Labdarúgás a nyári olimpiai játékokon

	Labdarúgás a nyári olimpiai játékokon
Sportág	Labdarúgás
Sportág szövetsége	FIFA
	Versenyszámok
	Olimpiai játékok
	1896; 1900; 1904; (1906); 1908; 1912; 1920; 1924; 1928; 1932; 1936; 1948; 1952; 1956; 1960; 1964; 1968; 1972; 1976; 1980; 1984; 1988; 1992; 1996; 2000; 2004; 2008; 2012; 2016; 2020;
	Érmesek listája
	Érmesek listája

A labdarúgás majdnem az összes nyári olimpia programjában szerepelt. Ez alól az 1896-os és az 1932-es olimpia volt kivétel. Az 1900-as és az 1904-es olimpiai tornát több forrás nem hivatalos versenyszámnak tekinti, mivel ezeket még a FIFA megalakulása előtt írták ki. 1992-ig bezárólag csak férfiaknak rendezték meg a tornát, azonban Atlanta óta a női torna is a program része.

A női tornának köszönhetően 2008. augusztus 21-én az Amerikai Egyesült Államok letaszította a képzeletbeli trónról Magyarországot, mivel a női torna rövid történelme során harmadszor is sikerült elhódítaniuk a trófeát. Ennek köszönhetően átvették a vezetést az összesített éremtáblázaton is.

Habár a mai magyar labdarúgás nem tartozik a világelitbe, köszönhetően az '50-es és '60-as éveknek, Magyarország a második legsikeresebb az olimpiai labdarúgás történetében. 1952 és 1972 között 3 arany-, 1 ezüst- illetve 1 bronzérmet szereztek.

Versenyszámok

A zöld kör ( ) azt jelenti, hogy az adott évben megrendezték illetve meg fogják rendezni a versenyszámot.

Versenyszám	Az olimpia évének utolsó két számjegye																													Verseny- számok száma
Versenyszám	96	00	04	08	12	20	24	28	32	36	48	52	56	60	64	68	72	76	80	84	88	92	96	00	04	08	12	16	20	Verseny- számok száma
férfi																														27
női																														7
Versenyszámok száma	0	1	1	1	1	1	1	1	0	1	1	1	1	1	1	1	1	1	1	1	1	1	2	2	2	2	2	2	2	34

Részvétel korlátozása

A férfiaknál mindig létezett valamilyen korlátozás az olimpiai válogatottakba bekerülő játékosokat illetően.

Sokáig más sportágakhoz hasonlóan az szabott korlátot, hogy csak amatőrök vehettek részt. Ennek következtében csak azok az országok állhattak ki lehető legjobb csapatukkal, ahol kizárólag amatőr csapatok vettek részt a bajnokságban. A többi országnak alacsonyabb osztályú csapatokból kellett válogatnia (a FIFA főképp emiatt hozta létre a világbajnokságot, ahol nincsenek ilyen megkötések. Később viszont éppen a világbajnokság rangjának megőrzése érdekében a FIFA támogatta az olimpiai részvétel korlátozását). Idővel további korlátozásokat is bevezettek, így az előző világbajnokságon pályára lépett játékosok sem szerepelhettek olimpiákon (ennek a szabálynak a bevezetéséről egyelőre nem állnak rendelkezésre pontos részletek, de az 1960-as évektől biztosan alkalmazták^[1]).

A második világháború után ez a rendszer előnyt biztosított a szocialista országoknak azáltal, hogy az élvonalbeli labdarúgóknak „látszatállásuk” volt, így hivatalosan amatőröknek számítottak. 1952-től 1980-ig csak szocialista országok csapatai nyerték a tornát.

Az 1984-es játékokra feloldották a profi labdarúgók kitiltását, de az európai és dél-amerikai válogatottak továbbra sem nevezhettek olyan játékosokat, akik már pályára léptek világbajnokságon (az 1988-as játékokra annyit enyhítettek, hogy engedték az olimpiára nevezni azokat, akik előtte csak egyetlen világbajnoki mérkőzésen léptek pályára és nem játszottak 90 percig).

