Luzon

Luzon szigete a maga 104 688 km²-es területével a 17. legnagyobb sziget a Földön. A világ egyik legnépesebb és egyben egyik legsűrűbben lakott nagy szigete. Itt található a Fülöp-szigetek fővárosa, valamint Qouezon City.

A sziget felszíne döntő részben hegyvidékekből tevődik össze, egyébiránt itt található a Pulag-hegy, amely az ország harmadik legmagasabb kiemelkedése a Pinatubo és a Taal vulkánok után. Luzontól nyugatra a Dél-kínai-tenger húzódik, de a Luzon-tenger a Fülöp-szigeteki felségvizekhez tartozik. A szigettől keletre a Filippínó-tenger található, tőle északra pedig a Luzon-szoros, a Babuyan-átjáró és a Balintang-átjáró található. A sziget elsősorban sokszög alakú, de egy hosszabb kiszögellést alkot délkeleti irányban a Bicol-félsziget. A sziget északi régióit hegyvidéki területek alkotják, főleg a Közép-Cordillerák hegyvonulatai, ahol Luzon trópusi fenyőerdői és hegyvidéki esőerdői találhatóak.

Luzon, mint szigetcsoport magában foglalja elsősorban Luzon szigetét, amely egyben a legnagyobb sziget is, valamint ide sorolhatóak még a Batanes-szigetcsoport, a Babuyan-szigetcsoport tagjai, valamint a Catanduanes-sziget, a Marinduqe-sziget és a Masbate-sziget, a Romblon-sziget és a Mindoro-sziget is.

A Fülöp-szigeteken trópusi tengeri éghajlat uralkodik, amely általában meleg és párás. Három évszak van:

• tag-init vagy tag-araw, a forró, száraz évszak vagy nyár márciustól májusig;
• tag-ulan, az esős évszak júniustól novemberig;
• a tag-lamig, a hűvösebb száraz évszak decembertől februárig.

A délnyugati monszun (májustól októberig) Habagat néven ismert, az északkeleti monszun (novembertől áprilisig) száraz szelei pedig az Amihan néven. A hőmérséklet általában 21 °C és 32 °C között mozog, bár az évszaktól függően hűvösebb vagy melegebb lehet. A leghűvösebb hónap a január; a május a legmelegebb.^[2]Egyes helyeken nincs száraz évszak (azaz minden hónapban 60 mm feletti az átlagos csapadékmennyiség), és bizonyos magasabban fekvő területeken trópusi helyett szubtrópusi éghajlat a jellemző.

Manila és az alföldi területek nagy része márciustól májusig száraz és forró. A hőmérséklet azonban még ebben az időben is ritkán emelkedik 37 °C fölé.

Természeti katasztrófák

Az elmúlt évtizedekben a Fülöp-szigeteket súlyosan érintették a természeti katasztrófák. Csak 2005-ben Közép-Luzont egyszerre sújtotta a szárazság és egy tájfun, amely Manila szinte valamennyi alacsony fekvésű utcáját vízzel árasztotta el.

A tájfunövezetben fekvő területeken évente 15-20 tájfun fordul elő júliustól októberig.^[3]

A Fülöp-szigetek rendkívül ki van téve az éghajlatváltozásnak, és a világ tíz legsebezhetőbb országa közé tartozik.^[4]

Luzon szigetén a Fülöp-szigetek 17 közigazgatási régiójából 8 található. Ezen régiók nem kaptak politikai önállóságot, de közigazgatásilag beletartoznak az ország régiói közé. Ezen régiók a következők:

• Ilocos régió
• Cagayan-völgy
• Közép-Luzon
• Calabarzon
• Mimaropa
• Bicol régió
• Cordillera közigazgatási régió
• Fővárosi régió

Luzon szigetét időnként három részre szokták bontani: Észak-Luzon, Dél-Luzon és Metro Manila. Néhány statisztikai adatsorban azonban Dél-Luzon és Metro Manila közösen szerepel.

Részletesen

Az Ilocos-régió a Dél-kínai-tengerre néző vidék, a szigetek északnyugati részén. A régió közismert fehér homokos partvidékéről és gazdag történelméről. Tartományai: Ilocos Norte, Ilocos Sur, La Union és Pangasinan. A régió közigazgatási központja San Fernando városa, La Union tartományban.

A Cagayan-völgy régió a fő sziget északkeleti részén helyezkedik el és magába foglalja észak felől a Batanes- és a Babuyan-szigeteket is. A régiót Cordillera és Sierra Madre régiók hegyvidékei határolják. A régió középső vidékén fut keresztül az ország leghosszab folyója a Cagayan-folyó. Tartományai: Batanes, Cagayan, Isabela, Nueva Vizcaya és Quirino. A régió közigazgatási központja Tugueragao városa.

A Közép-Luzon régió magában foglalja az ország legnagyobb síkságát és itt termelik a legtöbb rizst is országos viszonylatban. Tartományai: Aurora, Bataan, Bulacan, Nueva Ecija, Pampanga, Tarlac, és Zambales. A régió közigazgatási központja San Fernando, amely Pampanga tartományban található. A legfőbb nyelvek a kapamangan és a taglog.

Calabarzon-régió egyike a legújabb régióknak, amely korábban Dél-Tagalog régió részét képezte. A régió az egyik legnépesebb terület az ország határain belül. A régió neve tulajdonképpen egy betűszó, amely az itt található tartományok (Cavite, Laguna, Batangas, Rizal és Quezon) betűiből tevődnek össze. Mivel a taglog népcsoport a legnépesebb a régióban, ezért a taglog a legfőbb helyi nyelv errefelé.

