Járvány
Az epidemiológiában járványnak nevezik azt a egészségügyi jelenséget, amikor egy ismert betegség adott területen, adott idő alatt átlagosnál jóval nagyobb létszámú embert érint. A járvány mértékét leginkább a szóban forgó betegség terjedési együtthatója, lappangási időszaka illetve kezelhetősége határozza meg. A megelőzéshez gyakran alkalmazzák a karanténba helyezés módszerét. A hatóságok által meghatározott izolálási és fertőtlenítési szabályokat a hatósági tisztiorvosok koordinálják és tartatják be.
.jpg)
Ismertebb járványok
- Az elmúlt századokban különös veszélyt jelentettek a nagyon ragályos fekete himlő járványok.[1]
- Leprajárványok gyakran előfordultak a történelem során, különösen háborúk mellékhatásaként, az érintetteket gyakran élethosszig tartó karanténba helyezték.
- Napjainkban nagy figyelmet fordítanak világszerte az influenza ebola, a malária, a SARS, a Covid19 és az AIDS betegségek járványainak leküzdésére.
Pestisjárványok
A középkorban többször kitört pestis avagy a hatalmas erővel dühöngő "fekete halál" megváltoztatta a kontinensek történelmi arculatát, „megrendült a vallásos hit, a társadalmi rend, a középkori statikus világkép, meglazultak a családi kapcsolatok, megszűnt a közbiztonság, a városi közigazgatás, az áruforgalom; a városok túlélői a teljes aszkézis és a féktelen hedonizmus között hányódtak ide-oda. A halál képe mindent beárnyékolt, s a carpe diem vigasza felett ott lebegett a memento mori fenyegetése. Egyetlen haláltánc volt az élet, mivel akkor a halál nem volt társadalmi tabu, mint korunkban.”[2]
Kutatások szerint az egymást követő hullámokban bekövetkezett pestisjárványok terjedése a selyemúton keresztül történt. A kórokozó egy Közép- és Belső-Ázsiában honos rágcsálón, a futóegéren (Rhombomys opimus) megtelepedő bolhán keresztül jutott Európába. A bolha a selyemút mentén közlekedő selyemszállító karavánokkal együtt utazott nyugat felé,[3][4][5] a rendszerint rossz korabeli higiéniai körülmények között jóval nagyobb pusztítást okozott, mint Ázsiában.
| „ | Legtöbbször a betegség anélkül támadta meg az embereket, hogy azok Felismerték volna mi is történik, akár egy vízió vagy egy álom. A betegség lefolyása a következő volt: Először a betegnek hirtelen magas láza lett, néha rögtön a felkelés után, máskor minden előzmény nélkül. A beteg testének szinte nem változott, és tapintásra sem érződött melegebbnek, mint ahogy az láz esetén megszokott, nem volt semmilyen gyulladásra utaló nyom. A láz erőtlenséget/gyengeséget okozott, de estére sem maga a beteg, sem kezelőorvosa nem gyanakodott semmi veszélyre. | ” |
| – Prokopiosz (500 körül–585 körül; jogász, szónok, történetíró): A háborúk története I. [6] | ||
Covid19-járvány
.jpg)
Influenzajárványok
A modern korban az 1918–1919-es spanyolnátha járvány pandémia volt, és a 2003-ban lezajlott, a SARS-CoV koronavírus okozta SARS világjárvány vagy a 2019 decemberében kitört Covid19-pandémia szintén több kontinensre terjedt ki. A Magyar Tudományos Akadémia tudósai szerint megfelelő nemzetközi tudományos és járványügyi felkészültséggel minimalizálható a járványok hatása.[7]A számtalan szakmai díjjal kitüntetett BlueDot nevű szoftver fejlesztői azt ígérik, hogy az emberi és a mesterséges intelligencia és az elérhető ember- és állatorvosi, illetve növényvédelmi és járványtani adatbázisok információi segítségével az egész világon meg lehet óvni az embereket a fertőző betegségektől.[8]
Új járványok kitörését befolyásoló tényezők
.gif)
- Mezőgazdasági gyakorlatban bekövetkezett változások
- Társadalomban és emberekben bekövetkezett változások
- Szegényes népegészségügyi állapot (alultápláltság, AIDS magas elterjedtsége)
- Kórházak és orvosi beavatkozások
- A kórokozók evolúciója (rezisztencia, megnövekedett fertőzőképesség)
- Vízkészletek, élelmiszerek szennyezettsége
- Nemzetközi utazások
- Egészségügyi programok hibái, eredménytelensége
- Nemzetközi kereskedelem
- Éghajlatváltozás
A legnagyobb járványok
A legnagyobb ismert járványok a történelemben, a halálos áldozatok számát tekintve.
