Fővárosi Önkormányzat

A Fővárosi Önkormányzat 1990. évi LXV. törvényében szabályozott feladat- és hatáskörei:^[1]

• meghatározza a főváros városfejlesztési és városrehabilitációs programját, valamint általános rendezési tervét;
• megalkotja Budapest városrendezési szabályzatát; rendeletében védetté nyilvánítja a főváros városképe, történelme szempontjából meghatározó épített környezetét;
• ellátja a lakásgazdálkodással kapcsolatos feladatokat (elkészíti a lakásépítési és lakásrehabilitációs tervet és összehangolja megvalósítását, meghatározza a lakásépítés támogatásának rendszerét);
• létrehozza az önkormányzati tulajdonú lakásokra vonatkozó lakbérövezeteket, dönt a lakbérmegállapítás és a lakásfenntartási támogatás elveiről, szabályozza az önkormányzati lakáshoz jutás és az önkormányzati tulajdonú lakások cseréjének feltételeit;
• gondoskodik a katasztrófamegelőzés és -elhárítás önkormányzati feladatainak ellátásáról;
• gondoskodik az egy kerületet meghaladó víz-, egészséges ivóvíz-, gáz-, távhőszolgáltatási, vízrendezési, szenny- és csapadék-vízelvezetési, szennyvíztisztítási feladatokról;
• közreműködik a főváros energiaellátásának, közvilágításának biztosításában, gondoskodik a főváros ár- és belvízvédelméről, ennek körében különösen a főváros ár- és belvízvédelmi létesítményei fenntartásáról, fejlesztéséről;
• gondoskodik a hulladékártalmatlanítás önkormányzati feladatainak ellátásáról, biztosítja a településtisztaságot, gondoskodik a települési kommunális szilárd és folyékony hulladék gyűjtéséről, elhelyezéséről, ártalmatlanításáról és hasznosításáról, kijelöli az elhelyezéshez szükséges lerakóhely területét;
• kijelöli a köztemetők létesítésére, bővítésére alkalmas területet, gondoskodik a tulajdonát képező köztemetők fenntartásáról, üzemeltetéséről;
• ellátja a főváros tömegközlekedési és forgalomtechnikai feladatait, kijelöli a főútvonalakat, a tömegközlekedés által igénybe vett útvonalakat;
• rendeletében szabályozza a főváros parkolási és parkolásgazdálkodási rendszerét, a kiemelten védett és védett parkolási övezeteket, az alkalmazható várakozási díjak megállapítását, a közterülethasználatot és a közterület rendjét, a közterületfelügyelet szervezetét és feladatait;
• gondoskodik az egynél több kerületet, illetőleg a főváros területét is meghaladó ellátási kötelezettség körében: a középiskolai, a szakiskolai és a kollégiumi ellátásról, ha a feladat ellátását a kerületi önkormányzat nem vállalja;
• gondoskodik az egynél több kerületet, illetőleg a főváros területét meghaladó, a nemzeti és etnikai kisebbségi oktatási, nevelési és kulturális feladatok ellátásáról

A Fővárosi Közgyűlés

A Fővárosi Közgyűlés az elnöki feladatokat is ellátó főpolgármesterből és választott önkormányzati képviselőkből (fővárosi képviselők) áll. A fővárosi képviselők száma 1990–94 között 88, 1994–2010 között 66 volt, 2010-től 33-ra csökkent. 2010-ig Budapest választópolgárai 66 fővárosi képviselőt pártlistákon, arányos rendszerben választottak, 4%-os mandátumszerzési küszöb mellett. 1994 előtt az akkori 22 fővárosi kerület képviselő-testületei egy-egy további fővárosi képviselőt (kerületi küldöttek) választottak, akiknek jogállása megegyezett a pártlistákon választottakéval.

Az 1990-es magyarországi önkormányzati választást követően megalakult közgyűlés szavazatainak eredményeként az utolsó tanácselnök Bielek Józsefet az SZDSZ jelöltjeként induló Demszky Gábor váltotta a főpolgármesteri poszton, aki 2010-ig négy önkormányzati választást nyert meg.

Az 1994-es magyarországi önkormányzati választástól kezdve a főváros lakossága a közgyűlés tagjai mellett a főpolgármester személyére is közvetlenül szavazhatott.

Az önkormányzati választási rendszer 2010-es átalakítása során a közgyűlésbe választott képviselők számát a főváros népességéhez képest határozzák meg, minden 50 ezer lakosra számítva egyet, így 2010-ben 33 képviselőt választottak. A mandátumszerzési küszöb is megváltozott, 4%-ról 5%-ra, közös lista esetén pedig 10%-ra, illetve kettőnél több szervezet közös listája esetén 15%-ra nőtt.

