Comore-szigetek

szigetállam Kelet-Afrikában

A Comore-szigetek (teljes nevén: Comore-szigeteki Unió,[3] franciául: Union des Comores, arabul: الإتّحاد القمريّ Al-Ittiḥād al-Qamariyy) Madagaszkártól északra található szövetségi köztársaság. Az országnév nálunk használt alakja francia eredetű, ennek kiejtése [komór-szigetek]. Az ország neve arab eredetű, jelentése: A Hold szigetei.

Comore-szigeteki Unió
Udzima wa Komori
الإتّحاد القمريّ
(Al-Ittiḥād al-Qamariyy)
Union des Comores
A Comore-szigetek zászlaja
A Comore-szigetek zászlaja
Comore-szigetek címere
Comore-szigetek címere
Nemzeti mottó: Unité – Justice – Progrès
(francia: „Egység, igazság, fejlődés”)
Nemzeti himnusz: Udzima wa ya Masiwa

FővárosaMoroni
d. sz. 11° 42′, k. h. 43° 15′, k. h. 43° 15′
Államformaköztársaság
Vezetők
ElnökAzali Assoumani
Hivatalos nyelvcomorei (sikomor, szuahéli rokona arab jövevényszavakkal), arab, francia
független1975

Tagság
Népesség
Népszámlálás szerint902 348 fő (2022. jan. 1.)[1]
Rangsorban166
Becsült864 335[2] fő (2021)
Rangsorban166
Népsűrűség386 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület2235 km²
Rangsorban167
IdőzónaEAT (UTC+3)
Egyéb adatok
PénznemComorei frank (KMF)
Nemzetközi gépkocsijelCOM
Hívószám269
Segélyhívó telefonszám
  • 17
  • 18
  • 772-03-73
Internet TLD.km
Villamos hálózat220 volt
Elektromos csatlakozó
  • Europlug
  • Type E
Közlekedés irányajobb
A Wikimédia Commons tartalmaz Comore-szigeteki Unió témájú médiaállományokat.

Grande Comore
(Njazidja)
Domoni
Moutsamoudou
MOZAMBIKI-CSATORNA
térkép szerkesztése

Földrajz

Út a szigeteken

Domborzat

A Comore-szigetek három nagyobb és több kisebb korall- és vulkanikus szigeten helyezkedik el, amelyek közül a legnagyobb szigeten a Kartala vulkán még ma is működik. Legmagasabb pontja: Kartala, 2360 m.

Vízrajz

Nincs jelentősebb vízfolyás. A tengerpartok hossza 340 km.

Éghajlat

Az év során a trópusi-tengeri éghajlat következtében a hőmérséklet alig ingadozik. Július-augusztus hónapban a legalacsonyabb a középhőmérséklet (22 °C), míg február-március hónapban a legmagasabb (27 °C). A csapadékot hozó északnyugati monszun novembertől májusig uralkodik, utána októberig a délkeleti passzátszél szárazságot okoz. A forró időszakokban gyakran trópusi forgószelek pusztítanak. Az átlagos csapadékmennyiség évi 1000–4000 mm a fekvéstől és a tengerszint feletti magasságtól függően.

Élővilág, természetvédelem

Az eredeti növényzetnek számító trópusi őserdőket jórészt mára kiirtották. Az értékes nemesfák szórványosan találhatók csak a magasabban fekvő területeken. A tájra ma már inkább a szavannák és az ültetvények a jellemzőek. Elsősorban mangófák, kókuszpálmák és banánfák nőnek a lapályos vidékeken. A partot helyenként mangrovepálmák borítják.

Állatvilága viszonylag szegényes. A ritka madár- és teknősfajták mellett, a hamvas maki egyik alfaja egyedül itt honos. A parti vizekben igen sok víziállat él. A Comore-szigeteknél fogtak néhány példányt a bojtosúszós maradványhalból.