Akárcsak Calabarzon, Mimaropa' régió neve is voltaképpen egy betűszó, amely szintén az itt lévő tartományok (Marinduque, Occidental Mindoro, Oriental Mindoro, Palawan és Romblon) kezdőbetűiből áll össze. A régió központja Calapan városa.

A 'Bicol-régió a Bicol-félszigeten helyezkedik el, Luzon szigetének délkeleti részén. Tartományai: Albay, Camarines Norte, Camarines Sur, Sorsogon Catanduanes és Masbate. Központja Legazpi városa. Mivel lakosai a bicolanók, ezért a bikol a helyileg a legfontosabb nyelv.

A Cordillera közigazgatási régió (CAR) majdnem teljes egészében magába foglalja a Közép-Cordillera hegyvidéket Luzon szigetének északi részén. E speciális közigazgatási régiót 1989-ben hozták létre a helyi hegyvidékeken élő törzsek számára. Tartományai: Abra, Apayao, Benguet, Ifugao, Kalinga és Hegyvidék Tartomány. A régió központja Baguio City.

Nemzeti Fővárosi Régió, amely magában foglalja az ország legnépesebb városát és egyben fővárosát, Manilát, valamint Quezon várost és több kisebb-nagyobb lélekszámú várost a főváros tőszomszédságában. A régiót népszerű nevén Metro Manilának szokták nevezni. Ez az egyetlen olyan régió az országban, amely nem bontható további tartományokra, valamint ez a vidék a legsűrűbben lakott terület az országban hiszen több, mint 10 millió ember él 636 négyzetkilométeres területen.

A 2015-ös népszámlálás szerint a Luzon-sziget népessége 53,3 millió fő, ezzel a világ 4. legnépesebb szigete.

Városok

Sablon:Largest cities in Luzon m v sz Luzon legnagyobb városai lakónépesség szerint PSA Census May 2020
	Rangsor	Név	Közigazgatási egység	Népesség	Rangsor	Név	Közigazgatási egység	Népesség
Quezon City Manila	1	Quezon City	Nemzeti Fővárosi Régió	2,960,048	11	San Jose del Monte	Közép-Luzon	651,813	Caloocan Antipolo
	2	Manila	Nemzeti Fővárosi Régió	1,846,513	12	Makati	Nemzeti Fővárosi Régió	629,616
	3	Caloocan	Nemzeti Fővárosi Régió	1,661,584	13	Las Piñas	Nemzeti Fővárosi Régió	606,293
	4	Antipolo	Calabarzon	887,399	14	Muntinlupa	Nemzeti Fővárosi Régió	543,445
	5	Taguig	Nemzeti Fővárosi Régió	886,722	15	Calamba	Calabarzon	539,671
	6	Pasig	Nemzeti Fővárosi Régió	803,159	16	Imus	Calabarzon	496,794
	7	Valenzuela	Nemzeti Fővárosi Régió	714,978	17	Angeles	Közép-Luzon	462,928
	8	Dasmariñas	Calabarzon	703,141	18	Marikina	Nemzeti Fővárosi Régió	456,059
	9	Parañaque	Nemzeti Fővárosi Régió	689,992	19	General Trias	Calabarzon	450,583
	10	Bacoor	Calabarzon	664,625	20	Pasay	Nemzeti Fővárosi Régió	440,656

Nyelvek

A luzoni nyelvek szinte mindegyike az ausztronéz nyelvcsalád maláj-polinéz ágának fülöp-szigeteki csoportjába tartozik. A főbb regionális nyelvek közé tartozik: tagalog, ilocano, bicolano, kapampangan és pangasinan.

Sok lakos beszél angolul. A Fülöp-szigetek amerikai megszállását követően a spanyol hivatalos nyelvként való használata csökkent.

Írásrendszer

Jelenleg több írásrendszert használnak párhuzamosan Luzonon. A legdominánsabb az amerikai kormány által bevezetett modern filippínó ábécé,^[5] amely latin betűket használ.

Vallás

Mint az ország nagy részén, Luzonon is a kereszténység a fő vallás, a római katolicizmus pedig a fő felekezet. További jelentős felekezetek közé tartozik a Jehova Tanúi, a protestáns egyházak, a Fülöp-szigeteki Független Egyház (Aglipayans), az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza (mormonok) és az Iglesia ni Cristo.^[6] Az őslakos hagyományok és rituálék, bár ritkák, szintén jelen vannak.

Jelentősebb számú hinduk, buddhisták és muszlim közösségek is élnek Manilában és más nagyvárosi területeken.

A sziget gazdasága a manilai régióban (Manila Metro) összpontosul, városrésze, Makati pedig a fő gazdasági és pénzügyi csomópont. A nagyvállalatok, mint például az Ayala, a Jollibee Foods Corporation, az SM Group és a Metrobank székhelye Makati, Ortigas Center és Bonifacio Global City üzleti negyedében található.

Az ipar a Metro Manila városi területein és környékén koncentrálódik, míg a mezőgazdaság a sziget többi régiójában dominál, ahol olyan terményeket termesztenek, mint a rizs, banán, mangó, kókuszdió, ananász és kávé.^[7]

Egyéb ágazatok közé tartozik az állattenyésztés, a turizmus, a bányászat és a halászat.

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Luzon című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.