A 2010-es önkormányzati választáson Tarlós Istvánt választották meg főpolgármesternek a Fidesz–KDNP pártszövetség jelöltjeként, és e pártok közös listája 17 mandátummal megszerezte a képviselői helyek többségét is. A MSZP-nek 10, az LMP-nek és a Jobbiknak 3-3 képviselője lett.

A 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól módosította a Fővárosi Közgyűlés összetételét. A közgyűlésben helyet kaptak a kerületek polgármesterei is.

• 2011. évi CLXXXIX. törvény, 22. §, (3a) A fővárosi közgyűlés tagjai a főpolgármester, a fővárosi kerületek polgármesterei, valamint a fővárosi kompenzációs listáról mandátumot szerző kilenc képviselő.

A 2014-es önkormányzati választáson Tarlós Istvánt újraválasztották Budapest főpolgármesterének, szintén a Fidesz–KDNP pártszövetség jelöltjeként. A kormánypártok a 23 kerületből 17 kerületben nyerték meg a polgármester választást, így a főpolgármesterrel és 2 kompenzációs listás képviselővel 20 mandátumot szereztek. Az ellenzéki pártok közül az MSZP 5, a DK és az Együtt–PM szövetség 2, a Jobbik, az LMP és az MSZP–DK–Együtt–PM szövetség 1 mandátumot szerzett. Ezen felül 1 képviselő a Civil Szervezetek támogatásával került be a közgyűlésbe.

A 2019-es önkormányzati választáson Karácsony Gergelyt választották meg Budapest főpolgármesterének, a Momentum–DK–MSZP–Párbeszéd–LMP szövetség jelöltjeként. A szövetség polgármester jelöltjei a 23 kerületből 14-ben győzedelmeskedtek. A fennmaradó 9 kerületből 7-ben a Fidesz–KDNP polgármester jelöltje, 2-ben pedig független jelölt győzött, azok is fideszes támogatással. A fővárosi közgyűlésben a Fidesz–KDNP 13, az MSZP 7, a DK és a Momentum 4, a Párbeszéd pedig 2 mandátumot szerzett, továbbá 3 képviselő egyetlen frakcióhoz sem csatlakozott.

A Fővárosi Közgyűlés összetétele (2019–)[2]
Főpolgármester Karácsony Gergely (Momentum–DK–MSZP–Párbeszéd–LMP)
Kompenzációs listás képviselők			Polgármesterek
Bagdy Gábor	Fidesz–KDNP		I. kerület	Váradiné Naszályi Márta	Momentum–DK–MSZP–Párbeszéd–LMP
Dódity Gabriella	Fidesz–KDNP		II. kerület	Örsi Gergely	Momentum–DK–MSZP–Párbeszéd–LMP
Hassay Zsófia	Fidesz–KDNP		III. kerület	Dr. Kiss László	Momentum–DK–MSZP–Párbeszéd–LMP
Ughy Attila	Fidesz–KDNP		IV. kerület	Déri Tibor	Momentum–DK–MSZP–Párbeszéd–LMP
Rozgonyi Zoltán	Fidesz–KDNP		V. kerület	Szentgyörgyvölgyi Péter	Fidesz - KDNP
Wintermantel Zsolt	Fidesz–KDNP		VI. kerület	Soproni Tamás	Momentum–DK–MSZP–Párbeszéd–LMP
Tüttő Kata*	Momentum–DK–MSZP–Párbeszéd–LMP		VII. kerület	Niedermüller Péter	Momentum–DK–MSZP–Párbeszéd–LMP
Élő Norbert	Momentum–DK–MSZP–Párbeszéd–LMP		VIII. kerület	Pikó András	Momentum–DK–MSZP–Párbeszéd–LMP
Havasi Gábor	Momentum–DK–MSZP–Párbeszéd–LMP		IX. kerület	Baranyi Krisztina	Momentum–DK–MSZP–Párbeszéd–LMP
			X. kerület	Kovács Róbert Antal	Fidesz–KDNP
			XI. kerület	László Imre	Momentum–DK–MSZP–Párbeszéd–LMP
			XII. kerület	Pokorni Zoltán	Fidesz–KDNP
			XIII. kerület	Dr. Tóth József	Momentum–DK–MSZP–Párbeszéd–LMP
			XIV. kerület	Horváth Csaba	Momentum–DK–MSZP–Párbeszéd–LMP
			XV. kerület	Cserdiné Németh Angéla	Momentum–DK–MSZP–Párbeszéd–LMP
			XVI. kerület	Kovács Péter	Fidesz–KDNP
			XVII. kerület	Horváth Tamás	Fidesz–KDNP
			XVIII. kerület	Szaniszló Sándor	Momentum–DK–MSZP–Párbeszéd–LMP
			XIX. kerület	Gajda Péter	Momentum–DK–MSZP–Párbeszéd–LMP
			XX. kerület	Szabados Ákos	Független
			XXI. kerület	Borbély Lénárd László	Fidesz–KDNP
			XXII. kerület	Karsay Ferenc	Fidesz–KDNP
			XXIII. kerület	Bese Ferenc	Független
* Főpolgármester-helyettes