Nemzeti parkjai

Egy utca a fővárosban, Moroniban

A Comore-szigeteken hat nemzeti park található: Karthala, Coelacanth és Mitsamiouli Ndroudi a Grande Comore szigeten, a Ntringui-hegy és Shisiwani az Anjouan szigeten, valamint a Mohéli Nemzeti Park a Mohéli szigeten. A Karthala és a Mount Ntrigui nemzeti parkok a szigetek legmagasabb csúcsait védik, a Coelacanth, a Mitsamiouli Ndroudi és a Shisiwani pedig tengeri nemzeti parkok, amelyek a sziget parti vizeit és a peremzátonyokat védik. A Mohéli Nemzeti Park szárazföldi és tengeri területeket egyaránt magában foglal.[4]

Természeti világörökségei

A Comore-szigetek 2000-ben csatlakozott a világ kulturális és természeti örökségének megóvását célzó egyezményhez. 2022 végéig egyetlen helyszín sem szerepel a világörökség listáján.[5]

Környezeti veszélyforrások

Erdőirtás; talajromlás és erózió az erdők elvesztése és a megfelelő teraszosítás nélküli lejtőkön történő növénytermesztés következtében; a tengeri biodiverzitás csökkenése, mivel a talajerózió a korallzátonyok eliszaposodásához vezet.

Történelem

Az első emberek, akik Comore-szigeteken éltek, valószínűleg polinéziai és melanéziai eredetűek voltak, őket malájok követték. A letelepedés nem régebbi a 6. századnál. Szuahéli telepesek a szigeteket a nagy bantu vándorlás idején érték el 1000 körül.

Portugál felfedezők 1505-ben látogatták meg a szigeteket.

A 16. században arab és perzsa kereskedők érkeztek a szigetekre. Ők afrikaiakat hoztak az ültetvényekre munkásoknak. Később portugál, holland, majd francia kereskedők érkeztek ide, azonban a 19. század közepéig az arab-iszlám hatás jelentős volt.

A 19. század elején a francia és angol érdekszférába tartozott. A francia gyarmatosítás 1841-ben kezdődött Mayotte sziget francia birtokba vételével és 1909-ben fejeződött be, amikor Anjouan szigetének szultánja lemondott, és Mohéli szigetének királynője (szultánája), Szalima Masamba szintén elvesztette a trónját, így ezek a szigetek is francia uralom alá kerültek, de hivatalosan 1912-ben lett francia gyarmat a szigetcsoport.

A második világháború alatt a Vichy-Franciaország része volt, majd a britek megszállták a gyarmatot. 1956-ban Franciaország autonómiát adott a szigeteknek.

A Comore-szigetek a Szuezi-csatorna megnyitásáig a Távol-Keletre és Indiába tartó hajóút fontos állomása volt. Akkor viszont hajóforgalma jelentősen csökkent. Kezdetben az egyetlen exportálható termék a kókuszdió volt. Francia telepesek, francia vállalkozások és gazdag arab kereskedők létesítettek exportorientált ültetvényeket, amelyek elfoglalták a termőföld egyharmadát. Mayotte megszerzése után a franciák a szigetet cukortermelő gyarmattá alakították. A többi sziget gazdasága is átalakult, megkezdték az ylang-ylang, a vanília, a kávé, a kakaó és a szizál termesztését.

A szigetcsoport a francia védnökség évei után 1975. július 6-án Mayotte sziget kivételével elszakadt Franciaországtól. 1999-től katonai uralom következett, elsősorban az Anjouan és Mohéli szigeteken található szeparatista törekvéseinek megakadályozására. 2001-ben kihirdették az új alkotmányt, a választásokat pedig 2002-ben tartották. 2006-ban volt az első békés és demokratikus hatalomváltás a szigetek történetében, rengeteg katonai puccs és Bob Denard francia kalandor akciói után.

Anne Etter, Mohéli (comorei nyelven Mwali) királyi hercegnője, a Comore-szigetek Fejlesztési Társaságának (Association Développement des Îles Comores) elnökeként napjainkban képviseli a királyi házat a Comore-szigeteken mint Szalima Masamba szultána-királynőnek, Mohéli (Mwali) utolsó uralkodójának az unokája.

Államszervezet és közigazgatás

Nemzeti jelképek, színek

Négy ötágú csillag és félhold; nemzeti színek: zöld, fehér.

Alkotmány, államforma

Államforma: iszlám szövetségi köztársaság

2001-ben a Comore-szigeteken új alkotmányt fogadtak el. Ez rögzíti, hogy az ország szövetségi köztársaság és az államvallás az iszlám. Az ország államfőjét 4 évre választják.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

1990 óta az országban többpártrendszer van.