| No. | Járvány/pandémia neve | Kórokozó | Halálos áldozatok száma | Áldozatok a globális népesség arányában | Regionális népesség arányában | Év | Hely |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1 | Fekete halál | Bubópestis | 75–200 millió | 17–54% [9] | 30–60%-a az európai népességnek[10] | 1346–1353 | Európa, Ázsia, Észak-Afrika |
| 2 | Spanyolnátha | Influenza A/H1N1 | 17–100 millió | 1–5,4%[11][12] | – | 1918–1920 | világszerte |
| 3 | Iusztinianoszi pestisjárvány | Bubópestis | 15–100 millió | 7–30% | 25–60%-a az európai népességnek[13] | 541–549 | Észak-Afrika, Európa, Nyugat-Ázsia |
| 4 | HIV/AIDS epidémia | HIV/AIDS | 43 millió (2024 elején) | kb. 0,5% [14] | – | 1981–máig[15] | világszerte |
| 5 | Covid19-pandémia | COVID-19 | 7–21 millió[16][17] | 0.1–0,46%[18] | – | 2019–máig | világszerte |
| 6 | Harmadik pestisjárvány | Bubópestis | 12–15 millió | [19] | – | 1855–1960 | világszerte |
| 7 | Cocoliztli epidémia (1545–1548) | Cocoliztli, azonosítatlan kórokozó | 5–15 millió | 1–3% | 27–80%-a a mexikói népeeségnek[20] | 1545–1548 | Mexikó |
| 8 | Antoninusi járvány | fekete himlő vagy kanyaró | 5–10 millió | 3–6%[9] | 25–33%-a a római birodalom népességének[21] | 165–180 (possibly up to 190) | Római Birodalom |
| 9 | 1520. évi mexikói himlőjárvány | himlő | 5–8 millió | 1–2% | 23–37%-a a mexikói népességnek[20] | 1519–1520 | Új-Spanyolország |
| 10 | 1918–1922-as oroszországi tífuszjárvány | tífusz | 2–3 millió | 0.1–0.16%[12][22] | 1–1.6%-a az orosz népességnek[23] | 1918–1922 | Oroszország |
| 11 | 1957–1958-as influenza járvány | Influenza A/H2N2 | 1–4 millió | 0.03–0.1%[18] | – | 1957–1958 | világszerte |
| 12 | hongkongi influenza | Influenza A/H3N2 | 1–4 millió | 0.03–0.1%[18] | – | 1968–1969 | világszerte |
| 13 | Cocoliztli 1576-os járványa | Cocoliztli | 2–2.5 millió | 0.4–0.5%[9] | 50%-a a mexikói népességnek[20] | 1576–1580 | Mexikó |
| 14 | 735–737-os japán himlőjárvány | himlő | 2 millió | 1%[9] | 33%-a a japán népességnek[24] | 735–737 | Japán |
| 15 | 1772–1773-as perzsa pestis | Bubópestis | 2 millió | 0.2–0.3%[9] | [25] | 1772–1773 | Perzsia |
| 16 | Nápolyi pestis | Bubópestis | 1.25 millió | 0.2%[9] | [25] | 1656–1658 | Dél-Itália |
| 17 | 1846–1860-os kolerajárvány | Kolera | 1 millió+ | 0.08%[9] | – | 1846–1860 | világszerte |
| 18 | 1629–1631-os itáliai pestisjárvány | Bubópestis | 1 millió | 0.2%[9] | [25] | 1629–1631 | Itália |
| 19 | 1889–1890-es influenza világjárvány | Influenza (vitatott)[26][27] | 1 millió | 0.07%[9] | – | 1889−1890 | világszerte |
Jegyzetek
Források
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben az Epidemic című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
- 5 rejtélyes járvány a középkorból: van, amelyiknek ma sem tudjuk az okát
- Országos Epidemiológiai Központ
- Mark Honigsbaum: The Pandemic Century One Hundred Years of Panic,Hysteria and Hubris Archiválva 2021. július 12-i dátummal a Wayback Machine-ben, openaccess.city.ac.uk (angolul)
- VILLANÁSOK – A vírusok terjedése , youtube.com
- Benke József: Fertőző járványos betegségek képekben; PTE ÁOK, Pécs, 2011
- Paolo Giordano: Járvány idején; ford. Matolcsi Balázs; Európa, Budapest, 2020
- Tuomas Aivelo: Végtelen paraziták; ford. Bába Laura; Typotex, Budapest, 2021
- Adam Kucharski: A ragály szabályai. Miért terjednek és miért szűnnek meg a járványok?; ford. Horváth Judit; Századvég, Budapest, 2021
- Ureczky Eszter: Kultúra és kontamináció. A járvány metaforái és biopolitikája kortárs regényekben; I.T.E.M. Alapítvány, Budapest, 2021
- Niall Ferguson: Végzet. A katasztrófa politikája; ford. Gebula Judit; Scolar, Budapest, 2021
- Thomas Jordan: A járványokról; ford., jegyz. Magyar László András; Gondolat, Budapest, 2022