A közgyűlés feladatai

A Fővárosi Közgyűlés a Fővárosi Önkormányzat legfőbb szerve, szinte valamennyi önkormányzati hatáskört elsődlegesen e testület gyakorol, ez alól kivétel csak törvényben írható elő. A közgyűlés a törvények keretei között külön rendeletben (Szervezeti és Működési Szabályzat, SZMSZ) szabályozza az önkormányzat szervezeti és működési rendjét, ebben egyes hatáskörök gyakorlását átruházhatja a főpolgármesterre vagy saját bizottságaira. A közgyűlés fogadja el az önkormányzat éves költségvetését, rendeleteivel pedig széles körben szabályozza a város életének különböző kérdéseit.

A főpolgármester és helyettesei

Bővebben: Budapest főpolgármestere

Budapest főpolgármestere az önkormányzatnak a város polgárai által választott vezetője. A főpolgármester tagja és egyúttal elnöke a Fővárosi Közgyűlésnek, képviseli az önkormányzatot, a főjegyző közreműködésével irányítja a Főpolgármesteri Hivatalt.

A főpolgármester-helyettesek a főpolgármester segítői, az általa meghatározott feladatokat látják el az önkormányzat vezetésében, akadályoztatása esetén pedig helyettesítik őt. A Fővárosi Közgyűlés a főpolgármester javaslata alapján titkos szavazással választja meg az egy vagy több főpolgármester-helyettest. A javaslat köti a közgyűlést, tehát csak a főpolgármester által javasoltakra lehet szavazni, a megválasztáshoz a közgyűlés tagjai többségének igen szavazata szükséges. A 2010-es önkormányzati választásig főpolgármester-helyettest csak a közgyűlés tagjai közül lehetett választani, azóta a főpolgármester bárkit javasolhat e tisztségre. A főpolgármestert a Fővárosi Közgyűlés elnöki tisztségében azonban csak olyan főpolgármester-helyettes helyettesítheti, aki maga is tagja a közgyűlésnek. A főpolgármester-helyettesek számát a törvény csak annyiban határozza meg, hogy mindig lennie kell legalább egynek a közgyűlés tagjai közül, számuk általában 3 és 5 közötti.

A közgyűlés bizottságai

A Fővárosi Közgyűlés döntéseit a tagjaiból és a frakciók által javasolt nem képviselő szakértőkből alakult bizottságok készítik elő. A Fővárosi Önkormányzat az egyetlen az országban, melynek a törvény megengedi a személyi döntések egy részének átruházását bizottságaira, így a Főváros tulajdonában álló cégek (például BKV) vezetőit, igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjait valamint a fővárosi önkormányzati intézmények vezetőit általában a Közgyűléstől kapott felhatalmazás alapján (átruházott hatáskörben) az állandó bizottságok választják meg, illetve nevezik ki.

A Főpolgármesteri Hivatal, a főjegyző és az aljegyzők

A Fővárosi Közgyűlés az önkormányzati döntések előkészítésére és végrehajtására valamint egyéb feladatokra egységes hivatalt működtet Főpolgármesteri Hivatal elnevezéssel.

A Főpolgármesteri Hivatalt a főpolgármester irányítása mellett a főjegyző vezeti, akit a közgyűlés pályázat alapján, határozatlan időre nevez ki. A tisztség betöltésének feltétele a jogi végzettség. A közgyűlés a főjegyzőre vonatkozó szabályok és feltételek szerint legalább egy, legfeljebb három aljegyzőt is kinevez, akik a főjegyzőt segítik feladatai ellátásában.

Az önkormányzat szerveinek tevékenysége fölött a törvényességi felügyeletet Budapest Főváros Kormányhivatala^[4] végzi.

• A Fővárosi Önkormányzat honlapja
• A Fővárosi Önkormányzat tordasi Értelmi Fogyatékosok Otthonának honlapja: www.minosegtordas.hu