Zlatan Ibrahimović
Zlatan Ibrahimović (Malmö, 1981. október 3. –) (svéd kiejtés: [ˈslǎːtan ɪbraˈhǐːmʊvɪtɕ] ⓘ; bosnyák kiejtés: [zlǎtan ibraxǐːmoʋitɕ]) bosnyák és horvát származású,[4] svéd válogatott labdarúgó, 2023-as visszavonulása előtt az olasz élvonalban szereplő AC Milan játékosa volt.[5]
| Zlatan Ibrahimović | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Ibrahimović 2018-ban | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Személyes adatok | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Teljes név | Zlatan Ibrahimović | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Születési dátum | 1981. október 3. (42 éves) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Születési hely | Malmö, Svédország | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Állampolgárság |  svéd  bosnyák | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Magasság | 195[2] cm | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Testtömeg | 95[3] kg | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Becenév | Ibra Ibracadabra[1] | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Poszt | csatár | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Junior klubok | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Felnőtt klubok1 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Válogatottság2 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| 1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák. Utolsó elszámolt mérkőzés dátuma: 2023. június 4. 2 Utolsó elszámolt válogatott mérkőzés dátuma: 2023. június 4. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zlatan Ibrahimović témájú médiaállományokat. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Profi pályafutását 1999-ben kezdte szülővárosa csapatában, a Malmö FF-ben. 2001-ben az Ajax igazolta le, 7,8 millió euróért. A holland klubbal két év alatt kétszeres holland bajnok, egyszeres holland kupagyőztes és szuperkupa-győztes lett. 2004 nyarán a Juventushoz szerződött, ahol már az első szezonjában olasz bajnok lett, a Bajnokok Ligájában a negyeddöntőig jutott a csapatával. Ebben az évben megkapta az olasz bajnokság legjobb külföldi játékosának járó díjat. 2006-ban a rivális Internazionale szerződtette, 28,7 millió euróért. A milánói csapattal sorozatban három olasz bajnoki címet szerzett, és ő lett a 2008-2009-es bajnokság gólkirálya, 25 találattal.
2009 nyarán Barcelonába került, 40 millió euróért és Samuel Eto'o játékjogáért cserébe. A spanyol klubban egy év alatt kétszeres spanyol szuperkupa-győztes, egyszeres spanyol bajnok és klubvilágbajnok, valamint UEFA-szuperkupa győztes lett. Egy év múlva visszakerült Milánóba, az AC Milan vette kölcsön egy évre. Ebben az évben megszerezte a 4. olasz bajnoki címét. Az olasz csapat élt a vásárlási opciójával, így 24 millió euróért végleg megszerezte a svéd játékost. A következő szezonban olasz szuperkupa-győztes és az olasz bajnokság gólkirálya lett a Milannal. 2012-ben leigazolta a Paris Saint-Germain. Már az első szezonjában francia bajnok lett. A következő idényben is bajnok lett a PSG-vel, emellett francia ligakupát és francia szuperkupát nyert. A 2014-2015-ös szezonban francia bajnok, kupagyőztes, szuperkupa-győztes, valamint ligakupa-győztes lett a csapatával. Ezt az eredményt megismételte az utolsó idényében a francia klubban.
2016-ban leigazolta a Manchester United. A debütáló szezonjában Európa-liga győztes lett az angol csapattal, emellett angol ligakupa és szuperkupa-győztes lett. A következő idényében második lett a csapatával az angol bajnokságban. 2018 tavaszán szerződést kötött az észak-amerikai bajnokságban szereplő Los Angeles Galaxy csapatával. 2020-ban visszatért a Milanhoz, ahol olasz bajnok lett a klubbal.
Egyike azon játékosoknak, akik több, mint száz alkalommal lépett pályára a svéd nemzeti csapatban. 62 góljával a legeredményesebb a válogatottban. Képviselte Svédországot a 2002-es, a 2006-os, a 2010-es, valamint a 2014-es világbajnokság selejtezőiben. Részt vett még a 2004-es, 2008-as, a 2012-es és a 2016-os Európa-bajnokságon. A válogatottal két világbajnokságra és négy Európa-bajnokságra jutott ki. Rekordot jelentő, 12 alkalommal nyerte el az az év svéd labdarúgójának járó díjat. 2012. november 14-én, egy Anglia elleni barátságos mérkőzésen 27 méterről ollózva talált a kapuba, a mérkőzésen a svédek mind a 4 gólját ő szerezte. Később ezzel a találattal elnyerte a 2013-as Puskás-díjat.
Ibrahimovićot 2007-ben, 2009-ben, 2013-ban és 2014-ben is beválasztották az UEFA év csapatába. A 2013-as Aranylabda szavazáson 4. helyet szerzett.
