John Forbes Nash

amerikai matematikus

John Forbes Nash Jr. (Bluefield, Nyugat-Virginia, 1928. június 13. – Monroe Township, Middlesex megye, New Jersey, 2015. május 23.) amerikai matematikus. A játékelmélet terén elért kiemelkedő eredményeiért 1994-ben (Harsányi Jánossal és Reinhard Seltennel megosztva) megkapta a közgazdasági Nobel-emlékdíjat. Mégsem ez hozta meg neki a világhírt,[16] hanem az életét feldolgozó film, az Egy csodálatos elme (2001), amely úgy mutatja be mint géniuszt, aki súlyos paranoid skizofréniaban szenved.

John Forbes Nash
Született1928. június 13.[1][2][3][4][5]
Bluefield
Elhunyt2015. május 23. (86 évesen)[6][7][2][4][5]
Monroe Township[8]
Állampolgárságaamerikai
Házastársa
  • Alicia Nash (2001–2015)
  • Alicia Nash (1957–1963)
SzüleiJohn Forbes Nash, Sr.
Foglalkozása
Iskolái
  • Bluefield University (1941–1945)
  • Carnegie Műszaki Intézet (1945–1948, BSc, MSc, matematika)
  • Princetoni Egyetem (1948–1950, doktor)
Kitüntetései
Halál okaautóbaleset

John Forbes Nash aláírása
John Forbes Nash aláírása

A Wikimédia Commons tartalmaz John Forbes Nash témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
John Forbes Nash Jr.

Gyerekkora

1928. június 13-án született az Appalache-hegységben elhelyezkedő városban, Bluefieldben, Nyugat-Virginiában. Apja, idősebb John Nash, elektrotechnikai mérnök, anyja Virginia Martin, tanárnő. Már gyerekkorában kitűnt, hogy nem kedveli az embereket, és hogy egyedül szeret dolgozni.

Iskolái

20 évesen már megszerezte diplomáját a Carnegie Mellon Egyetemen, Pittsburgh-ben. Ezután a Princetoni Egyetemen tanult, ahol PhD-fokozatot szerzett matematikából. 1950-ben a nemkooperatív játékelmélet témakörben írt dolgozata által kapta meg a fokozatot. Ezt az eredményt később Nash-egyensúlynak nevezték el. Témavezetője Albert William Tucker volt. Disszertációjának címe: Non-Cooperative Games.

Munkássága

Néhány évvel Piet Hein után, tőle függetlenül feltalálta a hex nevű játékot. Legfontosabb eredményeit a játékelmélet terén alkotta. A Nash-féle beágyazási tétel szerint minden Riemann-sokaság izometrikusan beágyazható a megfelelő euklideszi térbe. Munkássága kiterjedt a nemlineáris parciális differenciálegyenletekre és az algebrai geometriára is.

Házassága

A Massachusetts Institute of Technology-n találkozott egy fizikus hallgatóval, a salvadori Alicia López-Harrison de Lardéval, akit 1957 februárjában feleségül vett. Nash 1959-ben elmegyógyintézetbe került paranoid skizofréniája miatt. (A róla készült film sugalmazott verziója szerint a későbbi években kapott pszichiátriai gyógyszerektől javult aztán az állapota, a tudós azonban személyesen erről határozottan azt nyilatkozta, hogy nem a gyógyszerek segítettek rajta). Nem sokkal ezután megszületett a fia, aki majd egy évig névtelen volt, mert Alicia úgy gondolta, hogy Johnnak kell elneveznie. Végül John Charles Nash lett a neve a fiúnak, akit a betegségében elképzelt egyetemi szobatársáról és legjobb barátjáról Charlesról nevezett el. Később ő is matematikussá vált és nála is diagnosztizálták a skizofréniát. Nashnek született egy házasságon kívüli fia, John David Stier (1953. június 19.), akinek az anyja Eleanor Stier.

Halála

2015. május 23-án 86 évesen vesztette életét feleségével együtt New Jerseyben, egy taxiban, közlekedési balesetben.[17]

Díjai

Jegyzetek

Források

További információk

  • Sylvia Nasar: Egy csodálatos elme. A Nobel-díjas matematikus géniusz, John Nash élete; ford. Mihály Árpád et al.; Gabo, Budapest, 2002