Nicosia

	Nicosia
; Nicosia címere	; Nicosia zászlaja
	Közigazgatás
Jogállás	főváros, kerületközpont
Polgármester	Eléni Mávru
Irányítószám	1500
Körzethívószám	22
Testvérvárosok	Lista Vilnius; Amszterdam; Athén; Ankara; Mexikóváros; Abu-Dzabi; Lisszabon; Isztambul; Fucsou (2023. december 26. – );
	Népesség
Teljes népesség	330 000 fő (2015)
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	220 m
Terület	51,06 km²
Időzóna	UTC+02:00; UTC+03:00;
	Elhelyezkedése
	é. sz. 35° 10′ 21″, k. h. 33° 21′ 54″, k. h. 33° 21′ 54″
	Nicosia weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Nicosia témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk Ciprus fővárosáról szól. Hasonló címmel lásd még: Nicosia (egyértelműsítő lap).

Nicosia^[2] (görögül Λευκωσία [Lefkoszía], törökül Lefkoşa) Ciprus fővárosa. 1964-ben 103 000 lakosa volt, 1992-ben 177 410, 2004-ben mintegy 200 000. A várost az 1983 óta de facto fennálló, valójában Törökország protektorátusának tekinthető Észak-ciprusi Török Köztársaság is fővárosának tartja, de annak kormánya ténylegesen Girnében (Kerínia) székel.

Fekvése

A sziget középső részén, a Kerínia-hegység és a Tróodosz-masszívum közötti sík területen található.

Az éghajlat Nicosiában félszáraz szubtrópusi (Köppen: BSh).^[3]

Története

Az ősi város a 7. században lett a sziget fővárosa. Az ókor során Nagy Sándor csatolta birodalmához, azután egyiptomi fennhatóság alá tartozott, végül Rómához. Bizánc uralma alatt Lefkoszía volt a neve. A keresztesek 1192-ben, a genovaiak 1373-ban, a velenceiek 1484-ben foglalták el. Nicosia legérdekesebb része az óváros, amelyet 16. századi velencei fal vesz körül. A János katedrálist 1662-ben építették. 1570-től 1878-ig Törökország megszállása alatt volt, ezután 1960-ig brit gyarmat.

A függetlenség kikiáltása óta görög-török ellentétek színhelye. Különösen 1974-ben szenvedett sokat Törökország katonai agressziója idején. A sziget görögök illetve törökök lakta részeit elválasztó Zöld vonal áthalad a városon. (A vonal két oldalán ENSZ békefenntartók állomásoznak.)