2023. június 4-én, az olasz bajnokság utolsó fordulóját követően bejelentette visszavonulását.[6]
Gyermekkora
1981. október 3-án született jugoszláv bevándorlók gyermekeként, Malmö városának főként menekültek lakta területén. Édesapja bosnyák származású, Šefik Ibrahimović 1977-ben emigrált Svédországba. Édesanyja, Jurka pedig horvát felmenőkkel rendelkezik. Anyja néha a fejére ütött egy fakanállal, ami emiatt gyakran eltört. A szüleit különösebben nem érdekelte a labdarúgás, hétéves korában kezdett el futballozni, amikor kapott egy futballcipőt. Kezdetben egyetlen szórakozási lehetősége a labda volt. Féltestvére drogproblémákkal küzdött, ezért kilencévesen az édesapjához került. 15 éves korában közel állt ahhoz, hogy befejezze pályafutását, hogy a malmői dokkokon dolgozzon, de végül az edzője meggyőzte, hogy maradjon a labdarúgásnál.[7]
Pályafutása
Klubcsapatokban
Kezdetek
Első csapata a Malmö Boll ochvIdrottsförening volt, innen került az FBK Balkan utánpótlás csapatához.[8] A bevándorlók egyesületében 13 éves koráig szerepelt, a BK Flagg figyelt fel rá. Innen került később a Malmö FF akadémiájára, ahol 4 év után felkerült a felnőtt csapatba.[9]
Malmö FF
1999-es szezon
1999-ben Roland Andersson, a Malmö FF vezetőedzője behívta a felnőtt keretbe, mindössze 17 évesen. 1999. szeptember 19-én a Halmstads BK elleni bajnoki mérkőzésen mutatkozhatott be az első csapatban.[10] A szezonban sok játéklehetőséget nem kapott, hat alkalommal állt be csereként a svéd együttesbe. 1999. október 30-án megszerezte első gólját a malmői klubban, a Västra Frölunda elleni bajnokin. A csapatával 13. helyen végzett a svéd bajnokságban, ez azt jelentette, hogy a Malmö FF története során először kiesett az első osztályból.[11][12]
„Soha nem felejtem el a napot, amikor először pályára léptem a Malmö arénájában. Húszezer ember tombolt, soha nem éreztem még ilyet. Egy pillanatra megdermedtem, aztán elkezdtem élvezni. Nem tudtam betelni a hangulattal, magamban csak annyit ordítottam, hangosabban, hangosabban! Tudtam, végre megtaláltam a helyem.”
– Zlatan Ibrahimović [13]
2000-es szezon
A gyenge eredmények és a kiesés miatt a svéd klub vezetősége meneszette Roland Anderssont. A másodosztályba való kiesés óriási terhet jelentett a csapat számára. Ibrahimović egyre inkább a kezdőcsapat tagja lett, 26 meccsen lépett pályára, ahol 12 gólt szerzett. A svéd játékos egyre népszerűbb lett Malmőben, a vezetőedző, Michael Andersson is hitt benne, ennek is köszönhetően a Malmö visszajutott az első osztályba.[14]
2001-es szezon
Ibrahimovićot a 2000-es szezon után több európai topcsapat figyelemmel kísérte. Arsène Wenger, az Arsenal vezetőedzője is megpróbálta az igazoltatását, de nem járt sikerrel. A spanyolországi felkészülés alatt lőtt gólja miatt az Ajax vezérigazgatója, Leo Beenhakker meg akarta szerezni a játékost. Mindeközben a Svéd Kupában az elődöntőig jutott a Malmővel, az AIK Stockholm állította meg a svéd klubot.[15] Összességében 3 gólt szerzett 8 meccsen, a Malmö a 9. helyen végzett a svéd bajnokságban. Három év alatt 40 meccset játszott a svéd bajnokság első és második vonalában, ezeken 16 gólt szerzett. Még ebben az évben felkerült a Don Balón magazin 100 legígéretesebb labdarúgóinak listájára.[16]
„Amikor 17 éves voltam, Wenger megkért, hogy menjek az Arsenalhoz próbajátékra. Visszautasítottam. Zlatan nem jár próbákra.”
