Osztrák Szabadságpárt
| Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
Az Osztrák Szabadságpárt (németül: Freiheitliche Partei Österreichs, FPÖ) (más néven: Ausztria Szabadság Pártja) nevű radikális jobboldali, illetve szélsőjobboldali osztrák pártot 1955-ben alapították.[1]
| Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) | |
 | |
| FPO - A szociális hazafi párt | |
| Adatok | |
| Elnök | Herbert Kickl |
| Alapítva | 1955. november 3.[1] |
| Tagok száma | 50 000 (2014) |
| Ideológia | Nemzeti radikalizmus Nacionalizmus bevándorlásellenesség kivándorlásellenesség keresztényszocializmus nemzeti liberalizmus harmadikutasság |
| Politikai elhelyezkedés | radikális jobboldal, illetve szélsőjobboldal |
| Parlamenti jelenlét | Nemzeti Tanács: 31 / 183 16 / 61 110 / 440 Európai Parlamentben: 3 / 19 |
| Nemzetközi szövetségek | Liberális Internacionálé (1978-1993) |
| Európai párt | Identitás és Demokrácia Párt ID |
| EP-frakció | Identitás és Demokrácia |
| Hivatalos színei | Kék |
| Ausztria politikai élete | |
| Weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) témájú médiaállományokat. | |
Története
Előzmény
A Szabadságpárt magát az 1848-as forradalmak idejéből eredő pángermanizmus és nemzeti liberalizmus ideológiai örökösének tekinti. A két világháború közti korszakban a nemzeti liberálisokat támadta az Osztrák Keresztényszociális Párt. A nemzeti liberális tábort a Nagy Német Néppárt gyűjtötte be. Az Anschluss után Ausztriában üldözték a keresztényszocialistákat és a szocialistákat is.[2] A nemzeti liberálisokat később megvádolták, hogy kollaboráltak a nácikkal.
A párt elődje a Függetlenek Szövetsége (Verband der Unabhängigen, VdU) 1949-ben alakult meg, alternatívát nyújtva az SPÖ-vel és az ÖVP-vel szemben.
FPÖ kezdete
Az Osztrák Szabadságpárt 1955-ben jött létre, akkoriban ellenzékként működött, első vezetőjük Anton Reinthaller lett, aki SS-Brigadeführer[3] volt.[4] Reinthaller tagja volt az NSDAP-nak, amikor az Anschlussot végrehajtották. A párt vezetője 1958-1978 között Friedirch Peter lett, akinek ideje alatt az 1960-as évektől a párt, hogy nagyobb esélye legyen a nagy koalícióban való részvételre egyre jobban eltávolodott a szélsőjobboldali, nacionalista szellemiségétől és liberálisabb lett. Ez a párt szélsőjobboldali szárnyában felháborodást váltott ki, ami miatt 1967-ben kilépve a pártból megalapították a Nemzeti Demokrata Párt-ot (NDP).
1970-ben a párt támogatta az SPÖ vezette kisebbségi kormányt. 1975-ben Simon Wiesenthal - aki akkoriban a bécsi zsidók irattárának volt vezetője, nyilvánosságra hozta, hogy Friedrich Peter SS-főhadnagyként szolgálatot teljesített egy tömegmészárlásnál.[5]
Jörg Haider korszaka
A párt elnöke 1986-ban Jörg Haider lett, aki a párt nacionalista szárnyának támogatásával lett vezető. Ezt követően Vranitzky felbontotta a párttal kötött koalíciót. Az 1986-os választáson a párt 9%-ot ért el. A párt az 1990-es választásokon 16%-ot ért el. Jelentős számban pártoltak át az Osztrák Néppárttól.