1992-re ismét módosítottak a szabályokon, a részvételt korhatárhoz kötötték: legfeljebb 23 éves játékosokat lehet nevezni, 1996-tól csapatonként legfeljebb három túlkorossal. Ezáltal az olimpia kiegészíti a FIFA utánpótlástornáinak rendszerét (U20-as és U17-es világbajnokság).

Azóta több javaslat is felvetődött a módosításra: a korhatár leszállítása 21 évre, a túlkorosok szereplésének eltörlése, az 1984-1988-as szabályozás visszaállítása, de egyik sem jutott el odáig, hogy megtárgyalják.

A női válogatottakra ilyen korlátozások nem vonatkoznak.

Összesített éremtáblázat

Az összesített éremtáblázatot az Egyesült Államok vezeti, Magyarország és Nagy-Britannia előtt.

Érdekességek az összesített éremtáblázat alapján

Eddig 34 nemzetnek sikerült érmet szereznie, ebből aranyat 22-nek, azaz több, mint a felének. Dupláznia háromnak ( Argentína, Szovjetunió és Uruguay), és tripláznia kettőnek sikerült (Magyarország és Nagy-Britannia), az Amerikai Egyesült Államok női válogatottja négyszer is győzni tudott.
10 olyan nemzet van, mely összesen 1 érmet szerzett, és ebből 2 olyan, akinek a legfényesebb sikerült ( Kamerun és Mexikó).
Az éremtáblázat tartalmazza a női labdarúgás eredményeit is!

A táblázatban Magyarország eltérő háttérszínnel kiemelve.

Helyezés	Nemzet	1 Arany	2 Ezüst	3 Bronz	Összesen
1.	Egyesült Államok (USA)	4	2	1	7
2.	Magyarország (HUN)	3	1	1	5
3.	Nagy-Britannia (GBR)	3	0	0	3
4.	Brazília (BRA)	2	5	2	9
5.	Argentína (ARG)	2	2	0	4
6.	Szovjetunió (URS)	2	0	3	5
7.	Uruguay (URU)	2	0	0	2
8.	Jugoszlávia (YUG)	1	3	1	5
9.	Lengyelország (POL)	1	2	0	3
9.	Spanyolország (ESP)	1	2	0	3
11.	Németország (GER)	1	1	4	6
12.	Svédország (SWE)	1	1	2	4
13.	NDK (GDR)	1	1	1	3
13.	Nigéria (NGR)	1	1	1	3
15.	Csehszlovákia (TCH)	1	1	0	2
15.	Franciaország (FRA)	1	1	0	2
17.	Kanada (CAN)	1	0	2	3
	Norvégia (NOR)	1	0	2	3
	Olaszország (ITA)	1	0	2	3
20.	Belgium (BEL)	1	0	1	2
21.	Kamerun (CMR)	1	0	0	1
21.	Mexikó (MEX)	1	0	0	1
23.	Dánia (DEN)	0	3	1	4
24.	Bulgária (BUL)	0	1	1	2
24.	Japán (JPN)	0	1	1	2
26.	Ausztria (AUT)	0	1	0	1
	Kína (CHN)	0	1	0	1
	Paraguay (PAR)	0	1	0	1
	Svájc (SUI)	0	1	0	1
30.	Hollandia (NED)	0	0	3	3
31.	Chile (CHI)	0	0	1	1
	Dél-Korea (KOR)	0	0	1	1
	Ghána (GHA)	0	0	1	1
	NSZK (FRG)	0	0	1	1
Összesen		32	32	33	97

Férfi

Részt vevő nemzetek (férfi)

