Jair Bolsonaro
Jair Messias Bolsonaro (brazíliai portugál: [ʒaˈiʁ meˈsi.ɐz bowsoˈnaɾu]) (Glicério, 1955. március 21. –) brazil politikus, 2019. január 1. és 2023. január 1. között Brazília elnöke volt.
| Jair Bolsonaro | |
 | |
| A Brazil Szövetségi Köztársaság 38. elnöke | |
| Hivatali idő 2019. január 1. – 2022. december 31. | |
| Alelnök(ök) | Hamilton Mourão |
| Előd | Michel Temer |
| Utód | Luiz Inácio Lula da Silva |
| Született | 1955. március 21. (69 éves) Glicério, São Paulo, Brazília |
| Párt | Liberális Párt |
| Szülei | Percy Geraldo Bolsonaro |
| Házastársa | Michelle Reinaldo |
| Gyermekei |
|
| Foglalkozás | politikus, katona |
| Iskolái | Academia Militar das Agulhas Negras |
| Vallás | kereszténység |
| Díjak |
|
 | |
| Jair Bolsonaro aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jair Bolsonaro témájú médiaállományokat. | |
Életrajz
Bolsonaro egy dél-brazíliai városban született olasz származású, német gyökerekkel is rendelkező családban.
Katonai karrier
A gimnázium utolsó évében Bolsonarót felvették a brazil hadsereg előkészítő iskolájába, majd 1977-ben diplomázott az Academia Militar das Agulhas Negras-ban (Brazília fő katonai akadémiájában). Rövid szolgálatot teljesített a hadsereg ejtőernyős osztagában. Felettes tisztjei „ambiciózusnak és agresszívnek” nevezték.[1][2] Bolsonaro első nyilvános szereplése 1986-ban volt, amikor a Veja magazinnak nyilatkozott az alacsony katonai fizetésekről. Tettéért felettesei nehezteltek rá, ugyanakkor a katonacsaládoknál igen népszerű lett. 1988-ban századosi rangban szerelt le.
Politikai karrier
1988-ban lépett be a politikai életbe, amikor megválasztották Rio de Janeiro városi tanácsába a Kereszténydemokrata Párt (PCD) színeiben. 1990-ben a PCD színeiben a szövetségi kongresszus tagjává választották. Hivatalát négy egymást követő ciklusban tudta megőrizni. Párttagságát az évek alatt folyamatosan változtatta, de mindig jobboldali tömörüléshez csatlakozott. 2014-ben a legmagasabb szavazati aránnyal, 464 ezer szavazattal választották újra.[3]
Bolsonaro 27 évig volt a kongresszus tagja, ez idő alatt 171 törvényjavaslatot és egy alkotmánymódosítási javaslatot terjesztett elő.
2018 januárjában elhagyta a Keresztényszociális Pártot, és a Szociálliberális Párthoz[4] csatlakozott, ahol egy markáns konzervatív szélsőjobbos oldalt foglalt el. Ennek következtében a párt liberális csoportja, a Livres elhagyta a pártot.[5]
2018 októberében – mint a jobboldal jelöltje – előbb az elnökválasztás első,[6] majd – a baloldali Munkáspárt jelöltjét, a libanoni keresztény származású Fernando Haddadot megelőzve – a második fordulóját is megnyerte.[7] 2022-ben szoros versenyben, de alulmaradt a korábbi elnökkel Luiz Inácio Lulaval szemben.[8]
Elnöksége
Bolsonarót 2019. január 1-jén iktatták be hivatalába. Az ünnepségen Orbán Viktor magyar kormányfő is jelent volt. A parlamentben később elmondott első elnöki beszédében arra tett ígéretet, hogy végleg megszabadítja az országot „a korrupció jármától, a bűnözéstől, a gazdasági felelőtlenségtől és az ideológiák bilincsétől”.[9]
Elnökségét számos kritika érte, többek között a Covid19 járvány kezelése, a brazíliai őslakosok jogainak csorbítása, és az amazóniai őserdők felégetése miatt.[10] A 2022-es elnökválasztáson alulmaradt Lula da Silvával szemben.[11]