– Zlatan Ibrahimović [17]
Ajax
2001–2002-es szezon
Kezdetekben nem kapott sok játéklehetőséget Co Adriaanse irányítása alatt.[18] 2001 novemberében menesztették az addigi vezetőedzőt, helyére pedig Ronald Koemant nevezték ki a csapat edzőjének.[19][20] Július 26-án mutatkozott be a csapatában az AC Milan elleni 1–0-s vereség során.[21] A holland bajnokság 3. fordulójában szerezte meg első gólját, a Feyenoord ellen.[22] A Twente elleni 2–0-s győzelem alkalmával is betalált.[23] Az Apóllon Lemeszú ellen mindkét mérkőzésen gólt lőtt.[24][25] A Fortuna Sittard ellen két gólt is szerzett.[26] A Roda elleni döntetlen alkalmával is a hálóba talált.[27] Az Sparta Rotterdam elleni 4–0-s győzelem során gólt szerzett.[28] Május 12-én megnyerte csapatával a Holland kupát, egy góllal járult hozzá az Utrecht 3–2-s legyőzéséhez.[29] Holland bajnok lett az Ajax csapatával, ezzel pályafutása első profi bajnoki címét szerezte.[30]
2002–2003-as szezon
A szezont egy szuperkupa-győzelemmel kezdte, a PSV Eindhovent verték 3–1-re.[31] Első gólját az idényben a NAC Breda ellen lőtte, a holland bajnokság 6. fordulójában.[32] 2002. szeptember 17-én meglőtte pályafutása első, majd második gólját a Bajnokok Ligájában az Olympique Lyonnais ellen.[33] A Roosendaal ellen is a kapuba talált, a mérkőzés első gólját szerezve.[34] A Valencia elleni 1–1-s döntetlen során is betalált a Bajnokok Ligájában.[35] Az AS Roma elleni hazai BL-meccsen is gólt szerzett.[36] A PSV elleni vereség alkalmával is gólt lőtt.[37] Az Excelsior ellen már a 2. percben betalált.[38] A Willem II elleni 6–0-s győzelem során 2 góllal járult hozzá a sikerhez.[39] A Holland kupában a Roda ellen győztes gólt lőtt.[40] A Feyenoord elleni döntetlen során a vezető találatot szerezte.[41] A Groningen elleni 4–1-s győzelem alkalmával gólt lőtt,[42] majd a kupában duplázott ellenük.[43] A Zwolle ellen szintén 2 gólt lőtt.[44] Az Excelsior ellen 2 találatot jegyzett, ezzel megfordítva a mérkőzést.[45] A Roda ellen szerezte utolsó gólját a szezonban.[46] Ebben az idényben 26 találatot jegyzett, a Bajnokok Ligájában a negyeddöntőig jutott csapatával, ahol az AC Milan állította meg őket.[47][48] A holland bajnokságban 2. helyen végeztek a PSV Eindhoven mögött.[49]
2003–2004-es szezon
A szezont egy Grazer AK elleni találattal kezdte a Bajnokok Ligája 3. selejtezőkörében.[50] A bajnokságban az RKC Waalwijk ellen szerezte első gólját az idényben.[51] A NAC Breda elleni vereség alkalmával szerzett ismét gólt.[52] A bajnokság 6. fordulójában a Willem II elleni 6–0-s mérkőzésen talált be.[53] A Groningen elleni győztes mérkőzésen ő szerezte az egyenlítő gólt.[54] A Celta Vigo elleni Bajnokok Ligája mérkőzésen győztes gólt szerzett.[55] A PSV elleni rangadón a 72. percben egyenlített.[56] November 1-én újabb találatot jegyzett az AZ Alkmaar elleni bajnokin.[57] Az ADO Den Haag, a Heerenveen, valamint a Vitesse ellen is gólt lőtt.[58][59][60] A Feyenoord elleni döntetlen alkalmával a vezető találatot jegyezte.[61] A Willem II ellen szerezte a szezonban az utolsó gólját.[62]
2004–2005-ös szezon
Első gólját a Twente ellen lőtte a szezonban.[63] A NAC Breda elleni második találatát 2004. augusztus 22-én az ''Év góljává'' választották az Eurosport nézői.[64] 2004. augusztus 31-én hivatalossá vált, hogy a Juventus megszerezte játékjogát.[65]
Juventus
2004–2005-ös szezon
2004. augusztus 31-én, a nyári átigazolási időszak utolsó napján igazolt az olasz klubhoz 16 millió euró ellenében.[66] David Trezeguet sérülése miatt rögtön a kezdőcsapat tagja lett.
Internazionale
2006. augusztus 10-én írt alá a milánói együtteshez, amely 24.8 millió eurót fizetett a Juventusnak. Zlatan 4 éves szerződést kötött az Interrel.[67] Korábbi csapattársát, Patrick Vieirát, pár nappal korábban szintén leigazolta az Inter.[68] Átigazolása után egy interjúban Zlatan elmesélte, hogy gyermekkorában Inter szurkoló volt.[69] Milánói karrierje egy góllal és gólpasszal kezdődött a Fiorentina ellen. Első bajnoki szezonjában 15 gólig jutott és megnyerte a 2006–2007-es bajnokságot. 97 ponttal zárták a idényt.
2007. szeptember 16-án játszotta 100. olasz bajnoki mérkőzését, ugyanebben az évben meghosszabbította szerződését, amely 2013-ig kötötte az olasz óriáshoz.[70] Október 2-án két gólt szerzett a PSV Eindhoven ellen a Bajnokok Ligája csoportmérkőzésén, amely 2005 decembere óta az első BL gólja volt. Ebben az idényben 5 Bajnokok Ligája gólt szerzett 7 mérkőzésen.
A 2008–2009-es szezonban a Bologna ellen szerzett találatát, ismét az "Év góljának" választották, majd a bajnokság utolsó mérkőzésén az Atalanta ellen kétszer is betalált, ennek köszönhetően megelőzte Marco di Vaiót és Diego Militót, és 25 góllal gólkirály lett.
