Tó

A tó azon stagnáló víztömeg, mely a felszínnek a tengerrel közvetlen kapcsolatban nem álló, minden oldalról zárt mélyedését tölti ki. (F. A. Forel). A tengertől való elkülönítésének legfontosabb szempontja, hogy az állóvíz és a tenger között nincs kétirányú kapcsolat. A folyótól való megkülönböztetés kritériuma, hogy az átfolyó víz sebessége nem elegendő a víztömeg teljes átkeveréséhez.

A szárazföldek állóvizei közé tartozik a fertő, a mocsár és a láp.^[2]

Medencéjük kialakulása alapján elkülöníthető:

• Kimélyítéses medencéjű
• Elgátolásos medencéjű

A tómedencék leggyakoribb típusai a kialakító folyamatok szerint:

• Endogén eredetű tavak
• Exogén eredetű tavak
• Kozmikus hatásra kialakult tavak
• Antropogén tómedencék

Endogén eredetű tavak

Az endogén eredetű tavak medencéjét belső erők – tektonikus mozgások, vulkáni erők – alakítják ki.

Tektonikus eredetű tavak

A tektonikus eredetű tavak medencéjét tektonikus mozgások alakítják ki.

• Árkos tavak (árkos vetődések medencéiben):
  • Bajkál-tó
  • Kelet-afrikai árokrendszer tavai (Nyasza-tó, Tanganyika-tó, Turkana-tó, Kiwu, Edward, Albert)
• Távolodó lemezszegélyeket jelző árokrendszer tavai:
  • például Holt-tenger
• Sekély vizű ároktavak:
  • Balaton, Velencei-tó
• Epirogenetikus süllyedékben elhelyezkedő állóvíz:
  • például Viktória-tó
• Szerkezeti süllyedékeket kitöltő egykori tengermaradvány:
  • Kaszpi-tenger

Vulkanikus eredetű tavak

• krátertavak, kalderatavak:
  • Japán, Indonézia, Kamcsatka-félsziget.
  • Róma-környéki nagy tavak
  • Szent Anna-tó

Exogén eredetű tavak

Az exogén eredetű tavak külső erők – jég, termokarsztos folyamatok, szél, folyó, tenger, élővilág, kozmikus becsapódás, karsztosodás, földcsuszamlás – által létrehozott tavak.

Jég által kialakított tavak

Az exogén erők közül a jég felszínformáló erejének következtében kialakuló tavak a glaciális tavak.

A sziklamedencés tavak jégtakaró által kimélyített tavak. A jég szelektíven pusztítja a felszínt, a puhább kőzeteket jobban kimélyíti a befagyott törmelékekkel, mint a keményebbeket. A jég elolvadásával a mélyedésekben felhalmozódik a víz. Ilyen eredetú tavak:

• Kanadában:
  • Winnipeg-tó
  • Nagy-Medve-tó
  • Nagy-Rabszolga-tó
  • Nagy-tavak^[3]
• Európában:
  • Ladoga-tó
  • Onyega-tó
  • Finn-tóvidék
  • Lengyel-tóvidék
  • Mazuri-tóhátság
  • Pomorzei-hátság

A tengerszemek (kártavak) a sík területre érő gleccserek által a puhább kőzetbe vájt kárfülkékben kialakult tavak.

• Magas-Tátra
• Poprádi-tó

A gleccsertavak a gleccserek völgyében kialakuló tavak (U alakú teknőben felhalmozódó vizek).

A végmorénatavak a gleccserek által szállított és lerakott törmelékből (moréna) a gleccser végződésénél felhalmozódó sáncok mögött felgyülemlő vizek.

• Az Alpok tavai:
  • Boden-tó
  • Genfi-tó
  • Zürichi-tó
  • Luganói-tó
  • Lago Maggiore
• Jack London-tó

Folyók által kialakított tavak

A morotvatavak (holtágak) kanyargó folyók mentén alakulnak ki a folyókanyarulat levágásával. Jellegzetes kifli formájuk van, sekélyek. Például:

• Mártélyi-tó (Tiszán),
• Szelidi-tó (Dunán)

A karsztos tavak karsztos területek mélyedéseiben (például víznyelő, polje, dolina, uvala) keletkező tavak, melyek akkor jönnek létre, ha a karsztos formát vízzáró anyag béleli ki.Ilyen karsztos tavak például

• Vörös-tó (dolinából, É-borsodi karszt)
• Aggteleki-tó (víznyelőből, É-borsodi karszt)
• Albániában/Macedóniában ilyen a Preszpa-tó (poljéből)
• Ohridi-tó

Szél által kialakított tavak

A szélvájta (deflációs) tavak a szél mélyítő ereje révén keletkeztek. Ilyenek az Alföld tavai

• szegedi Fehér-tó,
• Nyírségi-sóstó

Lagúnatavak

Turzás gátolta tavak.Például IJssel-tó.