A választójog minden 18. évét betöltő embert megillet. A szigetek tagja az ENSZ-nek, az Afrikai Uniónak és az Arab Ligának.

Politikai pártok

Közigazgatási beosztás

A Comore-szigetek három szigetből áll. Mindhárom szigetnek külön autonómiája van.

A szigetek:

Vitás területek

Földrajzilag a Comore-szigetek része Mayotte sziget és a környező kisebb szigetek. Amíg Comore-szigetek francia gyarmat volt, addig Mayotte közigazgatásilag hozzá tartozott. Amikor Comore-szigetek független ország lett, Mayotte népszavazás útján francia gyarmat maradt. Comore-szigetek állama ezt nem ismeri el, saját területéhez számítja Mayotte területét.

A Glorioso-szigeteket a gyarmati korban Comore-szigetekről igazgatták a franciák. A függetlenség megadása erre nem vonatkozott, de a comorei állam követeli a területet.

Van a Glorioso-sziget csoportjában egy korábbi sziget, amelyet mára ellepett a tenger: Banc du Geyser. Comore-szigetek állama szerint kizárólagos gazdasági övezetéhez tartozik, míg Madagaszkár 1976-ban annektálta.

Védelmi rendszer

Védelmi erő: nagyjából 600 fő katona, és 500 fő rendőr. (2020-as becslés)

18 éves kortól 2 éves önkéntes férfi és női katonai szolgálat van; nincs kötelező sorkatonai szolgálat.

A katonaság és rendőrség képességei korlátozottak a keresési és mentési műveletek végrehajtására és a belső biztonság fenntartására; a Franciaországgal kötött védelmi szerződés tengeri erőforrásokat biztosít a felségvizek védelmére, a Comore-szigeteki katonai személyzet kiképzésére és légi felügyeletre; Franciaország egy kisebb tengeri bázist és egy idegenlégiós kontingenst tart fenn a szomszédos Mayotte-on.

Népesség

Általános adatok

Lakosság: 864.335 fő. (2021-es becslés)

  • Népsűrűség: 386 fő/km²
  • Népességnövekedési ráta: 1,4%
  • Várható átlagos élettartam: 66,9 év
  • Csecsemőhalandósági ráta (igen magas): 58 haláleset / 1000 élveszületés

Népességének változása

A népesség alakulása 2001 és 2022 között
Lakosok száma
541 976
570 491
600 733
632 736
666 097
683 081
717 503
823 652
860 294
902 348
2001200320052007200920102012201720202022
Adatok: Wikidata

Legnépesebb települések

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

A hivatalos nyelvek: az arab (amit a többség nem beszél) és a francia. Még beszélik a comoreit is, amely az arab és a szuahéli nyelv keveréke.

Népek:

Vallások:

Szociális rendszer

Gazdaság

Gazdasága: agrárország. A Comore-szigetek a világ egyik legszegényebb országa. A szűkös természeti erőforrások és a gyorsan növekvő népesség a gazdaság alapvető megújítását sürgetné. Bár a szigetek fő gazdasági tevékenysége az ültetvényes mezőgazdaság, de ugyanakkor élelmiszerekből behozatalra szorul. Külföldről tekintélyes nagyságú segélyek érkeznek az országba évről évre. Az ország összes GNP-je: 217 millió amerikai dollár, a GNP/fő értéke: 380  USD. A GDP szektorális megoszlása: mezőgazdaság 40%, ipar 4%, szolgáltatás 56%. A fő kiviteli cikkei: a vanília, az ylang-ylang (illóolaj-alapanyag) és a szegfűszeg.[6] A hagyományos gyarmati kapcsolatainak megfelelően forgalmának közel felét Franciaországgal bonyolítja le.

Általános adatok

Munkanélküliség: 20% körüli (15-24 éves korosztály). Munkaerő: 278.500 fő (2016-os becslés).

Energiatermelés

42 millió kWh (2016-os becslés). A lakosság 70%-a jut villanyáramhoz.