Az alábbi táblázatban megtalálható az összes olyan nemzet, mely valaha is indított csapatot az olimpián férfi labdarúgás versenyszámban. A tábla fő részében található számok az adott olimpián elért helyezést jelzik. A rangsorolás általában a 4. helyezettig hivatalos, a további helyezések nem hivatalosak, mivel azokért a pozíciókért helyosztókat nem játszottak. Kivétel ez alól az 1912-es és 1964-es olimpia, ahol úgynevezett vigaszági tornát rendeztek a négy közé nem jutó csapatoknak, és itt eldöntötték a még pontot érő 5. és 6. hely sorsát is. Az 1920-as és az 1928-as játékokon szintén rendeztek vigaszági tornát, de ott olyan csapatoknak, akik nem jutottak a nyolc közé, így ott a 9. és 10. helyet döntötték el (1920-ban Csehszlovákia kizárása miatt a vigaszági döntő részvevői előléptek 8. és 9. helyezetté). Az utolsó oszlopban szerepel, hogy egy adott nemzet hány olimpián vett részt ebben a versenyszámban. Az utolsó sor az adott olimpián induló nemzetek számát adja. A táblázatban nincs összevonás, azaz például Jugoszlávia és Szerbia eredményei külön-külön sorban vannak feltüntetve.

