Mészöly Kálmán
Mészöly Kálmán (Budapest, 1941. július 16. – Budapest, 2022. november 21.)[3] 61-szeres válogatott magyar labdarúgó, edző, a magyar labdarúgó-válogatott volt szövetségi kapitánya. Az egyetlen magyar, aki játékosként és szövetségi kapitányként is világbajnokságon szerepelt.[4] 2011. augusztus 20-án A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje kitüntetést vehette át,[5] ugyanebben az évben megkapta a Pro Urbe-díjat is.[6]Fiai Mészöly Géza válogatott labdarúgó, edző és ifj. Mészöly Kálmán vendéglátóipari szakember.
Mészöly Kálmán | |||||||||||||||||||||||||||||||||
Mészöly Kálmán 1966-ban | |||||||||||||||||||||||||||||||||
Személyes adatok | |||||||||||||||||||||||||||||||||
Születési dátum | 1941. július 16. | ||||||||||||||||||||||||||||||||
Születési hely | Budapest, Magyarország | ||||||||||||||||||||||||||||||||
Halálozási dátum | 2022. november 21. (81 évesen) | ||||||||||||||||||||||||||||||||
Halálozási hely | Budapest, Magyarország | ||||||||||||||||||||||||||||||||
Sírhely | Farkasréti temető[1] | ||||||||||||||||||||||||||||||||
Állampolgárság | magyar | ||||||||||||||||||||||||||||||||
Magasság | 178[2] cm | ||||||||||||||||||||||||||||||||
Testtömeg | 73[2] kg | ||||||||||||||||||||||||||||||||
Becenév | Szőke Szikla | ||||||||||||||||||||||||||||||||
Poszt | középhátvéd | ||||||||||||||||||||||||||||||||
Junior klubok | |||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||
Felnőtt klubok1 | |||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||
Válogatottság | |||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||
Edzőség | |||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||
Díjak, elismerések | |||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||
1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák. | |||||||||||||||||||||||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Mészöly Kálmán témájú médiaállományokat. | |||||||||||||||||||||||||||||||||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Pályafutása
A Vasasban
11 évesen a III. Kerületi TTVE csapatában kezdte a labdarúgást. 1959-ben igazolta le a Vasas, amihez egész játékos pályafutása alatt hű maradt. (Esztergályosként néhány évet a Vasast támogató Magyar Optikai Művekben ténylegesen dolgozott.[7] ) Angyalföldön hamar meghatározó tagja lett a csapatnak, ahol négy bajnoki cím mellett, három KK győzelmet ért el. 1972-ben hagyta abba az aktív labdarúgást.
A válogatottban
1961 és 1971 között 61 alkalommal szerepelt a válogatottban és 6 gólt szerzett, ebből négyet tizenegyesből. Két világbajnokságon vett részt. Az 1962-es chilei világbajnokságon ötödik helyezést, az 1966-os angliai világbajnokságon hatodik helyezést ért el a csapattal. 1966-ban tagja volt a csoportmérkőzések során a kétszeres világbajnok Brazíliát 3-1-re legyőző csapatnak. A harmadik gólt ő szerezte tizenegyesből, majd vállsérülése után felkötött karral is folytatta a játékot.
Edzőként
1976-ig két másodosztályú csapat, a Ganz–MÁVAG és a Budafoki MTE vezetőedzője volt. 1976-ban szerezte meg a labdarúgó-szakedzői diplomáját és ekkor szerződtette az élvonalbeli Békéscsaba vezetőedzőnek. Két idény után már anyaegyesülete, a Vasas vezetőedzője lett, ahol 1979-80-as idényben harmadik lett a csapattal a bajnokságban.
1980 és 1983 között a válogatott szövetségi kapitánya volt 31 mérkőzésen át. 1981-ben csoport elsőként sikerült kijutnia a csapattal a spanyolországi világbajnokságra, ahol a csoportból nem sikerült a továbbjutás és 14. lett a válogatottal. 1983-ban lemondott posztjáról.
Egy idényre visszatért a Vasashoz, majd Törökországban vállalt munkát. Először a török válogatott szövetségi kapitánya lett, majd a Fenerbahçe SK illetve az Altay Izmir vezetőedzője volt.
1988-ban a Zalaegerszegi TE szaktanácsadója volt. Az az év májusában lejátszott Győri ETO–ZTE 1-3-ra végződött bajnoki találkozó után fél évre eltiltották a labdarúgástól bundagyanú miatt.[8] Ezután egy idényen át ismét a Vasas vezetőedzője volt. 1990 és 1991 között második alkalommal lett a magyar válogatott szövetségi kapitánya. 18 mérkőzésen át vezette a nemzeti csapatot, de a svédországi Európa-bajnokságra nem sikerült kijutnia a csapattal és ismét távozott.
