Jean Nouvel

Jean Nouvel (Fumel, Lot-et-Garonne, 1945. augusztus 12. –) Pritzker-díjas, Művészeti Wolf-díjas francia építész és formatervező.

Jean Nouvel
Született1945. augusztus 12. (78 éves)[1][2][3][4][5]
Fumel[6]
Állampolgárságafrancia[7]
Foglalkozása
IskoláiÉcole nationale supérieure des Beaux-Arts
Kitüntetései
  • Prix de l'Équerre d'Argent (1987)
  • Grand prix national de l'architecture (1987)
  • Aga Khan Award for Architecture (1987)
  • Francia Köztársaság Művészeti és Irodalmi Rendjének parancsnoka (1990. november 15.)[8]
  • Royal Gold Medal (2001)
  • Praemium Imperiale (2001)[9]
  • Wolf Prize in Architecture (2005)
  • Francia Köztársaság Nemzeti Érdemrendjének tisztje (2006. május 15.)[10]
  • Pritzker-díj (2008)
  • a francia Becsületrend tisztje (2010. július 13.)[11]

A Wikimédia Commons tartalmaz Jean Nouvel témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Életpályája

Jean Nouvel tanulmányait a párizsi École des Beaux-Arts-ban folytatta. Alapító tagja a Mars 1976-nak és a Syndicat de l'Architecture-nek. Aga Khan Award for Architecture díjban is részesült a Arab World Institute munkájáért. A Művészeti Wolf-díjjal 2005-ben tüntették ki. 2008-ban Pritzker-díjat kapott.[12] Rengeteg múzeumban, építészeti központban volt retrospektív kiállítása.[13]

A dél-franciaországi Fumel településen született 1945. augusztus 12-én. Szülei Renée és Roger Nouvel tanárok voltak. Amikor megbukott egy vizsgáján a Bordeaux-i École des Beaux-Arts-ban, Párizsba költözött, ahol díjat is nyert. 1967 és 1970 között Claude Parent és Paul Virilio asszisztenseként kereste pénzét.

Odile Fillion-t vette el feleségül, akitől két fia született: Bertrand, aki Japánban tanult a University of Chiba-n és Pierre, aki színész, producer és a Factoid cég designere. Második feleségétől, Catherine Richard-tól született Sarah nevű lánya. Jelenleg Mia Hagg svéd építésznővel él Párizsban.

2020 júniusában több építésszel, séffel, a gazdasági Nobel-díjasokkal, a nemzetközi szervezetek vezetőivel, készült el a felhívás a mályva gazdaságért („A gazdaság kulturális reneszánszáért”), megjelentette a Corriere della Sera,[14] az El País[15] és a Le Monde.[16]

Jegyzetek

Források

  • Kathleen Kuiper: Jean Nouvel. Encyclopædia Britannica
  • Jean Nouvel. Jean Nouvel. (Hozzáférés: 2016. november 11.)