1 (szám)

	1; (egy)
	… « 1 » 2 3 4 5 … … 0 • 10 20 30 40 … … 0 • 100 200 300 400 … … « 100 » 101 102 103 …
	Tulajdonságok
Normálalak	1 · 100
Kanonikus alak	– (definíció szerint)
Osztók	1
Római számmal	I
	Számrendszerek
Bináris alak	12
Oktális alak	18
Hexadecimális alak	116
	Számelméleti függvények értékei
Euler-függvény	1
Möbius-függvény	1 (megállapodás szerint)
Mertens-függvény	1
Osztók száma	1
Osztók összege	1; hiányos szám
Valódiosztó-összeg	−1
	Más nyelveken
Előtagként	mono- (görögből); uni- (latinból)
Héberül	א (Alef)
Arabul	١ (wáHid/wáHed)
Kínaiul	一 (ji (yī))
Koreaiul	하나 (Hana); 일 (Il) (sino-koreai)
Japánul	一 (Icsi)

Ez a szócikk az egyes számról szól. Az 1. évről szóló cikket lásd itt: 1.

Az 1 (egy) a 0 és 2 között található természetes szám, s egyben egy számjegy is. A számjegy ASCII kódja: 49, vagy 0x0031.

Az 1 számjegy fejlődése az indiai brahmanoktól kezdve

A matematikában

1\cdot a=a=a\cdot 1,\quad \forall {a}\in \mathbb {C}

Minden nullától különböző szám 0-dik hatványa 1.
Az üres szorzat értéke definíció szerint 1.
Az 1 nem prímszám és nem is összetett szám, hanem egység. Korábban egyes matematikusok prímszámnak tekintették, ami komplikációkat okozott a számelmélet alaptételénél, így a modern definíciók már nem tekintik prímnek.
Az 1 bármilyen fajta figurális számból az első, így az első sokszögszám és középpontos sokszögszám is bármilyen n-szögre nézve.
Az 1 kifejezhető a 0,999… végtelen tizedestört alakjában is.
Triviálisan szigorúan nem palindrom szám.^[1]
A számelméletben a Legendre-állandó értéke, melyet 1808-ban Adrien-Marie Legendre vezetett be a prímszámláló függvény viselkedésére. Legendre sejtése szerint a konstans körülbelül 1,08366,^[2] de 1849-ben Pafnutyij Lvovics Csebisev bebizonyította, hogy pontosan 1.^[3]

A kínaiak szerint az 1 szerencsétlen szám.
A görög monosz szóból eredő mono- jelentése: „egy, egyes” (pl. monokróm = egyszínű, monoteizmus = egyistenhit)
A labdarúgásban hagyományosan a kapus kapja az egyes számú mezt.

Tim Glynne-Jones: The Book of Numbers. London: Arcturus Publishing Limited. 2007. ISBN 978-0-572-03331-6

A Wikimédia Commons tartalmaz 1 (szám) témájú médiaállományokat.

Ez a számról szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

1 (egy)
… « 1 » 2 3 4 5 … … 0 • 10 20 30 40 … … 0 • 100 200 300 400 … … « 10⁰ » 10¹ 10² 10³ …
Tulajdonságok
Normálalak	1 · 10⁰
Kanonikus alak	– (definíció szerint)
Osztók	1
Római számmal	I
Számrendszerek
Bináris alak	1₂
Oktális alak	1₈
Hexadecimális alak	1₁₆
Számelméleti függvények értékei
Euler-függvény	1
Möbius-függvény	1 (megállapodás szerint)
Mertens-függvény	1
Osztók száma	1
Osztók összege	1 hiányos szám
Valódiosztó-összeg	−1
Más nyelveken
Előtagként	mono- (görögből) uni- (latinból)
Héberül	א (Alef)
Arabul	١ (wáHid/wáHed)
Kínaiul	一 (ji (yī))
Koreaiul	하나 (Hana) 일 (Il) (sino-koreai)
Japánul	一 (Icsi)