Barcelona
A Barcelona elnöke, Joan Laporta 2009. július 17-én jelentette be, hogy megegyeztek az Interrel Ibrahimović átigazolásáról, majd a sikeres orvosi vizsgálatok után mintegy 60 ezer néző előtt mutatták be hivatalosan a Camp Nouban.[71] Az átigazolás értelmében a Barcelona 46 millió eurót és Samuel Eto’o játékjogát (piaci értéke 20 millió euró) adja Zlatan Ibrahimovićért cserébe.[72]
Ibra 5 évre kötelezte el magát a Katalánoknál.[73]
2009. augusztus 23-án mutatkozott be hivatalos mérkőzésen a Barcelonában, az Athletic Bilbao ellen a spanyol Szuperkupában, melyen gólt még nem szerzett, azonban kiosztott egy gólpasszt Lionel Messinek. Következő mérkőzése a 2009-es Európai szuperkupa mérkőzés volt,[74] a bajnokságban pedig a Sporting Gijón elleni nyitányon debütált, amelyen megszerezte első gólját Barca mezben. Azt ezt követő 3 bajnoki mérkőzésén is gólt szerzett, mellyel rekordot állított be a Barcelonában, miszerint az első 4 meccs mindegyikén betalált.[75]
Október 20-án megszerezte első Bajnokok Ligája gólját is a Rubin Kazany elleni csoportmérkőzésen. 5 nappal később pedig duplázott a Zaragoza elleni 6–1-es győzelem alkalmával. Ezzel pedig 7 mérkőzésen 7 rúgott góllal állt a bajnokságban, mellyel a Barcelona a tabella élére került.[76] November 7-én combsérülést szenvedett, amely 3 hetes kihagyásra kényszerítette a támadót. November 29-én tért vissza a Real Madrid elleni rangadóra, ahol Thierry Henryt váltotta a második félidőben. Visszatérése remekül sikerült: az ő góljával nyert a FC Barcelona a Real Madrid ellen.[77] Február 14-én szerezte első gólját 2010-ben az Atlético Madrid ellen. Később bevette a VfB Stuttgart kapuját is a Bajnokok Ligája nyolcaddöntőjének első mérkőzésén. A következő körben 2 gólt szerzett az Arsenal ellen az Emirates Stadionban. Ibrahimović végül 16 bajnoki góllal zárta a szezont, és megnyerte a spanyol bajnokságot is rekordpontszámmal, szám szerint 99 ponttal.
Utolsó gólját a Sevilla elleni a 2010-es szuperkupa meccsen szerezte, melyet 3–1-re elveszített csapata. A Joan Gamper Kupán búcsúzott a barcelonai közönségtől, ahol a Milan együttesét tizenegyespárbajban győzték le.
Távozásának elsődleges oka állítólag az volt, hogy teljesen megromlott a kapcsolata a csapat edzőjével, Josep Guardiolával.[78]
AC Milan
2010. augusztus 28-án a Milan hivatalos honlapján jelentette be Ibrahimović érkezését. Egy évre érkezett kölcsönbe, azonban egy opciót foglaltak a szerződésbe, mely szerint 2011 nyarán a Milan végleg megvásárolhatja a svéd játékost 24 millió euróért.[79][80]
Szeptember 11-én játszotta első bajnoki mérkőzését a Milanban a Cesena ellen, melyet 2–0-ra elveszített a milánói csapat. A mérkőzés késői szakaszában büntetőrúgást hibázott.[81] November 14-én az ő góljával nyert a Milan az Inter ellen a milánói derbin. A szezon végén bajnoki címet ünnepelhetett a Milannal, ő maga 14 bajnoki góllal, és 12 gólpasszal járult hozzá a Scudettohoz. 2011. június 18-án mindenben megegyezett a Barcelona és a Milan Ibrahimović átigazolásáról.[82]
Második szezonját is remekül kezdte, betalált az Inter elleni olasz szuperkupa mérkőzésen. Első bajnoki találkozóján is betalált a Lazio ellen, amely 2–2-re végződött.A szezonban gólt lőtt a Barcelonának is a Bajnokok Ligája negyeddöntőjében, de a meccset elveszítették. Legjobb mérkőzése talán a Palermo elleni 4–0 volt, amelyen 18 perc alatt 3 gólt lőtt. A bajnokságban 32 meccsen 28 gólt lőtt, és újra olasz gólkirály lett.
Paris Saint-Germain
2012. július 17-én Leonardo, a Paris Saint-Germain sportigazgatója bejelentette, hogy megtörtént a megegyezés Zlatan Ibrahimoviccsal, aki így már a klub játékosának tekinthető.[83] Egy nappal később hivatalossá vált a PSG-hez igazolása, miután bemutatták Marco Verrattival egyetemben.[84]
Először 2012. július 28-án viselte a PSG mezét a D.C. United elleni barátságos meccsen, ahol 2 perc játék után be is vette az ellenfél kapuját.
.jpg)
Érkezése óta a francia csapat meghatározó tagja, vezéregyénisége.