Nemzet	Az olimpia évének utolsó két számjegye																										Részvé- telek száma
Nemzet	00	04	08	12	20	24	28	36	48	52	56	60	64	68	72	76	80	84	88	92	96	00	04	08	12	16	Részvé- telek száma
Afganisztán (AFG)									18.																		1
Algéria (ALG)																	8.									14.	2
Argentína (ARG)												7.	10.						8.							11.	8
Ausztrália (AUS)											6.								7.	4.	13.	15.	7.	11.			7
Ausztria (AUT)				6.					14.	7.																	4
Belgium (BEL)						12.	8.																		4.		5
Brazília (BRA) ^[2]										5.		6.	9.	10.	13.	4.						7.					13
Bulgária (BUL) ^[3]						13.				19.		5.															5
Chile (CHI)							10.			17.								7.									4
Costa Rica (CRC)																	16.	13.					8.				3
Csehország (CZE)																						14.					1
Csehszlovákia (TCH)					^[4]	9.								9.													5
Dánia (DEN)					11.					6.					6.					13.						8.	9
Dél-afrikai Köztársaság (RSA)																						11.				13.	2
Dél-Korea (KOR)									8.				14.						11.	11.	11.	9.	6.	10.		5.	10
Egyesült Arab Emírségek (UAE)																									15.		1
Egyesült Államok (USA) ^[5]						11.	14.	12.	16.	25.	8.				14.			9.	12.	9.	10.	4.		9.			14
Egyiptom (EGY)					8.	8.	4.	11.	13.	12.		13.	4.					8.		12.					8.		11
Elefántcsontpart (CIV)																								6.			1
Észak-Korea (PRK)																8.											1
Észtország (EST) ^[6]						18.																					1
Fehéroroszország (BLR)																									10.		1
Fidzsi-szigetek (FIJ)																										16.	1
Finnország (FIN) ^[7]				4.				10.		14.							9.										4
Franciaország (FRA) ^[3]^[8]			5. 6.		4.	6.	11.		7.	19.		9.		8.		5.					5.						12
Gabon (GAB)																									12.		1
Ghána (GHA)													7.	12.	16.						8.		9.				6
Görögország (GRE) ^[3]					13.					19.													15.				3
Guatemala (GUA)														7.		10.			16.								3
Guinea (GUI)														13.													1
Holland Antillák (AHO)										15.																	1
Hollandia (NED)						4.	9.		9.	23.														7.			8
Honduras (HON)																						10.		16.	7.	4.	4
India (IND)									12.	24.	4.	12.															4
Indonézia (INA)											7.																1
Irak (IRQ)																	6.	14.	9.				4.			12.	5
Irán (IRI)													12.		12.	7.											3
Írország (IRL)						7.			17.																		2
Izrael (ISR)														6.		6.											2
Japán (JPN)								8.			10.		8.								9.	6.	13.	15.	4.	10.	10
Jugoszlávia (YUG)					9.	21.	13.						6.				4.		10.								11
Kamerun (CMR)																		11.						8.			3
Kanada (CAN)																13.		6.									3
Katar (QAT)																		15.		6.							2
Kína (CHN)								13.	15.										14.					13.			4
Kolumbia (COL) ^[2]^[9]														10.	11.		11.			14.						7.	5
Kuba (CUB)																11.	7.										2
Kuvait (KUW)																	5.			16.		12.					3
Lengyelország (POL)						20.		4.		13.		10.															7
Lettország (LAT)						16.																					1
Litvánia (LTU)						22.																					1
Luxemburg (LUX)					12.	14.	12.	16.	10.	11.																	6
Magyarország (HUN)				5.		10.		14.													16.						9
Malajzia (MAS) ^[9]															10.												1
Mali (MLI)																							5.				1
Marokkó (MAR) ^[10]													13.		8.			12.		15.		16.	10.		11.		7
Mexikó (MEX) ^[10]							17.		11.				11.	4.	7.	9.				10.	7.		10.			9.	11
Mianmar (MYA)															9.												1
Nagy-Britannia (GBR)^[11]					10.			7.	4.	18.	5.	8.													5.		10
Németország (GER)				7.			7.	6.			9.																6
NDK (GDR)^[12]																											3
NSZK (FRG)										4.					5.			5.									4
Nigéria (NGR)														14.			13.		15.			8.					7
Norvégia (NOR)				11.	7.					16.								10.									5
Olaszország (ITA)				8.	5.	5.			5.	10.		4.						4.	4.	5.	12.	5.		5.			15
Oroszország (RUS)				10.																							1
Paraguay (PAR)																				8.							2
Peru (PER)								5.				11.															2
Portugália (POR)							5.														4.		14.			6.	4
Románia (ROU) ^[3]						15.				19.			5.														3
Salvador (ESA)														15.													1
Spanyolország (ESP) ^[6]^[7]						18.	6.							5.		12.	9.				6.				14.		10
Svájc (SUI)							16.																		13.		3
Svédország (SWE)			4.	9.	6.			9.											6.	7.						15.	10
Szaúd-Arábia (KSA)																		16.			15.						2
Szenegál (SEN)																									6.		1
Szerbia (SRB)																								12.			1
Szerbia és Montenegró (SCG)																							16.				1
Szíria (SYR)																	14.										1
Szlovákia (SVK)																						13.					1
Szovjetunió (URS)^[12]										9.																	6
Szudán (SUD)															15.												1
Tajvan (TPE)												16.															1
Thaiföld (THA)											11.			16.													2
Törökország (TUR)						17.	15.	15.	6.	8.		14.															6
Tunézia (TUN)												15.							13.		14.		12.				4
Új-Zéland (NZL)																								14.	16.		2
Uruguay (URU)																									9.		3
Venezuela (VEN)																	12.										1
Zambia (ZAM)																	15.		5.								2
Nemzetek száma	3	2	5	11	14	22	17	16	18	25	11	16	14	16	16	13	16	16	16	16	16	16	16	16	16	16
Olimpia éve	00	04	08	12	20	24	28	36	48	52	56	60	64	68	72	76	80	84	88	92	96	00	04	08	12	16

Éremtáblázat (férfi)

A férfi labdarúgás versenyszám éremtáblázatát Magyarország vezeti, Nagy-Britannia és Argentína előtt.

Érdekességek a férfi éremtáblázat alapján

Három nemzet szerzett két aranyérmet (Argentína, Szovjetunió és Uruguay), tripláznia pedig kettőnek sikerült (Magyarország és Nagy-Britannia).
12 olyan nemzet van, mely összesen 1 érmet szerzett.
Az 1972-es müncheni játékoknak két bronzérmese volt, a 3. helyért játszott mérkőzés a Szovjetunió és az NDK között hosszabbítás után is döntetlennel végződött, és semmilyen más módon nem döntötték el a győztest.