Elgátolással keletkezett tavak

Hegyomlás által elgátolt tavak:

• Gyilkos-tó

Földcsuszamlás által elgátolt tavak:

• Arlói-tó (Arló)
• Alleghe-tó (Lago di Alleghe, Dolomitok)

Kozmikus hatásra kialakult tavak

Meteorit-becsapódások során kialakult medencéik vannak. Kanadában jellemző.

Antropogén eredetű tavak

Mesterséges tavak.Például

• Víztározók (Tisza-tó)
• Hűtőtavak (erőművek mellett)
• Halastavak
  • Ohati-tavak (Hortobágy)
• Bányatavak

• Lefolyásos tavak
• Lefolyástalan tavak: csak párolgással veszítenek vizet, ezért felgyülemlenek a folyók által szállított sófélék.
  • Aral-tó
  • Lop nor-tó
  • Csád-tó
  • Nagy-sóstó

Rövid életű, átmeneti képződmények. Megszűnésük oka: vizük eltűnik a medencéből, vagy a medence semmisül meg (feltöltődéssel vagy lecsapolódással).A tavak vízvesztése leggyakrabban éghajlatváltozás következménye.

Tavak pusztulásának típusai:

• A szárazság növekvő mértéke miatt a vízháztartás tartósan veszteségessé válik
  • Például Szahara-menti tavak
• Tavak lecsapolódása leggyakrabban úgy történik, hogy a tó vizét levezető folyó völgymélyítő tevékenysége eléri a tó peremét és annak vize a bemélyedő völgyön át lefolyik
• Tavak feltöltődése: a tóba érkező folyó lerakja a hordalékát, vagy a szél hordalékszállítása révén, vagy organikus üledékképződés révén (eutrofizáció).

Az eutrofizáció a vízbe jutó növényi tápanyagok hatására a tavak tápanyagtartalma egyre nagyobb ⇒ túlburjánzik a vízinövényzet. A vízinövények természetes elhalása révén egyre nagyobb mértékben halmozódik fel a tó aljzatán ⇒ halpusztulás.

Tavak pusztulásának szakaszai:

• 1. Fertő állapot: az elsekélyedő vízben az egész tófenéken megtelepedik a növényzet
• 2. Mocsári állapot: a növényzet a nyílt vízfelülethez képest túlsúlyba kerül.
• 3. Lápi állapot: alig marad nyílt vízfelület

Bővebben: Magyarország tavainak listája

Afrika:

• Csád-tó
• Malawi (Nyasza)-tó
• Tanganyika-tó
• Turkana-tó (Rudolf-tó)
• Viktória-tó

Észak-Amerika:

• Atabaszk-tó
• Erie-tó
• Felső-tó
• Huron-tó
• Michigan-tó
• Nagy-Medve-tó
• Nagy-Rabszolga-tó
• Ontario-tó
• Rénszarvas-tó
• Winnipeg-tó

Közép-Amerika:

• Nicaragua-tó

Dél-Amerika:

• Titicaca-tó

Ausztrália:

• Eyre-tó
• Torrens-tó

Ázsia:

• Aral-tó
• Bajkál-tó
• Balkas-tó
• Iszik-köl
• Kaszpi-tenger
• Csinghaj-tó (Kuku-nór)
• Urmia-tó

Európa:

• Ladoga-tó
• Onyega-tó
• Vänern-tó
• Balaton

• Tavak víztérfogat szerinti listája

• ↑ Szabó J. 2010.: : A hidroszféra (vízburok). In: Tóth József (főszerk.): Világföldrajz. Akadémiai Kiadó, Budapest. ISBN 9789630589482

Ez a földrajztudományi tárgyú vagy földrajzi fogalommal kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!