A 2012–2013-as idényben, bajnokságot és szuperkupát nyert a csapattal, emellett 30 találatával a gólkirályi címet is megszerezte. 2013–14-ben bajnokságot és a ligakupát abszolvált egy újabb, 26 találatos gólkirályi címmel.[85]
A 2013–2014-es, és az azt követő szezonban is megnyerte csapatával a bajnokságot, a 2014–2015-ös szezonban a Francia kupat is begyűjtötte. A 2015–2016-os idényben a párizsi csapattal újra megnyert minden hazai trófeát, 38 találatával pedig a gólkirályi címet is megszerezte, és megdöntötte Carlos Bianchi 37 gólos rekordját, valamint ő lett a PSG történetének legeredményesebb játékosa a hazai és a nemzetközi porondon is. A BL-ben azonban megint nem sikerült az áttörés, ezúttal a Manchester City, és a negyeddöntő jelentette a végállomást. A szezon végén lejáró szerződését nem hosszabbította meg, így az Olympique de Marseille elleni 4-2-re megnyert kupadöntőn két góllal búcsúzott a párizsi közönségtől.
Manchester United
2016. július 1-én egyéves szerződést írt alá a Manchester Unitednél, ahol újra együtt dolgozhat José Mourinhóval, aki az edzője volt az Internazionale-nál, 2008 és 2009 között.[86]2016. augusztus 7-én az általa szerzett góllal a Manchester United megnyerte az Community Shield-et, miután 2–1-re legyőzték a Leicester City-t.[87] 2017. április 20-án az Anderlecht ellen játszott Európa-liga negyeddöntőben súlyos térdsérülést szenvedett, így ki kellett hagynia az Ajax elleni döntőt.
A United színeiben minden tétmérkőzést figyelembe véve 46 találkozón 28 gólt ért el és adott tíz gólpasszt. Szerződésének meghosszabbítását további egy évvel a klub vezetősége 2017. augusztusában jelentette be.[88]
Los Angeles Galaxy
2018 tavaszán kétéves szerződést kötött az észak-amerikai profiligában szereplő Los Angeles Galaxy csapatával.[89]
Debütáló mérkőzésén, március 31-én csereként beállva kétszer is eredményes volt és ezzel győzelemre segítette csapatát a Los angeles-i rangadón.[90][91]
2019 novemberében bejelentette, hogy szerződése lejártával távozik Amerikából.[92][93]
Visszatérés az AC Milanhoz
2019 decemberében az AC Milan hivatalosan bejelentette a svéd klasszis leigazolását, aki fél plusz 1 éves kontraktust kötött a piros-feketékkel.[94][95] Először egy edzőmérkőzésen kezdőként lépett pályára régi-új csapatában, amit zárt kapuknál rendeztek az amatőr Rhodense ellen. A Milan 9–0-ra kiütötte a kis csapatot, Ibrahimović pedig egy góllal és egy gólpasszal járult hozzá a sikerhez.[96] A bajnokságba 2020. január 6-án tért vissza csereként egy hazai, Sampdoria elleni 0–0-s összecsapáson.[97] Érdekesség, hogy 2794 nap után játszott ismét a Serie A-ban.[98] A 19. fordulóban a Cagliari vendégeként léptek pályára és 64. percben be is talált az ellenfél kapujába, végül győzelmet is arattak 2–0-ra.[99] Február 9-én rendezték a milánói városi derbyt és a svéd csatár előbb egy gólpasszt adott Ante Rebićnek, majd egy szögletet követően ő maga is betalált, ezzel pedig 38 évesen és 129 naposan ő lett a Derby történetének legidősebb gólszerzője. A félidőben 2–0-s AC Milan vezetéssel vonultak pihenőre a csapatok. A második játékrészben az Internazionale fordítani tudott, így a 225. Derby della Madonninát ők nyerték meg be 4–2-re.[100][101]
2020. július 15-én 100. alkalommal lépett pályára a klubban egy 3–1-es győzelem alkalmával a Parma ellen.[102] Július 29-én ő lett az első olyan játékosa, aki legalább 50 gólt tudott szerezni mind a két milánói alakulatban.[103][104] Ezt a mérföldkövet a Sampdoria ellen érte el, ahol 2 találatot jegyzett a győztesen megvívott találkozón. Augusztus 1-jén egy gólt szerzett a Cagliari elleni 3–0-s győzelemben, ezzel pedig az 1950-es évek és Silvio Piola óta a legidősebb Serie A játékos lett, 38 évesen és 302 naposan, aki egy szezonon belül 10 gólt is szerzett.[105] Augusztus 31-én 2021 nyaráig meghosszabbította kontraktusát.[106]
