Kis meténg

Kis meténg
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Angiospermatophyta);
Csoport:	Valódi kétszikűek (eudicots);
Osztály:	Kétszikűek (Dicotyledonopsida);
Csoport:	Asteridae;
Csoport:	Euasterids I;
Rend:	Tárnicsvirágúak (Gentianales);
Család:	Meténgfélék (Apocynaceae);
Nemzetség:	Meténg (Vinca);
Faj:	V. minor;
Tudományos név
	Vinca minor; L.
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Kis meténg témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Kis meténg témájú médiaállományokat és Kis meténg témájú kategóriát.

A kis meténg (Vinca minor) a meténgfélék (Apocynaceae) családjába tartozó növényfaj. Más megnevezései: örökzöld meténg, télizöld meténg, kis télizöld.

Élőhelye

Félszáraz-üde gyertyános–tölgyesekben, ligetekben gyakori. Kedveli a párás, védett fekvést.

Elterjedése

Közép-, Nyugat- és Dél-Európa. A Börzsönyben és a Mátrában megtalálható növényfaj.^[1]^[2]^[3]

Jellemzői

Örökzöld, évelő félcserje.

Hajtásai indaszerűen kúsznak, legyökereznek.
Levelei elliptikusak, kopaszak, bőrneműek, fényesek, keresztben átellenes állásúak. Kertészeti fajtái között fehérrel szegélyezett, ill. márványos levelűek is találhatók.
Virága liláskék, öt pártacimpával; a cimpák ferdén csapottak. Kertészeti fajtái között más virágszínűek (fehér, bordó, lila) is megtalálhatók. Április–májusban virágzik.
Termése kettős tüsző.

Ültetve könnyen kivadul.
Mérgező.

Felhasználása

Dísznövényként kertekbe, temetőbe ültetik. Árnyéktűrő, árnyéki gyeppótlónak is alkalmas.
Gyógynövény, drogja a szárított, leveles hajtás (Vincae minoris herba). Több mint 30 alkaloidot tartalmaz, gyógyászatilag jelentősek a vinkamin, izovinkamin és vincin.
Vérnyomáscsökkentő, agyértágító, vizelethajtó hatású. A népi gyógyászatban „vértisztító”, vizelethajtó teakeverékekben és sebgyógyításra használták. Vinkamin alkaloidja kiinduló vegyülete a Cavintonnak.
Márk Gergely sikerrel nemesítette.

Hasonló, rokon fajok

Pusztai meténg (Vinca herbacea)
Nagy meténg (Vinca major)

Jegyzetek

Források

Bertram Münker: Közép-Európa vadvirágai. Budapest: Magyar Könyvklub. 1998. = Természetkalauz, ISBN 963 548 672 3
Bernáth Jenő dr. (szerk.): Vadon termő és termesztett gyógynövények (Mezőgazda Kiadó, 1997)

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1]

[2]

[3]

Search