Kálium-nitrát

A kálium-nitrát a feketelőpor egyik összetevője. Erre különösen az teszi alkalmassá, hogy vízből kristályosítva nem visz magával kristályvizet, így lőpor készítésére alkalmazható többi nitrátvegyülettel ellentétben. A kínai nagy fal építése idején, az i. e. III. században tesznek említést a „kálisalétrom” használatáról, a jelzőtüzek táplálásáról. Nagy mennyiségű ipari előállítását (a Haber-folyamattal) megelőzően a kálium-nitrátot két úton állították elő. Az egyik módszer szerint a bányászható chilei salétromot sócserés reakcióval kálium-nitráttá alakítják. A másik módszer szerint levegőtől elzárt szerves anyagok (trágya stb.) bomlásából származó ammónia és karbamid természetes oxidációja során keletkezett („salétrom telepek”) kristályok összegyűjtése. Ebből vizes oldással a nitrátionok meszes lúgos elválasztásával, majd kálium-karbonát (hamuzsír) oldattal végzett sócsere („kiejtés”) után nyerhető. Műtrágyaként alkalmazva 13-0-44 arányban használva a legelterjedtebb (a műtrágya tömegét tekintve 13% nitrogént, 0% foszfort, 44% káliumot tartalmaz). Elterjedt híresztelések szerint egyes országok kálium-nitrátot adnak a katonáknak, ezáltal csökkentve libidójukat. Kísérletek igazolták, hogy semmiféle ilyen hatást nem vált ki.^[7] Bár a kálium-nitrát hatékony szer a magas vérnyomás kezelésére, ellenben csak igen alacsony vérnyomás okozhat merevedési zavarokat.

• sóképzési reakciók:

${\displaystyle \mathrm {KOH+HNO_{3}\rightarrow KNO_{3}+H_{2}O} }$

${\displaystyle \mathrm {2\;K+2\ HNO_{3}\rightarrow 2\;KNO_{3}+H_{2}} }$

${\displaystyle \mathrm {K_{2}O+2\;HNO_{3}\rightarrow 2\;KNO_{3}+H_{2}O} }$

${\displaystyle \mathrm {2\ KOH+N_{2}O_{5}\rightarrow 2\;KNO_{3}+H_{2}O} }$

${\displaystyle \mathrm {NaNO_{3}+KCl\rightarrow KNO_{3}+NaCl} }$

• kálium-karbonátból:

${\displaystyle \mathrm {K_{2}CO_{3}+2\;HNO_{3}\rightarrow 2\;KNO_{3}+H_{2}O+CO_{2}} }$

• a történelem folyamán sok esetben anafrodiziákumként használták, mint ahogy az 1776 című musical is megemlíti
• műtrágyák egyik összetevője
• rakéta-hajtóanyagként, és egyes füstbombákban is alkalmazzák. A cukorral és kálium-nitráttal készült füstbomba térfogatának 600-szorosát produkálja füst formájában.^[8]
• élelmiszerekben tartósítószerként alkalmazzák E252 néven. Leveles zöldségekben természetes úton is előfordul, ezen kívül megtalálható még sajtokban, húsételekben, pizzákban. A maximum napi beviteli mennyiség 3,7 mg/testsúlykg. Közvetlen egészségügyi kockázata nincs, bár hő és savas környezet hatására kálium-nitritté alakulhat, melyből káros nitrózaminok képződhetnek. Ezeknek rákkeltő hatást tulajdonítanak.^[9]
• cigarettákban az égés folyamatának szabályozásában alkalmazzák
• érzékeny fogakra ajánlott fogkrémekben is megtalálható, bár a hiperszenzitivitást csökkentő hatása nem bizonyított^[10]
• a feketelőpor egyik összetevője, a kén és a szén oxidációját segíti elő, oxidálószer.

• Alan Williams: The production of saltpeter in the middle ages, Ambix, 22 (1975), p. 125-33. Maney Publishing, ISSN 0002-6980.
• International Chemical Safety Card 018402216
• "INSTRUCTIONS FOR THE MANUFACTURE OF SALTPETER" - by Joseph Leconte, professor of chemistry and geology in South Carolina College
• salétromfőzés – Magyar Néprajzi Lexikon