2020. szeptember 17-én Ibrahimović jegyezte az AC Milan első gólját a 2020–21-es szezonban az ír Shamrock Rovers ellen 2–0-s idegenbeli győzelem alkalmával az Európa-liga második selejtezőkörében.[107] Miután kihagyott három mérkőzést a koronavírus-fertőzése miatt,[108] október 17-én a Derby della Madonninnára tért vissza, ahol mindössze 3 perc alatt kétszer is eredményes volt, ami végül egy 2–1-es sikert eredményezett a csapatának.[109] Október 26-án a bajnokságban megszerezte harmadik egymás utáni gólját az AS Roma elleni 3–3-s döntetlennel véget érő rangadón.[110] November 1-jén a 83. percben egy ollózós gólt lőtt közelről az Udinese kapujába, biztossá téve így a győzelmet.[111] Ezen az összecsapáson egyben ő lett a Milan 3. legidősebb gólszerzője is 39 évesen és 29 naposan.[112] November 22-én két találatot jegyzett a Napoli ellen, majd combfájdalom miatt a 79. percben le kellett cserélni[113] és ezt követően több találkozót is kihagyni kényszerült.[114] December 18-án bejelentették, hogy a csapat egyik edzésén ismét megsérült, ennek következtében 2020-ban már nem játszhatott.[115][116] 2021. január 9-én a Torino ellen került be újra a keretbe, ahol 5 percnyi lehetőséget kapott. Január 18-án a Cagliari ellen, idegenben a 7. percben büntetőből, majd a 52. percben egy támadásból volt eredményes. A Milan így az ő duplájával nyerte a meccset 2–0-ra.[117]
A válogatottban
1999-ben négy meccsen egy gólt lőtt a svéd U18-as csapatban.[118] 2001-ben debütált az U21-esek között, két találkozón játszott a 2002-es U21-es labdarúgó-Európa-bajnokság selejtezőiben, beleértve a Belgium elleni rájátszás visszavágóját, ahol Svédország vereséget szenvedett, így nem jutott ki a tornára.[118][119] Összességében hét meccsen hat gólt szerzett az U21-esek között.[118]
Ibrahimović Horvátországot, valamint Bosznia-Hercegovinát is választhatta volna válogatott szinten, de ő a svédek mellett döntött.[120][121] 2001. január 31-én debütált a felnőtt válogatottban egy Feröer elleni barátságos mérkőzésen.[122][123] 2001. október 7-én meglőtte első gólját a svéd válogatottban Azerbajdzsán ellen.[124][125][126]
2002-es világbajnokság
Ibrahimović tagja volt annak a csapatnak, amely utazhatott a 2002-es világbajnokságra. Kétszer kapott szerepet a tornán, csereként lépett pályára az Argentína elleni csoportmérkőzésen, majd a Szenegál elleni nyolcaddöntőben, ahol hosszabbítás után, aranygóllal kaptak ki az újonc csapattól.[127]
2004-es Európa-bajnokság
Svédország csoportgyőztesként jutott ki az Európa-bajnokságra, Ibrahimović három góllal járult hozzá a kvalifikációhoz.[128] A svédek Bulgária elleni mérkőzésén előbb gólpasszt adott Fredrik Ljungbergnek, majd értékesített egy büntetőt.[129][130] A következő, Olaszország elleni találkozón ő szerezte az egyenlítő gólt a 85. percben, hozzásegítve csapatát a döntetlenhez. Ő lett a meccs embere, később a találatát a torna legszebb góljának választották.[131][132][133] Az utolsó csoportmérkőzésükön, Dánia ellen 2–2-s döntetlen született, így a csoport első helyén jutottak tovább az egyenes kieséses szakaszba.[134][135] A Hollandia elleni negyeddöntőben büntetőkkel estek ki a tornáról, Ibrahimović elhibázta a maga tizenegyesét.[136][137]
2006-os világbajnokság
2006-os selejtező során négy gólt szerzett a Málta ellen 7–0-ra megnyert mérkőzésen.[138] Összesen nyolc gólt szerzett a kvalifikáció során, ezzel harmadik helyen végzett a góllövőlistán Alekszej Jerjomenkóval holtversenyben.[139] A világbajnokságon gólt nem szerzett, Svédország ismét a nyolcaddöntőben esett ki, ezúttal Németország ellen.[140]
2008-as Európa-bajnokság
2006. szeptember 6-án behívták a keretbe a Liechtenstein elleni mérkőzésre, de két nappal a találkozó előtt megsértette a csapat kijárási tilalmát, amikor két csapattársával Christian Wilhelmssonnal és Olof Mellberggel együtt elhagyta a szállodát, és egy szórakozóhelyre látogattak el. Bár egyik játékos sem fogyasztott alkoholt, Lars Lagerbäck, a svéd válogatott vezetőedzője azonban hazaküldte őket, majd nem vehettek részt a mérkőzésen. Mellberg és Wilhelmsson nem vitatkozott a döntéssel kapcsolatban, Ibarhimović viszont úgy érezte, hogy ez igazságtalan, ezért nem vett részt Svédország következő, Spanyolország, valamint Izland elleni mérkőzésein. 2007. február 7-én sem vett részt az Egyiptom elleni barátságos mérkőzésen sem volt hajlandó részt venni, viszont egy hónappal később véget vetett saját tiltakozásának,[141] 2007. március 28-án visszatért a válogatottba. A selejtező mérkőzésein egy gólt sem szerzett. 2007-ben az év svéd labdarúgója lett.[142]
Két éve tartó gól nélküli sorozatát szakította meg a Görögország elleni Eb-csoportmérkőzésen, később a mérkőzés legjobbjának választották.
