Kerti saláta
A kerti saláta vagy egyszerűen saláta (Lactuca sativa) mérsékelt övi egy- vagy kétéves növény, az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartozó faj. Többnyire levélzöldségként termesztik. Változatai a fejes saláta, a kötözősaláta, a tépősaláta és a jégsaláta.
 | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 A kerti saláta egyik gyakran termesztett változata a fejes saláta | ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Lactuca sativa L. | ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Kerti saláta témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Kerti saláta témájú médiaállományokat és Kerti saláta témájú kategóriát. |
Sok országban nyersen és hidegen fogyasztják, például salátákban, hamburgerekben vagy tacóban. Más országokban, pl. Kínában a kerti salátát főve fogyasztják, és a szár felhasználása épp olyan fontos, mint a levélé. A nemzetség tudományos neve a latin lac, azaz tej szóból származik,[1] ami az ide tartozó növények tejnedvére utal. Enyhe íze miatt évszázadokon keresztül a saláták egyéb összetevői mellett közömbösítő szerepe volt.[2]
Egyike a legrégebben termesztett zöldségnövényünknek. A saláta gyűjtőnéven szereplő zöldségfélék közül ez a legkedveltebb.
Tápértéke, a magas C-vitamin, (40 mg), de sok B-vitamint, (B1-, B2-, B6-vitamint) meszet, fehérjét, kalciumot, káliumot, foszfort, és vasat tartalmaz.
Ízanyagai jó hatással vannak a gyomor működésére,leves és főzelék készítésére is felhasználjuk. Cukorbetegek, túlsúlyosak is fogyaszthatják.
Fajtakörök
Kötözősaláta
A (Lactuca sativa convar. longifolia),[3] más nevén római saláta, római vajsaláta az első – már az egyiptomiak által is – ismert termesztésbe vont[4] kerti saláta kultúrfaj. Magyarországon főleg a 19. században volt közkedvelt.[5] Leveleit a teljes kifejlődéskor összekötözik (innen a neve is), így halványítják. Egyes fajtái halványítás nélkül is jó minőségűek.
Nagyon ízletes, 100 grammja 30 mg meszet, 40 mg foszfort, 1,5 mg vasat és ásványi sókat tartalmaz, magas A-, C-, B1-, B2-vitamin tartalma van. A kötözősaláta tejnedve többek között almaoxál-, citrom-, és borkősavat, mannitot, asparagint és laktucint tartalmaz.
Fejes saláta
.jpg)
(Lactuca sativa convar. capitata),[3] őshazája Dél-Európa, Észak- és Nyugat-Afrika. Magyarországon is széles körben elterjedt a használata. Egyéves növény, melynek van áttelelő és nyári változata is. Magtermesztéséhez – az idegen beporzás megakadályozására – izolációra van szükség.[6]
Rövid tenyészidejű és kis hőigényű (virágzásnál érzékeny a fagyokra), emiatt kiválóan alkalmas korai és szabadföldi termesztésre, illetve ezek miatt felhasználható elő-, utó- vagy köztes terményként is. Állandó helyre vetik, vagy palántázzák. Talajra nem, de tápanyagra, fényre igényes. Különösen a fejlődés első időszakában kíván sok vizet, de a teljes tenyészidőszakban kedveli a nedves talajt. Nemesítésénél a jó fejesedés, a késő magszárasodás a legfontosabb követelmények, illetve hogy torzsája és külső levelei arányaiban ne legyenek túl nagyok, erezetük finom legyen és a növény ellenálló. Vadon élő rokona a keszeg saláta.[6]
C-vitamin tartalma 20 mg/100 g.[6]
Jégsaláta
A fejes saláták közé tartozik.
Leveles saláta
(Lactuca sativa convar. crispa)[3]
Metélősaláta
(Lactuca sativa var. secalina Alef.),[7] vagy vágósaláta.[8] Zöldessárgától barna színű levelei sima vagy fodros tölgylevél szerűek. Fejet nem képez, gyorsan nő.[6]
Tépősaláta
(Lactuca sativa var. aurescens (acephala)),[7] levelei folyamatosan nőnek, így akár levelenként is szedhető - neve is ebből ered.[8] Salátát vagy főzeléket készítenek belőle. Az egyéves növény levelei hosszú szártagúak, és magszárképződés után is fogyaszthatóak.[6]
Spárgasaláta
(Lactuca sativa var. angustanae)[9]Lásd: Spárgasaláta
Termesztése
1.  Kína | 14 |
2.  USA | 3,3 |
3.  Dominikai Köztársaság | 1,5 |
4.  India | 1,1 |
5.  Üzbegisztán | 1 |
6.  Nepál | 1 |
7.  Spanyolország | 1 |
8.  Fülöp-szigetek | 0,9 |
9.  Olaszország | 0,9 |
10.  Japán | 0,5 |
| – | |
61.  Magyarország | 0,008 |
| .. | |
| Föld összesen | 31 |
Saláta az egyik legnépszerűbb zöldség a világon, és szinte minden kontinensen termesztik. 2021-ben a salátát több mint 100 országban termesztették, és az éves termés mennyisége meghaladta a 31 millió tonnát.
A világ legnagyobb saláta termelői közé tartozik Kína, az Egyesült Államok, Dominika Köztársaság, India és Üzbegisztán. Ezek az országok a 2021-es termelésük alapján az első öt helyen álltak. 2021-ben Kína és az Egyesült Államok az éves termés több mint felét (55%) adták a világ saláta termelésének.
Jegyzetek
További információk
- Kerti saláta termesztése
- A fejes saláta termesztése és felhasználása Archiválva 2009. december 20-i dátummal a Wayback Machine-ben
