Lengyelország vajdaságai

A szócikk egy része még lefordítandó. Segíts te is a fordításban!

A vajdaságok (lengyelül województwo) a 14. század óta Lengyelország legnagyobb közigazgatási egységei. A vajdaságok jelenlegi rendszere a közigazgatás újraszervezéséről szóló 1998-as törvény alapján 1999. január 1. óta van érvényben. A vajdaságok átszervezésére részben az Európai Unió követelményeihez való igazodás miatt került sor. A NUTS rendszerben a vajdaságok a 2. szinten helyezkednek el.

Az új közigazgatási beosztás az 1975 és 1998 közötti rendszer 49 vajdaságával szemben mindössze 16, történelmi alapokon nyugvó vajdaságból áll. Az új egységek területe 10 és 35 ezer km², lakosságuk egy és ötmillió között változik.

A vajdaságok önkormányzattal rendelkeznek, képviselő-testületük elnevezése vajdasági tanács (sejmik wojewódzki, szó szerint „vajdasági kis parlament”), az önkormányzat végrehajtó testületének vezetőjét a vajdaság marsalljának (marszałek województwa) nevezik, a kormányt a vajdaságban képviselő első számú tisztségviselő elnevezése pedig vajda (wojewoda).

Vajdaságok 1999 óta

Alsó-sziléziai
vajdaság

Kárpátaljai
vajdaság

Kis-
lengyelországi
vajdaság

Kujávia-pomerániai
vajdaság

Nagy-lengyelországi
vajdaság

Nyugat-pomerániai
vajdaság

Opolei
vajdaság

Podlasiei
vajdaság

Pomerániai
vajdaság

Szentkereszt
vajdaság

Sziléziai
vajda-
ság

Varmia-mazúriai
vajdaság

Vajdaságok 1999 óta

Rövidítés

Kód

Autórendszám

Vajdaság

Székhely

Terület
km²

Népesség
(2003. december 31.)

Népesség
(2004. június 30.)

DS

02

D

Alsó-sziléziai vajdaság (Dolnośląskie)

Wrocław

19 948

2 898 313

2 895 729

KP

04

C

Kujávia-pomerániai vajdaság (Kujawsko-Pomorskie)

Bydgoszcz¹
Toruń²

17 970

2 068 142

2 067 548

LU

06

L

Lublini vajdaság (Lubelskie)

Lublin

25 114

2 191 172

2 187 918

LB

08

F

Lubusi vajdaság (Lubuskie)

Gorzów Wielkopolski¹
Zielona Góra²

13 984

1 008 786

1 009 177

LD

10

E

Łódźi vajdaság (Łódzkie)

Łódź

18 219

2 597 094

2 592 568

MP

12

K

Kis-lengyelországi vajdaság (Małopolskie)

Krakkó

15 144

3 252 949

3 256 171

MA

14

W

Mazóviai vajdaság (Mazowieckie)

Varsó

35 597

5 135 732

5 139 545

OP

16

O

Opolei vajdaság (Opolskie)

Opole

9,412

1 055 667

1 053 723

PK

18

R

Kárpátaljai vajdaság (Podkarpackie)

Rzeszów

17 926

2 097 248

2 097 325

PD

20

B

Podlasiei vajdaság (Podlaskie)

Białystok

20 180

1 205 117

1 204 036

PM

22

G

Pomerániai vajdaság (Pomorskie)

Gdańsk

18 293

2 188 918

2 192 404

SL

24

S

Sziléziai vajdaság (Śląskie)

Katowice

12 294

4 714 982

4 707 825

SW

26

T

Szentkereszt vajdaság (Świętokrzyskie)

Kielce

11 672

1 291 598

1 290 176

WM

28

N

Varmia-mazúriai vajdaság (Warmińsko-Mazurskie)

Olsztyn

24 203

1 428 885

1 428 385

WP

30

P

Nagy-lengyelországi vajdaság (Wielkopolskie)

Poznań

29 826

3 359 932

3 362 011

ZP

32

Z

Nyugat-pomerániai vajdaság (Zachodniopomorskie)

Szczecin

22 901

1 696 073

1 695 708

(¹) – a vajda székhelye, (²) – a vajdasági tanács székhelye

A vajdaságok a NUTS-1 adminisztratív szint kialakíthatósága miatt statisztikai régiókba vannak tömörítve:

I. régió: 7,7 millió lakos, az egy főre jutó GDP 50,5%-a az Európai Unió átlagnak
- Mazóviai (Mazowieckie, MA)
- Łódzi (Łódzkie, LD)
II. régió: 8,0 millió lakos, az egy főre jutó GDP 39,5%-a az Európai Unió átlagnak
- Sziléziai (Slaskie, SL)
- Kis-lengyelországi (Malopolskie, MP)
III. régió: 6,8 millió lakos, az egy főre jutó GDP 28,1%-a az Európai Unió átlagnak
- Szentkereszt Vajdaság (Świętokrzyskie, SW)
- Kárpátaljai (Podkarpackie, PK)
- Podlasiei (Podlaskie, PD)
- Lublini (Lubelskie, LU)
IV. régió: 6,1 millió lakos, az egy főre jutó GDP 39,5%-a az Európai Unió átlagnak
- Nagy-lengyelországi (Wielkopolskie, WP)
- Lubusi vajdasági (Lubuskie, LB)
- Nyugat-pomerániai (Zachodniopomorskie, ZP)
V. régió: 4,0 millió lakos, az egy főre jutó GDP 38,3%-a az Európai Unió átlagnak
- Alsó-sziléziai (Dolnoslaskie, DS)
- Opolei (Opolskie, OP)
VI. régió: 5,7 millió lakos, az egy főre jutó GDP 35,0%-a az Európai Unió átlagnak
- Kujávia-pomerániai (Kujawsko-Pomorskie, KP)
- Pomerániai (Pomorskie, PM)
- Varmia-mazúriai (Warminsko-Mazurskie, WM)

Lengyelország vajdaságai 1975–1998 között (49 vajdaság)

A lengyel vajdaságok mostanit megelőző átszervezése 1973–1975 között zajlott le. Az addigi háromszintű közigazgatási beosztás (vajdaság, járás, község) kétszintűvé változott (49 kis vajdaság, községek). A három legnagyobb város – Varsó, Łódź és Krakkó – különleges státuszt élvezett: a város polgármestere egyben a város körül kialakított vajdaság vezetője is volt.

Rövidítés	Vajdaság	Székhely	Terület km² (1998)	Népesség (1980)	Városok száma	Községek száma
Lengyel vajdaságok 1975-1998 között
bp	bialskopodlaskie	Biała Podlaska	5348	286 400	6	35
bk	białostockie	Białystok	10 055	641 100	17	49
bb	bielskie	Bielsko-Biała	3 704	829 900	18	47
by	bydgoskie	Bydgoszcz	10 349	1 036 000	27	55
ch	chełmskie	Chełm	3 865	230 900	4	25
ci	ciechanowskie	Ciechanów	6 362	405 400	9	45
cz	częstochowskie	Częstochowa	6 182	747 900	17	49
el	elbląskie	Elbląg	6 103	441 500	15	37
gd	gdańskie	Gdańsk	7 394	1 333 800	19	43
go	gorzowskie	Gorzów Wielkopolski	8 484	455 400	21	38
jg	jeleniogórskie	Jelenia Góra	4 378	492 600	24	28
kl	kaliskie	Kalisz	6 512	668 000	20	53
ka	katowickie	Katowice	6 650	3 733 900	43	46
ki	kieleckie	Kielce	9 211	1 068 700	17	69
kn	konińskie	Konin	5 139	441 200	18	43
ko	koszalińskie	Koszalin	8 470	462 200	17	35
kr	krakowskie	Krakkó	3 254	1 167 500	10	38
ks	krośnieńskie	Krosno	5 702	448 200	12	37
lg	legnickie	Legnica	4 037	458 900	11	31
le	leszczyńskie	Leszno	4 254	357 600	19	28
lu	lubelskie	Lublin	6 793	935 200	16	62
lo	łomżyńskie	Łomża	6 684	325 800	12	39
ld	Łódzkie	Łódź	1523	1 127 800	8	11
ns	nowosądeckie	Újszandec	5 576	628 800	14	41
ol	olsztyńskie	Olsztyn	12 327	681 400	21	48
op	opolskie	Opole	8 535	975 000	29	61
os	ostrołęckie	Ostrołęka	6 498	371 400	9	38
pi	pilskie	Piła	8 205	437 100	24	35
pt	piotrkowskie	Piotrków Trybunalski	6 266	604 200	10	51
pl	płockie	Płock	5 117	496 100	9	44
po	poznańskie	Poznań	8 151	1 237 800	33	57
pr	przemyskie	Przemyśl	4 437	380 000	9	35
rs	radomskie	Radom	7 295	702 300	15	61
rz	rzeszowskie	Rzeszów	4 397	648 900	13	41
se	siedleckie	Siedlce	8 499	616 300	12	66
si	sieradzkie	Sieradz	4 869	392 300	9	40
sk	skierniewickie	Skierniewice	3 959	396 900	8	36
sl	słupskie	Słupsk	7 453	369 800	11	31
su	suwalskie	Suwałki	10 490	422 600	14	42
sz	szczecińskie	Szczecin	9 981	897 900	29	50
tg	tarnobrzeskie	Tarnobrzeg	6 283	556 300	14	46
ta	tarnowskie	Tarnów	4 151	607 000	9	41
to	toruńskie	Toruń	5 348	610 800	13	41
wb	wałbrzyskie	Wałbrzych	4 168	716 100	31	30
wa	warszawskie	Varsó	3 788	2 319 100	27	32
wl	włocławskie	Włocławek	4 402	413 400	14	30
wr	wrocławskie	Wrocław	6 287	1 076 200	16	33
za	zamojskie	Zamość	6 980	472 100	5	47
zg	zielonogórskie	Zielona Góra	8 868	609 200	26	50