A táblázatban Magyarország eltérő háttérszínnel kiemelve.

Helyezés	Nemzet	1 Arany	2 Ezüst	3 Bronz	Összesen
1.	Magyarország (HUN)	3	1	1	5
2.	Nagy-Britannia (GBR)	3	0	0	3
3.	Argentína (ARG)	2	2	0	4
4.	Szovjetunió (URS)	2	0	3	5
5.	Uruguay (URU)	2	0	0	2
6.	Brazília (BRA)	1	3	2	6
7.	Jugoszlávia (YUG)	1	3	1	5
8.	Lengyelország (POL)	1	2	0	3
8.	Spanyolország (ESP)	1	2	0	3
10.	NDK (GDR)	1	1	1	3
10.	Nigéria (NGR)	1	1	1	3
12.	Csehszlovákia (TCH)	1	1	0	2
13.	Franciaország (FRA)	1	1	0	2
14.	Olaszország (ITA)	1	0	2	3
14.	Svédország (SWE)	1	0	2	3
16.	Belgium (BEL)	1	0	1	2
17.	Kamerun (CMR)	1	0	0	1
17.	Kanada (CAN)	1	0	0	1
17.	Mexikó (MEX)	1	0	0	1
20.	Dánia (DEN)	0	3	1	4
21.	Bulgária (BUL)	0	1	1	2
21.	Egyesült Államok (USA)	0	1	1	2
21.	Németország (GER)	0	1	1	2
24.	Ausztria (AUT)	0	1	0	1
24.	Paraguay (PAR)	0	1	0	1
24.	Svájc (SUI)	0	1	0	1
27.	Hollandia (NED)	0	0	3	3
28.	Chile (CHI)	0	0	1	1
28.	Dél-Korea (KOR)	0	0	1	1
28.	Ghána (GHA)	0	0	1	1
28.	Japán (JPN)	0	0	1	1
28.	Norvégia (NOR)	0	0	1	1
28.	NSZK (FRG)	0	0	1	1
Összesen		26	26	27	79

Magyar részvétel a nyári olimpiák férfi labdarúgótornáin

A magyar válogatott az eddigi huszonháromból kilencszer szerepelt az olimpiai játékokon. A három első, egy második, egy harmadik és egy ötödik helyezéssel a magyar csapat összesen harminckét olimpiai pontot szerzett, ezzel a vízilabda mögött a második legeredményesebb csapatsportág. A legeredményesebb magyar labdarúgó Novák Dezső, aki három olimpián vett részt, két arany- és egy bronzérmet szerzett. A legeredményesebb szövetségi kapitány Lakat Károly, aki két olimpián vezette a válogatottat és csapata mindkétszer aranyérmet szerzett.

A statisztikákban teljes értékű válogatottságnak tekintik az 1912-es, az 1924-es és az 1952-es részvételt. Előbbi két alkalommal még nem volt sem profi magyar bajnokság, sem világbajnokság. Utóbbi alkalommal pedig a látszatállások („államprofizmus”) miatt szintén hivatalosan amatőrnek számított a magyar labdarúgás, az 1950-es világbajnokságra nem nevezték a magyar válogatottat. Így ezekre a játékokra a lehető legerősebb magyar csapat állhatott ki. Az 1936-os olimpiai csapat amatőr válogatottnak minősül, az 1960-tól 1972-ig részt vevők B-válogatottnak, az 1996-os pedig U23-as válogatottnak.

