Akabai-öböl
Az Akabai-öböl (Aqabai-öböl, arabul خليج العقبة / Halídzs el-Akaba), Izraelben ismert nevén Eilati-öböl (héberül מפרץ אילת / Mifrác Eilat) a Vörös-tenger az Arab-félsziget (Szaúd-Arábia) és a Sínai-félsziget (Egyiptom) között. Északi végében Izraelnek és Jordániának is van egy-egy rövid partszakasza. A Vörös-tengertől a 13 kilométer széles Tiráni-szoros (Tiran-szoros) választja el.
| Akabai-öböl | |
 | |
| A Sínai-félsziget, keleti oldalán a hosszúkás Akabai-öböllel | |
| Hosszúság | 175 km |
| Legnagyobb mélység | 1850 m |
| Elhelyezkedése | |
  Akabai-öböl Pozíció Egyiptom térképén | |
 é. sz. 28° 45′, k. h. 34° 45′, k. h. 34° 45′ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Akabai-öböl témájú médiaállományokat. | |
Természeti viszonyai
Hosszú, keskeny öböl: hossza 175 kilométer, átlagos szélessége 25 kilométer, legnagyobb mélysége 1828 m.[1] Más források (BritH) szerint hossza 160 km, szélessége 19–27 km. Egyetlen védett, természetes kikötője az egyiptomi Dahab.
Egy nagy, máig aktív transzform vető mellett alakult ki; keleti fele észak, nyugati fele pedig dél felé mozog. A vető helyét jelző Szír-Jordán-árok a Kelet-afrikai árokrendszer legészakibb nyúlványa. Benne találjuk észak felé a Holt-tengert, majd a Jordán völgyét a Kineret-tórel (Genezáreti-tóval) és a Hula-tóval. Az öböl két partján 600 m-ig emelkedő hegyek sorakoznak.
Szűk bejárata, szigetei és korallzátonyai, valamint a hirtelen támadó viharok miatt nehezen hajózható.
Fontosabb partmenti települések
A partján fekvő legjelentősebb települések, kikötővárosok:
- északon:
- Taba (Egyiptom),
- Eilat (Izrael egyetlen, a Vörös-tenger és az Indiai-óceán felé nyíló kikötője) és
- Akaba (Jordánia egyetlen, tengeri kikötője),
- délebbre:
- Hakl (Szaúd-Arábia),
- Dahab (Egyiptom),
- Sarm es-Sejk (Egyiptom).
Jegyzetek
Források
- MNL: Magyar nagylexikon I. (A–Anc). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1993. 325. o. ISBN 963-05-6612-5
- BritH: Britannica Hungarica I., p. 165.
