Nátrium-karbonát
| Nátrium-karbonát | |
 |  |
| IUPAC-név | nátrium-karbonát |
| Más nevek | mosószóda, kalcinált szóda, szóda, sziksó |
| Kémiai azonosítók | |
|---|---|
| CAS-szám | 497-19-8 |
| ChemSpider | 9916 |
| EINECS-szám | 207-838-8 |
| RTECS szám | VZ4050000 |
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | Na2CO3 |
| Moláris tömeg | 106,0 g/mol |
| Megjelenés | fehér színű por |
| Halmazállapot | szilárd |
| Sűrűség | 2,53 g/cm³ (20 °C) |
| Olvadáspont | 854 °C |
| Forráspont | 1600 °C |
| Oldhatóság (vízben) | 220 g/l (20 °C) |
| Termokémia | |
| Std. képződési entalpia ΔfH | −1132 kJ/mol |
| Standard moláris entrópia S | 110 J/(mol·K) |
| Veszélyek | |
| EU osztályozás | Ingerlő (Xi)  |
| EU Index | 011-005-00-2 |
| R mondatok | R36 |
| S mondatok | S22, S26 |
| Lobbanáspont | nem gyúlékony |
| Rokon vegyületek | |
| Azonos kation | a nátrium vegyületei |
| Azonos anion | karbonátok |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |
A nátrium-karbonát – ammóniákszóda, mosószóda, szóda, sziksó, népiesen kuksó – a szénsav nátriumsója, képlete Na2CO3. Standardállapotban szilárd, fehér, higroszkópos, kristályos por. Vízben kitűnően oldódik, vizes oldata lúgos kémhatású. Vízlágyításra, savanyúságot szabályozó anyagként (E500) és tisztításra is felhasználják. A természetben a nátriumtartalmú kőzetek mállásakor folyamatosan képződik. Kinyerhető a legtöbb nátrium-gazdag növény hamujából, ipari mennyiségben Solvay-eljárással állítják elő, amihez nátrium-kloridot, ammóniát és szén-dioxidot használnak fel.
A szóda szó a latin solidus (szilárd, kemény) szóból származik.[1]
Előfordulása, előállítása
A természetben előfordul szikes talajokban és egyes tavak vizében. Ezen kívül megtalálható még a növények hamujában. Előállítható a Solvay-eljárással, melynél alapanyagként nátrium-kloridot, ammóniagázt és szén-dioxidot használnak. Telített nátrium-klorid oldatba nyomás alatt ammóniagázt és szén-dioxidot juttatnak, melyből ammónium-klorid és nátrium-hidrogén-karbonát képződik. A nátrium-hidrogén-karbonát vízben kevésbé oldódik, mint az ammónium-klorid, így por alakban kiválik az oldatból, melyet összegyűjtenek, megszárítanak, és végül kiizzítanak. A végeredmény vízmentes nátrium-karbonát, ammónium-klorid és szén-dioxid, melyet a folyamat elejéhez visszavezetnek. Ez a folyamat leggazdaságosabb része.
Tulajdonságai
Fehér színű por, vagy színtelen kristály, vízben nagyon könnyen oldódik, ami enyhén exoterm folyamat. Mivel hidrolizál, vizes oldata lúgos kémhatású. Vizes oldatából 32 °C alatt 10 mol kristályvízzel kristályosodik ki, savak hatására szén-dioxid képződés mellett a megfelelő nátrium-sókká alakul.
- Nátrium-klorid, ammónia, szén-dioxid és víz reakciója nátrium-hidrogén-karbonát és ammónium-klorid keletkezése közben.
- A nátrium-hidrogén-karbonát hőbomlása 100 °C felett nátrium-karbonát, szén-dioxid és víz keletkezése közben.
Felhasználása
- mumifikálásra
- üveggyártásban
- vizek lágyításánál
- mosószerként a textiliparban
- lúgosítóanyagként előhívókban
- penészedésgátló alapanyag szódabikarbónával és trisóval keverve (szabadalmi szám CA 2504014 C)
A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben három néven hivatalos:
| Nátrium-karbonát, vízmentes | Natrii carbonas anhydricus |
| Nátrium-karbonát-monohidrát | Natrii carbonas monohydricus |
| Nátrium-karbonát-dekahidrát | Natrii carbonas decahydricus |
Élettani tulajdonságai
Nem mérgező, LD50 értéke patkányoknál szájon át adva 4090 mg/testtömeg kg.[2]
Jegyzetek
Források