Ezt követően Szaúd-Arábiában az ál-Ittihád (1991–92) csapatnál edzősködött, majd 1992–93-ban a Vasas labdarúgó-szakosztályának igazgatója volt, rá egy évre a vezetőedzője lett. 1994-ben harmadik alkalommal is elvállalta a szövetségi kapitányi posztot. Az angliai labdarúgó Európa-bajnokságra nem sikerült a kijutás. Ez alkalommal 12 mérkőzésen irányította a csapatot. Összesen 61 alkalommal ült a magyar válogatott kispadján, mint szövetségi kapitány. Ezt követően Cipruson az AEL Limassol (1997–98) gárdájának edzője.
Szaktanácsadóként
Kisteleki István és Gyárfás Tamás felkérésére szerepet vállalt a 2012-es Eb megrendezéséért folytatott kampányban, amit azonban Magyarország 0 ponttal elvesztett Lengyelország–Ukrajna és Olaszország előtt. 2007 nyarán egy tv-műsorban tett rasszista kijelentése után[9] távozni kényszerült az MLSZ-ből.[10] A Magyar Hivatásos Labdarúgó Liga társadalmi elnöke, majd szakmai igazgatója, az MLSZ elnöki tanácsadója. 2011 nyarán a Vasas labdarúgócsapatának klubtanácsadója lett.[11]
2004 óta a Sport Tv szakkommentátora volt.
Utolsó évei és halála
Az utolsó éveiben az egészségi állapota megromlott, emiatt többször is kórházi kezelésre szorult. 2022 novemberében tüdőgyulladással, keringési rendellenességgel és fertőzéssel szállították a János Kórház belgyógyászati osztályára, ahol elkapta a koronavírus-fertőzést, ezért átmenetileg áthelyezték a COVID-osztályra. Miután felépült a koronavírusból, visszahelyezték a belgyógyászati osztályra, a fertőzés azonban megviselte a Szőke Szikla szervezetét és végül 2022. november 21-én, szívelégtelenségben elhunyt.[12] A Vasas és a Magyar Labdarúgó-szövetség saját halottjának tekinti.
2022. december 12-én helyezték végső nyugalomra a Farkasréti temetőben.[13][14]
Sikerei, díjai
Szerzett érmek | |||||||||||||
|
- A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2011)
- Pro Urbe Budapestért díj (2011)
- Csik Ferenc-díj (2016)[15]
- MLSZ Életműdíj (2018)[16]
- Budapest díszpolgára (2018)[17]
Játékosként
- Világbajnokság
- 5.: 1962, Chile
- 6.: 1966, Anglia
- Európa-bajnokság
- 3.: 1964, Spanyolország
- negyeddöntő: 1968
- Magyar bajnokság
- bajnok: 1960-61, 1961–62, 1965, 1966
- 2.: 1970-71
- 3.: 1959-60, 1968
- Közép-európai kupa (KK)
- győztes: 1962, 1965, 1970
- 2.: 1963
Edzőként
- Magyar bajnokság
- 3.: 1979-80
- Mesteredző (1982)
Statisztika
Mérkőzései a válogatottban
Mérkőzései szövetségi kapitányként
Első időszak
Második időszak
Harmadik időszak
Jegyzetek
Források
- Ki kicsoda a magyar sportéletben?: II. kötet (I–R). Szekszárd: Babits. 1995. 306. o. ISBN 963-495-011-6
- Rejtő László – Lukács László – Szepesi György: Felejthetetlen 90 percek. Budapest: Sportkiadó. 1977. ISBN 963-253-501-4
- Képíró Ferenc: Futball-sikertörténet II. 1974–1994, 18.o, Békéscsaba, 2008 ISBN 978-963-06-5137-0
- Machalek István: A Békéscsabai Előre 75 év krónikája, Békéscsaba, 1986
További információk
- https://web.archive.org/web/20100315190235/http://www.sport1tv.hu/Sport-tv-rol/Szakertoink.html
- Mészöly Kálmán összeállítás
- Mészöly Kálmán az Illovszky Stadion avatóján, facebook.com
- Mészöly Kálmán–Sinkovics Gábor: Mészöly Kálmán. A Szőke Szikla életregénye; Ulpius-ház, Budapest, 2014