Lengyelország vajdaságai 1945–1975 között (14+2, majd 17+5 vajdaság)

A második világháború után, a területileg jelentősen megváltozott Lengyelország új közigazgatási beosztása a háború előttin alapult. A keleti határ mentén fekvő, a Szovjetunió által részben megszerzett vajdaságok határai a megmaradó országrészen belül változatlanok maradtak. Nyugaton, a Németországtól megszerzett területeken új vajdaságokat alakítottak ki, Szczecin, Wrocław, valamint Olsztyn központtal, területeket csatoltak továbbá a Gdańsk-i, a Katowice-i, valamint a Poznań-i vajdaságokhoz. Varsó és Łódź önálló vajdasági jogot szerzett.

1950-ben új vajdaságokat hoztak létre. A Koszalini a Szczecini vajdaság területéből, az Opole-i a Katowice-i, a Zielona Góra-i a Poznań-i vajdaság területének egy részén lett kialakítva. További 3 nagyváros, Wrocław, Krakkó és Poznań vajdasági jogokat szerzett.

Autórendszám (1956 után)	Vajdaság	Székhely	Terület km² (1965)	Népesség (1965)
Lengyelország közigazgatási beosztása 1945-1975
A	białostockie	Białystok	23 136	1 160 400
B	bydgoskie	Bydgoszcz	20 794	1 837 100
G	gdańskie	Gdańsk	10 984	1 352 800
S	katowickie	Katowice	9 518	3 524 300
C	kieleckie	Kielce	19 498	1 899 100
E	koszalińskie ¹	Koszalin	17 974	755 100
K	krakowskie	Krakkó	15 350	2 127 600
F	Łódzkie	Łódź	17 064	1 665 200
L	lubelskie	Lublin	24 829	1 900 500
O	olsztyńskie	Olsztyn	20 994	956 600
H	opolskie ¹	Opole	9 506	1 009 200
P	poznańskie	Poznań	26 723	2 126 300
R	rzeszowskie	Rzeszów	18 658	1 692 800
M	szczecińskie	Szczecin	12 677	847 600
T	warszawskie	Varsó	29 369	2 453 000
X	wrocławskie	Wrocław	18 827	1 967 000
Z	zielonogórskie ¹	Zielona Góra	14 514	847 200
Autórendszám (1956 után)	Vajdasági jogú városok		Terület km² (1965)	Népesség (1965)
I	Łódź		214	744 100
W	Varsó		446	1 252 600
?	Krakkó ²		230	520 100
?	Poznań ²		220	438 200
?	Wrocław ²		225	474 200
¹ – 1950-ben létrejött vajdaság ² – 1957-ben vajdasági jogokat szerzett város

Lengyelország vajdaságai 1921–1939 között (15+1 vajdaság +1 autonóm rész – Szilézia)

autórendszám (1937 után)	Vajdaság Vajdasági jogú város	Székhely	terület 1000 km² (1930)	Népesség 1000 fő (1931)
Lengyelország vajdaságai 1937-ben
00-19	Varsó	Varsó	0,14	1179,5
85-89	warszawskie	Varsó	31,7	2460,9
20-24	białostockie	Białystok	26,0	1263,3
25-29	kieleckie	Kielce	22,2	2671,0
30-34	krakowskie	Krakkó	17,6	2300,1
35-39	lubelskie	Lublin	26,6	2116,2
40-44	lwowskie	Lwów	28,4	3126,3
45-49	Łódzkie	Łódź	20,4	2650,1
50-54	nowogródzkie	Nowogródek	23,0	1057,2
55-59	poleskie	Brześć nad Bugiem	36,7	1132,2
60-64	pomorskie	Toruń	25,7	1884,4
65-69	poznańskie	Poznań	28,1	2339,6
70-74	stanisławowskie	Stanisławów	16,9	1480,3
75-79 ?	Auton. śląskie	Katowice	5,1	1533,5
80-84	tarnopolskie	Tarnopol	16,5	1600,4
90-94	wileńskie	Wilno	29,0	1276,0
95-99	wołyńskie	Łuck	35,7	2085,6

Kapcsolódó szócikkek

Lengyelország vajdaságainak zászlói
Lengyelország vajdaságai (1975–1998)(wd)

Search