Magánélete
Apja, Šefik kőművesként dolgozott, anyja, Jurka pedig takarítónő volt. Ibrahimovićnak 1 édestestvére (Sanela) és 4 féltestvére van.[143][144] Helena Segerrel él együtt, akivel van 2 gyermeke is Maximilian (2006. szeptember 22.), illetve Vincent (2008. március 6.).
Tinédzser korában taekwondoval is foglalkozott, és egykori klubjától (Enighet, Malmö) 2010-ben megkapta a tiszteletbeli fekete övet.[145] Jag är Zlatan Ibrahimović a címe a csatár önéletrajzi könyvének, ami 2012-ben jelent meg svédül. Mivel a könyv sikeresnek bizonyult, más nyelvekre is lefordították. Magyarul 2012 júniusában jelent meg, Ez vagyok én, Zlatan Ibrahimovic címmel, Szöllősi Adrienne fordításában.[146]
A futball után
2017 április elején megemlítette egy interjúban, hogy a futballkarrierje után szívesen lenne színész.[147]
Statisztikái
Klubcsapatokban
2022. december 11-én frissítve.[148]
| Klub | Szezon | Liga | Kupa[a 1] | Ligakupa[a 2] | Európa[a 3] | Egyéb[a 4] | Összesen | |||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Bajnokság | Mérk. | Gól | Mérk. | Gól | Mérk. | Gól | Mérk. | Gól | Mérk. | Gól | Mérk. | Gól | ||
| Malmö FF | 1999 | Allsvenskan | 6 | 1 | — | — | — | — | 6 | 1 | ||||
| 2000 | Superettan | 26 | 12 | 3 | 2 | — | — | — | 29 | 14 | ||||
| 2001 | Allsvenskan | 8 | 3 | 4 | 0 | — | — | — | 12 | 3 | ||||
| Összesen | 40 | 16 | 7 | 2 | — | — | — | 47 | 18 | |||||
 Ajax | 2001–02 | Eredivisie | 24 | 6 | 3 | 1 | — | 6 | 2 | — | 33 | 9 | ||
| 2002–03 | 25 | 13 | 3 | 3 | — | 13 | 5 | 1 | 0 | 42 | 21 | |||
| 2003–04 | 22 | 13 | 1 | 0 | — | 8 | 2 | — | 31 | 15 | ||||
| 2004–05 | 3 | 3 | — | — | — | 1 | 0 | 4 | 3 | |||||
| Összesen | 74 | 35 | 7 | 4 | — | 27 | 9 | 2 | 0 | 110 | 48 | |||
 Juventus | 2004–05 | Serie A | 35 | 16 | 0 | 0 | — | 10 | 0 | — | 45 | 16 | ||
| 2005–06 | 35 | 7 | 2 | 0 | — | 9 | 3 | 1 | 0 | 47 | 10 | |||
| Összesen | 70 | 23 | 2 | 0 | — | 19 | 3 | 1 | 0 | 92 | 26 | |||
| Internazionale | 2006–07 | Serie A | 27 | 15 | 1 | 0 | — | 7 | 0 | 1 | 0 | 36 | 15 | |
| 2007–08 | 26 | 17 | 0 | 0 | — | 7 | 5 | 1 | 0 | 34 | 22 | |||
| 2008–09 | 35 | 25 | 3 | 3 | — | 8 | 1 | 1 | 0 | 47 | 29 | |||
| Összesen | 88 | 57 | 4 | 3 | — | 22 | 6 | 3 | 0 | 117 | 66 | |||
 Barcelona | 2009–10 | La Liga | 29 | 16 | 2 | 1 | — | 10 | 4 | 4 | 0 | 45 | 21 | |
| 2010–11 | — | — | — | — | 1 | 1 | 1 | 1 | ||||||
| Összesen | 29 | 16 | 2 | 1 | — | 10 | 4 | 5 | 1 | 46 | 22 | |||
| AC Milan (kölcsönben) | 2010–11 | Serie A | 29 | 14 | 4 | 3 | — | 8 | 4 | — | 41 | 21 | ||
| AC Milan | 2011–12 | 32 | 28 | 3 | 1 | — | 8 | 5 | 1 | 1 | 44 | 35 | ||
| Összesen | 61 | 42 | 7 | 4 | — | 16 | 9 | 1 | 1 | 85 | 56 | |||
 Paris Saint-Germain | 2012–13 | Ligue 1 | 34 | 30 | 2 | 2 | 1 | 0 | 9 | 3 | — | 46 | 35 | |
| 2013–14 | 33 | 26 | 2 | 3 | 2 | 2 | 8 | 10 | 1 | 0 | 46 | 41 | ||
| 2014–15 | 24 | 19 | 3 | 4 | 3 | 3 | 6 | 2 | 1 | 2 | 37 | 30 | ||
| 2015–16 | 31 | 38 | 6 | 7 | 3 | 0 | 10 | 5 | 1 | 0 | 51 | 50 | ||
| Összesen | 122 | 113 | 13 | 16 | 9 | 5 | 33 | 20 | 3 | 2 | 180 | 156 | ||
 Manchester United | 2016–17 | Premier League | 28 | 17 | 1 | 1 | 5 | 4 | 11 | 5 | 1 | 1 | 46 | 28 |
