Christie’s

Az alapító, James Christie 1766. december 5-én bonyolította le az első árverést. Az arisztokráciának és a királyi családnak dolgozott. A 18. és a 19. században az aukciósház kapcsolatban állt többek között Nagy Katalin cárnővel, akinek eladta Robert Walpole festményeit, amely fontos hozzájárulást jelentett a szentpétervári Ermitázs gyűjteményéhez.

Ma a Christie’s világszerte működik, éves árbevétele 7,1 milliárd dollár (2021). A fő aukciós helyszínek London, New York, Párizs és Hongkong

A Christie’s az utóbbi időben eladta Pablo Picasso, Rembrandt, Leonardo da Vinci, Vincent van Gogh és I. Napóleon francia császár alulértékelt műveit és személyes tárgyait.

A Christie’snek a francia milliárdos, François Pinault Groupe Artémis csoportja a tulajdonosa, amely számos olyan luxuscikket és márkát foglal magában, mint a Gucci, Puma, Ponant, Château Latour. 2008-ban a Christie's eladásáról spekuláltak a Pinault részesedéseinek csökkenése miatt. A Times 2008. december végi cikke szerint több befektetői csoport is érdeklődött a megvásárlása iránt.^[3] 2009-ben a vállalat 1900 embert foglalkoztatott világszerte.^[4]

2006 decemberétől 2016 végéig David Armstrong-Jones volt a cég elnöke.

2017. január 1-jén Guillaume Cerutti lett a Christie’s vezérigazgatója Patricia Barbizet és a Pinault család ajánlására. Pinault úr vette át az igazgatóság elnöki tisztét, Barbizet asszonyt pedig elnökhelyettesnek nevezték ki.^[5] A francia Patricia Barbizet-t 2014-ben kinevezték a cég vezérigazgatójává, így ő lett a Christie’s első női vezérigazgatója.^[6]

Az OpenSea-vel való együttműködéssel a Christie’s 2021 novemberében a digitális művészet értékesítésébe is beszállt NFT-n keresztül.^[7]

A Christie’s évente mintegy 350 árverést kínál, több mint 80 kategóriában, beleértve a képző- és iparművészet minden területét, ékszereket, fotókat, gyűjteményeket, bort és még sokminden mást. A Christie’s hosszú és sikeres múltra tekint vissza az ügyfelek magáneladásainak menedzselésében minden kategóriában, különös tekintettel a második világháború utáni és kortárs művészetre, az impresszionista és modern művészetre, a régi mesterekre és az ékszerekre.

Világszerte 54 irodája van 32 országban, valamint 12 bemutatóterme, köztük Londonban, New Yorkban, Párizsban, Genfben, Milánóban, Amszterdamban, Dubajban, Zürichben, Hongkongban, Sanghajban és Mumbaiban. A közelmúltban a Christie’s olyan feltörekvő piacokon is kezdett, mint Oroszország, Kína, India és az Egyesült Arab Emírségek, sikeres értékesítésekkel és kiállításokkal Pekingben, Mumbaiban és Dubajban.^[8]

• 1989-ben a J. Paul Getty Múzeum 35,2 millió dollárért megvásárolta Jacopo da Pontormo Egy alabárdos portréját.^[9] A képet sokáig egy régi mester legkelendőbb festményének tartották, egészen 2002 júliusáig, amikor Rubens: Az ártatlanok mészárlása körülbelül 76,7 millió dollárért árverésre került.
• 2005-ben Richard Prince Cím nélküli (Cowboy) fotója rekordáron, több mint egymillió dollárért kelt el a Christie’s New Yorkban, így ez a valaha volt legmagasabb ár egyetlen fényképért.
• 2006-ban egy a Csing-dinasztia korából származó porcelántálat adtak el a hongkongi Christie’sben 22,24 millió dollárért.
• Szintén 2006-ban egy Stradivarius-hegedűt adtak el 3,544 millió dollárért Christie’s-árverésen, ami akkoriban a legmagasabb ár volt egy hangszerért.
• 2006. november 8-án Gustav Klimt négy festménye New Yorkban 192 millió dollárért árverésen kelt el. Az Adele Bloch-Bauer II festmény 87,936 millió dollárért el, így ez az ötödik legmagasabb ár, amelyet valaha egy festményért fizettek. Apfelbaum I 40,336 milliót ért el Buchenwald/Birkenwald 33,056 milliót, a Házak Unterach am Attersee-ben 31,376 milliót. A vásárlók névtelenek maradtak.
• Claude Monet Le Bassin Aux Nymphéas című tavirózsa festményét 2008-ban 80,4 millió dollárétr árverésre bocsátották, ami a legmagasabb ár, amit Monet művéért valaha fizettek.
• Pablo Picasso Meztelen zöld levelek és mellkép című olajfestményét egy ismeretlen licitálónak telefonos licit útján értékesítette. 2010. május 4-én a New York-i Christie’sben 106,5 millióért.
• A Dr. No-bikinit a „James Bond” Dr. No című epizódjából 2001-ben aukción eladták egy gyűjtőnek, több mint 40 000 fontért.
• A 17. századból származó perzsa vázaszőnyeg a világ legdrágább szőnyege volt. 2010 áprilisában egy 7,2 millió eurónak megfelelő licitálás után árverezték el egy arab érdeklődőnek. A Georg Rehm augsburgi aukciósház korábban mindössze 900 euróért katalogizálta a szőnyeget.
• 2015. május 11-én Pablo Picasso Les femmes d'Alger ("O" verzió) című „művét” 179,3 millió dollárért adták el, ami a valaha volt legdrágább műalkotás lett a Christie’s New York-i aukcióján.
• Ugyanezen év novemberében Amedeo Modigliani (1917–1918) Nu Couchéját (Fekvő női akt) 170,4 millió euróért adták el a New York-i Christie’sben. Így a harmadik legdrágább árverésen eladott műalkotás.^[10]
• 2017. november 15-én egy névtelen telefonos licitáló 400 millió euróért megvásárolta Leonardo da Vinci Salvator mundi című festményét. Ez az aukción valaha eladott legdrágább műalkotás. Utoljára Dmitrij Ribolovlev orosz milliárdos tulajdonában volt. Eredetileg a Christie’s 100 millió dollár körüli árra számított.
• 2018. november 15-én David Hockney Egy művész portréja (Pool with Two Figures) című festményét 90 312 500 dollárért adták el egy ismeretlen licitálónak a New York-i fiókban.^[11] Az eladás idején a festmény volt a legdrágább műalkotás, amelyet egy élő művész valaha elárverezett.^[12]
• 2020-ban egy jól megőrzött Tyrannosaurus-Rex-csontváz rekordáron, 31,8 millió dollárért kelt el New Yorkban.^[13]

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Christie’s című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.