konfuciánus kánonba, és Kína legnagyobb, legjelentősebb bölcsének szerzőségét egészen a 20. századig nem is kérdőjelezték meg. A szöveg modern kori kutatói azonban inkább hajlanak arra az álláspontra, hogy jól lehet, Konfuciusznak jelentős szerepe volt a szöveg végleges megformálásába, de feltehetően a már korábban létezett Lu állambeli krónikák, történeti feljegyzések összevonásával, egybe szerkesztésével jött létre.[5]
Kommentárjai
Mivel az eredeti mű nyelvezete rendkívül tömör és szikár ezért az értelmezéséhez rendkívül hasznosak a korai kommentárok, szövegmagyarázatok. A legkorábbi bibliográfiák tanúsága szerint a krónikához eredetileg öt különböző szerző is készített kommentárt.
- Cou () kommentárja (Cou si csuan () 《鄒氏傳》) 11 kötet (csüan () 卷)
- Csia si () kommentárja (Csia si csuan () 《夾氏傳》) 11 kötet
- Kung Jang () kommentárja (Kung Jang csuan () 《公羊傳》) 11 kötet
- Ku Liang () kommentárja (Ku Liang csuan () 《榖梁傳》) 11 kötet
- Co si () kommentárja (Co si csuan () 《左氏傳》) 30 kötet
A Co ()-féle kommentár mellett máig fennmaradt és ismert az i. e. 2. században összeállított Kung Jang ()- (公羊) és a Ku () Liang- (穀梁) féle kommentár is. Ezeket ma együtt a „Tavasz és ősz három kommentárja” néven emlegetik. A másik két kommentár elveszett, csak a szerzőjük neve ismert: Cou si () (鄒氏) és Csia si () (夾氏).[6]
Tartalma, szerkezete
A Csun-csiu () a Keleti Csou ()-dinasztia első felének, az i. e. 722-től - i. e. 481-ig terjedő időszakának, vagyis a mű címe után később elnevezett Tavasz és ősz korszak történetét dolgozza fel kronologikus sorrendben, Konfuciusz szülőföldje, Lu 鲁 állam egymást követő tizenkét fejedelmének (kung () 公) uralkodása alapján. A nyelvezete rendkívül tömör, száraz, lakonikus, csupán a puszta tényeket közli, minden különösebb magyarázat nélkül.[7] A mintegy 16-18 ezer írásjegy terjedelmű szöveg ilyen és ehhez hasonló passzusokból épül fel:
„(I. e. 683-ban) tavasszal, a királyi naptár első hónapjában a fejedelem (kung ()) vereséget mért Csi () seregére Csangsao ()ban.[8]”
A Csun-csiu () teljes szövegében jól érezhető a szándékolt moralizálás, amely azt a célt szolgálja, hogy szemléletesen, sőt kényszerítő módon megmutassa az olvasónak az erény ideálját és a bűn megtestesülését, azoknak a sikereit, akik a „helyes úton” jártak és azoknak a dicstelen bukását, akik a hamis utat választották.[9]
Jegyzetek
Irodalom
- ↑ Cheng 1993: Anne Cheng. "Ch'un ch'iu 春秋, Kung yang 公 羊, Ku liang 穀 梁 and Tso chuan 左 傳". In Michael Loewe (szerk.). Early Chinese Texts: A Bibliographical Guide. The Society for the Study of Early China and the Institute of East Asian Studies, University of California. pp. 67–76. ISBN 1-55729-043-1
- ↑ Csongor-Hamar 1999: Csongor Barnabás - Hamar Imre. "Szemelvények a Co-csuanból. (A Tavasz és Ősz krónikának Co mestertől való kommentárjaiból)". In: Kínai-Magyar Irodalmi Gyűjtemény. II/3. Balassi Kiadó, Budapest 1999. ISBN 963 506 304 0
- ↑ Fung 2003: Fung Yu-lan: A kínai filozófia rövid története, (Szerk.: Derk Bodde; Ford.: Antóni Csaba.) Budapest: Osiris Kiadó, 2003. ISBN 963-389-479-4
- ↑ Kósa 2013: Kósa Gábor: „Konfuciusz és a Lunyu”. In Kósa Gábor - Várnai András (szerk.): Bölcselők az ókori Kínában. Magyar Kína-kutatásért Alapítvány, Budapest 2013. pp. 38–64. ISBN 978-963-284-374-2
- ↑ Tőkei 1960: Tőkei Ferenc - Miklós Pál: A kínai irodalom rövid története. Gondolat Kiadó, Budapest 1960
- ↑ Vasziljev 1977: Vasziljev, L. Sz.: Kultuszok, vallások és hagyományok Kínában. Budapest: Gondolat Kiadó, 1977. ISBN 963 280 475 9
Források
- Chunqiu Zuozhuan A Co csuan () eredeti szövege James Legge angol fordításával