Az egyes olimpiákon a következő magyar csapat vett részt:

Olimpia	Helyezés	Szövetségi kapitány	A magyar válogatott tagjai	Akik nem léptek pályára
1912, Stockholm	5.	Herczog Ede	Bíró Gyula, Blum Zoltán, Bodnár Sándor, Borbás Gáspár, Domonkos László, Fekete Miklós, Károly Jenő, Pataki Mihály, Payer Imre, Rumbold Gyula, Schlosser Imre, Sebestyén Béla, Szury Kálmán, Vágó Antal	Bródy Sándor, Kertész Vilmos, Révész Béla, Tóth Potya István, Zsák Károly
1924, Párizs	10.	Kiss Gyula	Biri János, Braun József, Eisenhoffer József, Fogl Károly, Guttmann Béla, Hirzer Ferenc, Jeny Rudolf, Mándi Gyula, Obitz Gábor, Opata Zoltán, Orth György	Blum Zoltán, Fogl József, Grósz Dezső, Hajós Árpád, Kertész Vilmos, Kropacsek Ferenc, Molnár György, Nádler Henrik, Takács József, Tóth Gyula, Weisz Árpád, Zsák Károly
1936, Berlin	14.	Opata Zoltán	Bérczes András, Berta József, Bohus Lajos, Csutorás Mihály, Király Gyula, Kiss Gyula, Kállai Lipót, Kovács Kálmán, Lágler Pál, Régi László, Soproni József	Honti György, Karácsonyi Gyula, Keszei László, Kőműves Imre, Krivicz Gyula, Simon János
1952, Helsinki	1.	Sebes Gusztáv	Budai László, Bozsik József, Buzánszky Jenő, Csordás Lajos, Czibor Zoltán, Dalnoki Jenő, Grosics Gyula, Hidegkuti Nándor, Kocsis Sándor, Kovács Imre, Lantos Mihály, Lóránt Gyula, Palotás Péter, Puskás Ferenc, Zakariás József	Börzsei János, Gellér Sándor, Szojka Ferenc
1960, Róma	3.	Baróti Lajos (edző: Volentik Béla)	Albert Flórián, Dalnoki Jenő, Dudás Zoltán, Dunai János, Faragó Lajos, Göröcs János, Kovács Ferenc, Novák Dezső, Orosz Pál, Pál Tibor, Rákosi Gyula, Sátori Imre, Solymosi Ernő, Török Gábor, Várhidi Pál, Vilezsál Oszkár	Mészöly Kálmán, Pál László, Szentmihályi Antal
1964, Tokió	1.	Lakat Károly és Sós Károly	Bene Ferenc, Csernai Tibor, Farkas János, Gelei József, Ihász Kálmán, Katona Sándor, Komora Imre, Novák Dezső, Nógrádi Ferenc, Orbán Árpád, Palotai Károly, Szentmihályi Antal, Szepesi Gusztáv, Varga Zoltán	Dunai Antal, Káposzta Benő, Nagy György, Nagy István, Orosz Pál
1968, Mexikóváros	1.	Lakat Károly	Básti István, Fatér Károly, Fazekas László, Dunai Antal, Dunai Lajos, Juhász István, Keglovich László, Kocsis Lajos, Menczel Iván, Nagy László, Noskó Ernő, Novák Dezső, Páncsics Miklós, Sárközi István, Szalay Miklós, Szarka Zoltán, Szűcs Lajos	Varga Zoltán^[13]
1972, München	2.	Illovszky Rudolf	Bálint László, Branikovits László, Dunai Antal, Dunai Ede, Géczi István, Juhász Péter, Kocsis Lajos, Kovács József, Kozma Mihály, Kű Lajos, Páncsics Miklós, Rothermel Ádám, Szűcs Lajos, Tóth Kálmán, Várady Béla, Vépi Péter, Vidáts Csaba	Básti István, Rapp Imre
1996, Atlanta	16.	Dunai Antal	Bükszegi Zoltán, Dombi Tibor, Dragóner Attila, Egressy Gábor, Herczeg Miklós, Lendvai Miklós, Lisztes Krisztián, Madar Csaba, Molnár Zoltán, Pető Zoltán, Preisinger Sándor, Sáfár Szabolcs, Sándor Tamás, Sebők Vilmos, Szanyó Károly, Szatmári Csaba, Zavadszky Gábor	Szűcs Lajos