Választások
Választási eredmények
Nemzeti Tanács
| Választás éve | Szavazatok száma | % | Megszerzett helyek száma | Kormánypárt/ Ellenzék? |
|---|---|---|---|---|
| 1956 | 283,749 | 6.5 | 6 / 165 | Ellenzék |
| 1959 | 336,110 | 7.7 | 8 / 165 | Ellenzék |
| 1962 | 313,895 | 7.0 | 8 / 165 | Ellenzék |
| 1966 | 242,570 | 5.4 | 6 / 165 | Ellenzék |
| 1970 | 253,425 | 5.5 | 6 / 165 | SPÖ kisebbségi kormányának támogatója |
| 1971 | 248,473 | 5.5 | 10 / 183 | Ellenzék |
| 1975 | 249,444 | 5.4 | 10 / 183 | Ellenzék |
| 1979 | 286,743 | 6.1 | 11 / 183 | Ellenzék |
| 1983 | 241,789 | 5.0 | 12 / 183 | Kormánypárt, SPÖ kisebb koalíciós partnere |
| 1986 | 472,205 | 9.7 | 18 / 183 | Ellenzék |
| 1990 | 782,648 | 16.6 | 33 / 183 | Ellenzék |
| 1994 | 1,042,332 | 22.5 | 42 / 183 | Ellenzék |
| 1995 | 1,060,175 | 21.9 | 41 / 183 | Ellenzék |
| 1999 | 1,244,087 | 26.9 | 52 / 183 | Kormánypárt |
| 2002 | 491,328 | 10.0 | 18 / 183 | Kormánypárt |
| 2006 | 519,598 | 11.0 | 21 / 183 | Ellenzék |
| 2008 | 857,028 | 17.5 | 34 / 183 | Ellenzék |
| 2013 | 962,313 | 20.5 | 40 / 183 | Ellenzék |
| 2017 | 1,316,442 | 26.0 | 51 / 183 | Kormánypárt, ÖVP kisebb koalíciós partnere |
| 2019 | 772,666 | 16.2 | 31 / 183 | Ellenzék |
Tartományi parlamenti választások
| Tartomány | Választási év | Szavazatok száma | % | Megszerzett helyek száma | Kormánypárt/ /Ellen? zék |
|---|---|---|---|---|---|
| Alsó-Ausztria | 2018 | 134,085 | 14.76 | 8 / 56 | Kormánykoalíció az ÖVP-vel és az SPÖ-vel |
| Bécs | 2020 | 51,603 | 7.11 | 8 / 100 | Ellenzék |
| Burgenland | 2020 | 18,161 | 9.79 | 4 / 36 | Ellenzék |
| Felső-Ausztria | 2015 | 263,985 | 30.36 | 18 / 56 | Kormánykoalíció az ÖVP-vel, az SPÖ-vel és a Zöldekkel |
| Karintia | 2018 | 67,538 | 22.96 | 9 / 36 | Ellenzék |
| Salzburg | 2018 | 47,194 | 18.84 | 7 / 36 | Ellenzék |
| Stájerország | 2019 | 105,294 | 17.49 | 8 / 48 | Ellenzék |
| Tirol | 2018 | 49,727 | 15.53 | 5 / 36 | Ellenzék |
| Vorarlberg | 2019 | 23,011 | 13.93 | 5 / 36 | Ellenzék |
2015-ös bécsi önkormányzati választás
A 2015-ös októberi bécsi választáson a második helyen végzett az Osztrák Szociáldemokrata Párt mögött.[6]
2016-os osztrák elnök választás
A 2016-os áprilisi osztrák elnöki választáson Norbert Hofert indították. A második fordulóban, május 23-án Alexander Alexander Van der Bellen az Osztrák Zöld Párt jelöltje nyerte a választást 50,3 százalékkal, Hofer 49,7 százalékot kapott.[7] Az alkotmánybíróság szabálytalanságok miatt elrendelte az elnökválasztás második fordulójának megismétlését. A megismételt választáson ismét elveszítette a párt jelöltje 46,2 százalékot kapott, ezzel Alexander Van der Bellen lett Ausztria első zöldpárti elnöke.[8] Norbert Hofer később bejelentette, hogy indulni fog a következő osztrák elnökválasztáson.[9]
Választói
A pártnak számos választói vannak a közép- és felső osztályban, de jelen vannak a gyári munkások és Bécs külső kerületeinek lakosai. A párt számos volt szociáldemokrata szavazót tudhat magának. A bevándorlók között a párt az ausztriai szerbek körében népszerűek. Kartintiában a párt Jörg Haider idején az orvosok, ügyvédek, vállalkozók, földművesek, szabadúszók, gyógyszerészek voltak szabadságpártiak.[10]
Az FPÖ elnökei
- Anton Reinthaller (1955–1958)
- Friderich Peter (1958–1978)
- Alexander Götz (1978–1979)
- Norbert Steger (1979–1986)
- Jörg Haider (1986–2000)
- Susanne Riess-Passer (2000–2002)
- Mathias Reichold (2002)
- Herbert Haupt (2002–2004)
- Ursula Haubner (2004–2005)
- Heinz-Christian Strache (2005–2019)
- Norbert Hofer (2019–2021)
- Herbert Kickl (2021–óta)[11]
