Bárium-klorid
| Bárium-klorid | |
 | |
| IUPAC-név | bárium-klorid |
| Kémiai azonosítók | |
|---|---|
| CAS-szám | 10361-37-2 |
| EINECS-szám | 233-788-1 |
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | BaCl2 |
| Moláris tömeg | 208,23 g/mol |
| Megjelenés | fehér, higroszkópos por |
| Halmazállapot | szilárd |
| Sűrűség | 3,856 g/cm³ (20 °C) |
| Olvadáspont | 963 °C |
| Forráspont | 1560 °C |
| Oldhatóság (vízben) | 375 g/l (20 °C) |
| Termokémia | |
| Std. képződési entalpia ΔfH | −858,6 kJ/mol |
| Veszélyek | |
| EU osztályozás | mérgező (T)  |
| EU Index | 056-004-00-8 |
| R mondatok | R20, R25 |
| S mondatok | S45 |
| Lobbanáspont | nem gyúlékony |
| Rokon vegyületek | |
| Azonos kation | a bárium vegyületei |
| Azonos anion | kloridok |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |
A bárium-klorid egy színtelen só. Keserű-sós ízű. Vízben jól oldódik, vizes oldata semleges kémhatású. Metanolban kis mértékben, etanolban nem oldódik. Általában két molekula vízzel kristályosodik, ezért a pontos képlete BaCl2·2 H2O. Kristályvizet tartalmazó kristályai monoklin rendszerűek. Higroszkópos vegyület. A legtöbb báriumsóhoz hasonlóan mérgező. A lángot sárgászöldre festi. Az analitikai kémiában használják.
Kémiai tulajdonságai
Magasabb hőmérsékleten vízgőz hatására hidrogén-klorid gáz fejlődik belőle. Kénnel hevítés hatására bárium-szulfiddá alakul. A magnézium magasabb hőmérsékleten báriumot szabadít fel belőle. Ha hidrogén-fluoriddal reagál, sósav és bárium-fluorid keletkezik belőle. Ha kénsavval reagál, fehér csapadék, bárium-szulfát válik ki.
Élettani hatása
A bárium-klorid erős méreg. Nyálfolyást és égető érzést okoz a szájban. Emellett okozhat gyomorfájást, görcsöket, hányást, hasmenést és bénulást. Elkékülnek tőle az arc és a végtagok, bénulás miatt akadozóvá válhat a beszéd, fülzúgás és látási zavarok jelentkezhetnek.
Előállítása
Gyártása természetben megtalálható báriumvegyületekből, bárium-szulfátból és bárium-karbonátból indul ki. A bárium-szulfátot először szénnel hevítenek. A szulfát redukálódik, bárium-szulfid (BaS) keletkezik. A keletkező szulfidot sósavban feloldják, így bárium-klorid keletkezik.
A bárium-karbonátból szintén sósavval állítják elő.
Források
- Nyilasi János: Szervetlen kémia
- Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