Női

Részt vevő nemzetek (női)

Az alábbi táblázatban megtalálható az összes olyan nemzet, mely valaha is indított csapatot az olimpián női labdarúgás versenyszámban. A tábla fő részében található számok az adott olimpián elért helyezést jelzik. Az érmes pozíciók eltérő háttérszínnel és vastagítással kiemelve. A rangsorolás a 4. helyezettig hivatalos, a további helyezések nem hivatalosak, mivel azokért a pozíciókért helyosztókat nem játszottak. Az utolsó oszlopban szerepel, hogy egy adott nemzet hány olimpián vett részt ebben a versenyszámban. Az utolsó sor az adott olimpián induló nemzetek számát adja.

Nemzet	Az olimpia évének utolsó két számjegye						Részvé- telek száma
Nemzet	96	00	04	08	12	16	Részvé- telek száma
Argentína (ARG)				11.^[14]			1
Ausztrália (AUS)		7.	5.			7.	3
Brazília (BRA)	4.	4.			6.	4.	6
Dánia (DEN)	8.						1
Dél-afrikai Köztársaság (RSA)					10.	10.	2
Egyesült Államok (USA)						5.	6
Észak-Korea (PRK)				9.	9.		2
Franciaország (FRA)					4.	6.	2
Görögország (GRE)			10.				1
Japán (JPN)	7.		7.	4.			4
Kamerun (CMR)					12.		1
Kanada (CAN)				8.			3
Kína (CHN)		5.	9.	5.		8.	5
Kolumbia (COL)					11.	11.	2
Mexikó (MEX)			8.				1
Nagy-Britannia (GBR)					5.		1
Németország (GER)	5.						5
Nigéria (NGR)		8.	6.	11.^[14]			3
Norvégia (NOR)				7.			3
Svédország (SWE)	6.	6.	4.	6.	7.		6
Új-Zéland (NZL)				10.	8.	9.	3
Zimbabwe (ZIM)						12.	1
Nemzetek száma	8	8	10	12	12	12
Olimpia éve	96	00	04	08	12	16

Éremtáblázat (női)

A női labdarúgás versenyszám éremtáblázatát az Amerikai Egyesült Államok vezeti, Németország, Norvégia és Brazília előtt. Az amerikai csapat hihetetlenül sikeres ebben a versenyszámban, mivel az eddig kiírt hat alkalomból ötször sikerült érmet szereznie, ebből 4 aranyat, amivel a férfi tornákkal összesített éremtáblázatot is vezetik.

Helyezés	Nemzet	1 Arany	2 Ezüst	3 Bronz	Összesen
1.	Egyesült Államok (USA)	4	1	0	5
2.	Németország (GER)	1	0	3	4
3.	Norvégia (NOR)	1	0	1	2
4.	Brazília (BRA)	0	2	0	2
5.	Japán (JPN)	0	1	0	1
	Kína (CHN)	0	1	0	1
	Svédország (SWE)	0	1	0	1
8.	Kanada (CAN)	0	0	2	2
Összesen		6	6	6	18

Magyar részvétel a nyári olimpiák női labdarúgótornáin

A magyar válogatott még soha nem vett részt az olimpiai játékok női labdarúgótornáján.

Jegyzetek

Források

Football (angol nyelven). sports-reference.com. [2008. szeptember 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 17.)
A Rec.Sport.Soccer Statistics Foundation (RSSSF) honlapjának olimpiával foglalkozó része (angol nyelven). (Hozzáférés: 2010. augusztus 18.)
A hivatalos olimpiai jegyzőkönyvek (angol nyelven) (PDF). [2012. június 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 18.)

További információk

Nagy Zoltán: Az olimpiai labdarúgótornák története, 1900–2000; Stadion, Balatonalmádi, 2003 (Stadion Hungary issue)

Labdarúgásportál
Olimpiaportál

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]

[12]

[13]

[14]

Search