| 2017–18 | 5 | 0 | 0 | 0 | 1 | 1 | 1 | 0 | — | 7 | 1 | |||
| Összesen | 33 | 17 | 1 | 1 | 6 | 5 | 12 | 5 | 1 | 1 | 53 | 29 | ||
 LA Galaxy | 2018 | MLS | 27 | 22 | 0 | 0 | — | — | — | 27 | 22 | |||
| 2019 | 29 | 30 | 0 | 0 | — | — | 2 | 1 | 31 | 31 | ||||
| Összesen | 56 | 52 | 0 | 0 | — | — | 2 | 1 | 58 | 53 | ||||
| AC Milan | 2019–20 | Serie A | 18 | 10 | 2 | 1 | — | — | — | 20 | 11 | |||
| 2020–21 | 19 | 15 | 2 | 1 | — | 4 | 1 | — | 25 | 17 | ||||
| 2021–22 | 13 | 8 | — | — | 4 | 0 | — | 17 | 8 | |||||
| 2022–23 | — | — | — | — | — | — | — | |||||||
| Összesen | 50 | 33 | 4 | 2 | 0 | 0 | 8 | 1 | 0 | 0 | 62 | 36 | ||
| Karrier összesen | 623 | 404 | 47 | 33 | 15 | 10 | 143 | 57 | 18 | 6 | 846 | 510 | ||
A válogatottban
| Nemzet | Év | Mérkőzés | Gól |
|---|---|---|---|
 Svédország | 2001 | 5 | 1 |
| 2002 | 10 | 2 | |
| 2003 | 4 | 3 | |
| 2004 | 12 | 8 | |
| 2005 | 5 | 4 | |
| 2006 | 6 | 0 | |
| 2007 | 7 | 0 | |
| 2008 | 7 | 2 | |
| 2009 | 6 | 2 | |
| 2010 | 4 | 3 | |
| 2011 | 11 | 3 | |
| 2012 | 8 | 11 | |
| 2013 | 11 | 9 | |
| 2014 | 5 | 3 | |
| 2015 | 10 | 11 | |
| 2016 | 5 | 0 | |
| 2021 | 4 | 0 | |
| 2022 | 1 | 0 | |
| Összesen | 121 | 62 | |
Mérkőzései a válogatottban
megjegyzés: Az eredmények a svéd válogatott szempontjából értendők.
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
Góljai a válogatottban
Sikerei, díjai
Klubcsapatokban
Holland bajnok: 2001–02, 2003–04
Holland kupa: 2001–02
Holland szuperkupa: 2002
Olasz bajnok: 2006–07, 2007–08, 2008–09
Olasz szuperkupa: 2006, 2008
Spanyol bajnok: 2009–10
Spanyol szuperkupa: 2009, 2010
Európai szuperkupa: 2009- FIFA Klubvilágbajnokság: 2009
.svg){kind=small}
- Olasz bajnok: 2010–11, 2021–22
- Olasz szuperkupa: 2011
Francia bajnok: 2012–13, 2013–14, 2014–15, 2015–16
Francia szuperkupa: 2013, 2014, 2015
Francia ligakupa: 2013–14, 2014–15, 2015–16
Francia kupa: 2014–15, 2015–16
Egyéni elismerései
- Serie A gólkirálya: 2009, 2012
- Serie A legjobb játékosa: 2008, 2009, 2011
- Ligue 1 gólkirálya: 2013, 2014, 2016
- Golden Foot-díj: 2012[271]
- Puskás Ferenc-díj: 2013
- Az év férfi sportolója Svédországban: 2008, 2010, 2013, 2015
- Az év svéd labdarúgója: 2005, 2007, 2008, 2009, 2010, 2011, 2012, 2013, 2014, 2015, 2016, 2020[272]
Jegyzetek
További információk
- Zlatan Ibrahimović adatlapja a National-Football-Teams.com oldalon (angolul)
- Zlatan Ibrahimović (angol nyelven). worldfootball.net
- Zlatan Ibrahimović (angol nyelven). fifa.com. [2018. április 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. április 1.)
- Zlatan Ibrahimović (angol nyelven). lagalaxy.com
- Zlatan Ibrahimovic adatlapja az eredmenyek.com oldalon. Zlatan Ibrahimovic (AC Milan) - Játékos profilja - Eredmenyek.com (magyar nyelven). www.eredmenyek.com. (Hozzáférés: 2022. január 12.)
- Ez vagyok én, Zlatan Ibrahimović. David Lagercrantz elbeszélésében; ford. Szöllősi Adrienne; Könyvmolyképző, Szeged, 2012
- Adrian Besley: Zlatan Ibrahimović. A szurkolói könyv; ford. Bán Tibor; Gabo, Bp., 2014
- Margitay Richárd–Margitay Zsolt: Zlatan Ibrahimović. Az ego diadala; Aposztróf, Bp., 2015
- Matt & Tom Oldfield: Ibrahimović; ford. Bartók Imre; Szenzár, Bp., 2020 (Focihősök)