Energiaforrás:

  • fosszilis tüzelőanyag 96%
  • vízenergia 4%

Gazdasági ágazatok

Mezőgazdaság

A terület 84%-a mezőgazdasági termelésre alkalmas, ezen belül szántóföld 47%. Öntözött terület 1,3 km². Termékek: kókuszdió, manióka, rizs, banán, hüvelyesek, magvak, tej, taro, édesburgonya, kukorica, szegfűszeg.

Ipar

Halászat, turizmus, parfümpárlatok.

Kereskedelem
Az országra jellemző egyéb ágazatok

Közlekedés

  • Közutak hossza: 880 km (2002-es adatok)
    • burkolt: 673 km
    • burkolatlan: 207 km
  • Repülőterek száma: 4
    • szilárd burkolatú, 2438 és 3047 m között: 1
    • szilárd burkolatú, 914 és 1523 m között: 3 (2017-es adat)
  • Kikötők száma: 2 - Moroni, Moutsamoudou

Helyi hajóközlekedés létezik a három sziget között: Grande Comore, Mohéli, Anjouan. A hajók politikai okokból nem járnak Mayotte felé.

Kommunikáció

A nemzeti állami televízió mellett van az Anjouan regionális kormány által működtetett televízió; nemzeti állami rádió; Grande Comore és Anjouan szigetén a regionális kormányok egy-egy rádióállomást működtetnek; Grande Comore és Moheli szigetén néhány független és kisebb közösségi rádióállomás működik, és e két szigetnek van hozzáférése a Mayotte rádióhoz és a francia televízióhoz.

Mobiltelefon előfizetők száma: 472.815 (2020).

Internet-felhasználók: 69.635 fő, a lakosság 8,48%-a.

Egyéb telekommunikációs adatok

Hívójel prefixD6
ITU zóna53
CQ zóna39

Kultúra

Oktatási rendszer

15 éves vagy annál idősebbek, akik tudnak írni és olvasni: 58,8%.

Kulturális intézmények

Tudomány

Művészetek

Hagyományok, néprajz

Gasztronómia

A közeli Mayotte szigetének gasztronómiája megegyezik a Comore-szigetek konyhájával. A Comore-szigeteki konyha ausztronéz, szuahéli, arab, perzsa, indiai, portugál és francia elemekből tevődik össze.

A különböző halfajták (köztük a legfontosabbak a tőkehal és tonhal), a rákok, homárok alapanyagai pörköltöknek, amiket gyakran gyökérnövényekkel, tápiókával és nyers banánnal egészítenek ki. Ilyen étel a roti ya houma pampa, amely sózott szárított tőkehalból készül hagymás-paradicsomos mártással. A másik a m'tsolola, mely kardhalból, vaddisznóhúsból, spenótból, tápiókából és más zöldségekből áll.[7]

Francia eredetű a vaníliaszószos homár, amely Mayotte szigetén különösen népszerű.

A Comore-szigeteken marha- és baromfihúst is fogyasztanak. Ilyen fogás fogás a szuahéli mshakiki (nyárson sült marha), amelyhez hasonlót Kenya és Tanzánia területén is fogyasztanak. A akoho sy voanio vagy poulet au coco malagasz eredetű, amely kókuszkrémből és csirkéből áll. A kókuszdió comorei ételek széles választékának alapanyaga.[8]

A piláf a szigeteken is elterjedt pilaou néven, amely Zanzibárról származik. Desszertek a mkatra siniya (fűszertorta), a shihondro (mogyorócukorból készült karamell), a ladu (kesudióval és csipetnyi borssal ízesített rizsgolyó).

Papayából, mangóból és jákafa gyümölcséből gyümölcsleveket préselnek. Kaphatók alkoholtartalmú italok is, de a lakosság zöme nem fogyaszt ilyeneket muszlim vallásuk okán.[9]

Turizmus

Jelentős bevételt jelent az idegenforgalom.

Oltások

Javasolt oltás bizonyos területekre utazóknak:

Sport

A Comore-szigetek eddig még nem nyert érmet az olimpiai játékokon.

A Comore-szigeteki labdarúgó-válogatott eddig még nem ért el kiemelkedő eredményeket.

Leghíresebb Comore-szigeteki labdarúgóklub a Coin Nord de Mitsamiouli. Eddig 7 bajnoki címmel rendelkezik.

Ünnepnapok

  • július 6.: a függetlenség napja

Jegyzetek

Források

Kapcsolódó szócikkek