Mária Magdolna

Az evangéliumok összesen hét alkalommal említik Jézus különböző női kísérőinek neveit.^[1]A felsorolások közül hat Mária Magdolnát említi elsőként, a hetedik bejegyzés Jézus anyját helyezi a sor elejére, míg másutt Mária Magdolna egyedül szerepel.

• A Jézussal való kapcsolatában Máriát úgy mutatják be, mint a nő, aki „szolgálatára volt”, ill. aki „gondoskodott róla”.^[2]
• A négy evangélium pontosan megegyezik abban, hogy a Jézus temetése utáni napon Mária Magdolna azok között volt, akik először a sírhoz mentek.^[3]
• Az utolsó evangéliumi megjelenésekor pedig - Márk és János evangéliumában - ő az, aki először beszél a sírnál a feltámadt Jézussal,^[4] de Máté evangéliuma szerint is, amikor Jézus először megjelent, a másik Mária (Jézus anyja?) társaságában ott volt Mária Magdolna is.^[5]
• A fentieken kívül mindössze még egyetlen megjegyzés szerepel az evangéliumokban, amely Mária Magdolna „lelki betegségére” utal. Ezt a Lukács-féle bemutatásban találjuk.^[6] Majd az utalás megismétlődik a feltámadási jelenetben.^[7]

Fülöp evangéliuma

A Fülöp evangéliuma (wd) az egyik gnosztikus evangélium, az újszövetségi apokrifok szövege, amely a III. század körül kelt. A fennmaradt szöveg Mária Magdolnát Jézus hitvesének nevezi:

"Ami a a Bölcsességet illeti akit »a sivárnak« neveznek, ő az anyja az angyaloknak. És a hitvese […] Mária Magdaléna. […] jobban szerette őt bármelyik tanítványnál, és gyakran szájon csókolta. A többi tanítvány […]. Azt mondták neki: »Miért szereted őt jobban valamennyiünknél?« A Megváltó válaszolt és azt mondta nekik: »Miért ne szeretnélek benneteket őhozzá hasonlóan? Ha egy vak ember és egy látó mindketten együtt a sötétségben vannak, nincs különbség közöttük. Amikor aztán eljön a fény, a látó meglátja a fényt, és aki nem lát, továbbra is sötétségben marad.«".^[8]

Pistis Sophia

A Pistis Sophia - kopt nyelvű gnosztikus kézirat, mely valószínűleg a 3. és 4. század között íródott, hétszer nevezi Mária Magdolnát lélektől elteltnek (87., 114., 116., 118., 120., 122., 130. fejezetek), ötször kegyelemmel teljesnek (17., 34., 59., 73., 74.), két-két alkalommal a fény örökösének (61., 62.), tisztának (87., 130.), legkegyelmesebbnek (114) és minden lélekkel elteltnek (96), egy-egy alkalommal pedig kegyelmet találtnak (34.), minden asszony között a leginkább kegyelemmel elteltnek (19.), magasabb érzékűnek és magasabb teljességűnek (19), megvilágosítónak (25), és fényben gazdagnak (116).^[9]

• Egyes feltételezések szerint (E. Hennecke) Mária Magdolna Jézus bizalmasaként – János evangéliuma szerint – megelőzte a tanítványokat, magát Péter apostolt is. Mindezt azonban a gnosztikus és apokrif irodalom hatásának is lehet tekinteni. 2016-ban a Vatikán Mária Magdolnát az "apostolok apostolaként" ismerte el, liturgikus ünnepét a Katolikus Egyház július 22-én tartja.
• Szíriai Szent Efrém, késő ókori teológus (306-373) értelmezése óta^[10] viták folynak arról is, hogy Mária Magdolna, Betániai Mária valamint a „bűnös nő” nem azonosak-e? Mind az azonosításnak, mind a megkülönböztetésnek helye lehet.^[11]
• Mások szerint Jézus felesége és közös lányuk – Sára – anyja, aki szerelmes volt Jézusba.^[12]

2016 óta a katolikus egyház az "apostolok apostolaként",^[13] továbbá védőszentként tiszteli.

A "Bűnbánó" Magdolna tisztelete a Szentírás félreértésén alapszik. Az a bűnös asszonyszemély, aki könnyeivel öntözte, hajával törölgette és szent olajjal kente meg Jézus lábát (Lk 7,36–50), – a bűnbánó „rossz hírű nő” képe e jelenetből származik – névtelen volt. A Bűnbánó Magdolnát gyakran ábrázolják félig meztelenül, gyakran egy koponyával. Csak a hagyomány azonosította vele Mária Magdolnát. Egy másik téma az Mária Magdolna, aki olvas. Gyakran ábrázolják egy könyvvel. Mária Magdolnát vagy csak egyszerűen olvasva ábrázolják, vagy könyvvel, kereszttel és koponyával. Különösen a barokk korban ábrázolták szívesen a töprengő, bűnbánó Magdolnát, mint például, Caravaggio és La Tour.

• Mária Magdolna ábrázolása
• 
  Andrea Solario: Mária Magdolna
• 
  Giampetrino: Mária Magdolna
• 
  Georges de La Tour ábrázolása
• 
  Piero di Cosimo: Mária Magdolna olvas

Film

• Krisztus utolsó megkísértése (The Last Temptation of Christ), rendező: Martin Scorsese, 1988.
• Mária Magdolna – A szeretet győzelme a bűnök felett (Maria Maddalena) (A Biblia – Jézus közelében című filmsorozat 2. része), r. Raffaele Mertes, 2000.
• Mária Magdolna (Mary), r. Abel Ferrara, 2005.
• Mária Magdolna (Mary Magdalene), rendező: Garth Davis, 2018.

Zene

• Maria Magdalena Sandra, 1985.
• Mary Magdalene Meshell Ndegeocello, 1996.
• Mary Magdalene FKA twigs (Tahliah Debrett Barnett), 2019.
• Napjaink egyik legnépszerűbb rockoperájában, a Jézus Krisztus Szupersztárban Mária Magdolna a női főszereplő, s Nem tudom, hogy szeressem című dala csakhamar slágerré vált.[1] (zeneszerző: Andrew Lloyd-Webber, bemutató: 1971, London, West End) A rock-operát filmre is vitték 1973-ban Norman Jewison rendezésében.[2]

Szépirodalom

• Lajta Erika: Bordély az egész világ című kötetében a Mária, Magdolna címet viselő elbeszélés egészen sajátos megközelítésben ábrázolja Mária Magdolna és Jézus titkokkal teli kapcsolatát.^[14]

• Herbert Haag: Bibliai lexikon. Apostoli szentszék könyvkiadója, Bp., 1989. 1162-63. o. ISBN 963-360-465-6

• Govinda világa: Ki volt Mária Magdolna?^{[halott link]}
• Ki volt Mária Magdaléna?
• Felesége és gyermeke volt Jézusnak?
• Utolsó vacsora, Jézus melletti nőalakja
• Ki volt Mária Magdolna? National Geographic, Magyarország, 2006. május 19.
• Mary Magdalene Imagery Archiválva 2006. június 14-i dátummal a Wayback Machine-ben